Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1906 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-13 / 51. szám

Melléklet a „Szatmárvármegye Hivatalos Lapja“ 1906. évi 51. számához.

22214—1906. sz. Szatmárvármegye alispánjától.

Magyar származásúaknak feltüntetett árukra nézve eljárás.

Valamennyi elsőfoka iparhatóságnak.

61013—IV/1906. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendeletet további eljárás és szigorú miheztartás végett közlöm.

Nagykároly, 1906. évi november 24. ilosvay, alispán.

61013/IV. sz. Kereskedelemügyi m. kir.. miniszter.

Valamennyi II-odfoku iparhatóságnak.

Parpsz tárgyává tétetvén előttem, hogy a belföldi forgalomban magyar származásúaknak feltüntetett áruk tekintetében iparhatósági magatartása nem felel meg mindig a törvény követelményeinek és hogy ez is hozzájárul annak az eredménynek előidézéséhez, hogy a közönség valótlan jelzések használata által az áru származása tekintetében gyakran félrevezettetik; a tiszteségtelen verseny ellen irányuló védekezésnek hatályosabbá és egyöntetűbbé tétele czéljából szükségesnek tartom az iparhatóságoknak, mint a tisztességtelen verseny elleni védekezés legfontosabb szerveinek és az itt figyelembe jövő igen fontos hazai Közgazdasági érdekek leghivátottabb őreinek figyelmét következőkre felhivni.

Áz ipartörvény 58. §-a, mely szerint . egy iparos vagy kereskedő sem használhat szégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak meg nem felelnek“ — kiterjed azokra az esetekre is, melyekben külföldi származású áruk bizonyos jelzők, jelvények felhasználásával' vagy hamis adatoknak közléséivel hazaiak gyanánt tüntettettek fel. Kiterjed nevezetesen e szakasz tilalma arra, hogy ily félrevezetésre alkalmas jelzők, jelvények és adatok a czógen, czégtáblán, a nyomtatványokon, üzleti leveleken, körleveleken, az áru burkolatán, a hirdetésekben és pedig akár a kitett árukon vagy árumintákon alkalmazott feliratokon, árjegyzékekben, akár falragaszokon, akár pedig újság vagy élőszóval való hirdetésekben, sőt magán az. árun sem alkalmaztassanak. Mert habár a törvény a czég, nyomtatvány, hirdetmény mellett magát az árut kifejezetten nem emliti is, a törvény czélzata kétségtelenül az, hogy valótlan adatokkal a közönség egyáltalán ne legyen megtéveszthető, már pedig az árun magán alkalmazott megtévesztő megjelölt hatása még fokozottabb mérvű, mintha az ilyen megjelölés, például a czimkén vagy a göngyöleten foglaltatik.

Ami tovább az idézett törvényszakasz: „jelzők“, „jelvények“, „adatok" szavainak értelmezését illeti, e tekintetben következők tartandók szem előtt:

„Jelzők" alatt a fennforgó kérdés szempontjából oly szavak értendők, melyek alkalmasak arra, hogy az áruk származása tekintetében alapot nyújtsanak bizonyos, a valóságnak meg nem felelő feltevésre, hitre, védelemre. Ilyenek gyanánt pedig nemcsak az oly szavak tekintendők, melyek egyenesen hangsúlyozzák az illető czégnek vagy árunak belföldi minőségét, illetőleg származását, minők például „honi ipar", „magyar ipar“ honi gyártmány stb. hanem az olyanok is, melyek a hazai földrajzból, történelemből, mondavilágból, politikai és népéletből ismeretes, annak kölcsönzött fogalmakra utalnak, minők például „Hungária“, „Pannónia“. „Széchenyi“, „honvéd“, „Emke“, „magyar korona“, „alföldi“, „matyók“, „palóc“, „kurucz“, stb. kifejezések.

„Jelvények” alatt az itt szóban forgó szempontból a „jelzők“ értelmezésével kapcsolatban emlitett szavakban megfelelő, vagyis oly ábrázolatok értendők, melyeknek tárgya szintén a hazai földrajzból, történelemből, mondavilágból, politikai és népéletből valamint művészi alkotásokból van kölcsönözve. Ilyen például a turulmadár, valamely ismert hazai középület vagy szobor, valamely történelmi esemény (például a vérszerződés) ábrázolása, ilyen a nemzeti hármas színnek feltűnő módon való alkalmazása, a magyar koronának a magyar czimerrel együttesen vagy külön-kiilön való használata, mely utóbbiakra t. i. a koronára és czimerre nézve egyébként már az 1904. évi november hó 16-án 61071. szám alatt a másod