Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1906 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1906-12-13 / 51. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 647 ily félrevezetésre alkalmas jelzők, jelvények és adatok a czégen, czégtáblán, a nyomtatványokon, üzleti leveleken, körleveleken, az áru burkolatán, a hirdetésekben és pedig akár a kitett árukon vagy árumintákon alkalmazott feliratokon, árjegyzékekben, akár falragaszokon, akár pedig újság vagy élőszóval való hirdetésekben, sőt magán az árun sem alkalmaztassanak. Mert habár a törvény a czég, nyomtatvány, hirdetmény mellett magát az árut kifejezetten nem említi is, a törvény czélzata kétségtelenül az, hogy valótlan adatokkal a közönség egyáltalán ne legyen megtéveszthető, már pedig az árun magán alkalmazott megtévesztő megjelölt hatása még fokozottabb mérvű, mintha az ilyen megjelölés, például a czimkén vagy a göngyöleten foglaltatik. Ami tovább az idézett törvényszakasz: ..jelzők", „jelvények“,' „adatok“ szavainak értelmezését illeti, e tekintetben következők tartandók szem előtt: „Jelzők“ alatt a fennforgó kérdés szempontjából oly szavak értendők, melyek alkalmasak arra, hogy az áruk származása tekintetében alapot nyújtsanak bizonyos, a valóságnak meg nem felelő feltevésre, hitre, védelemre. Ilyenek gyanánt pedig nemcsak az oly" szavak tekintendők, melyek egyenesen hangsúlyozzák az illető ezégnek vagy árunak belföldi minőségét, illetőleg származását, minők például „honi ipar", „magyar ipar“ honi gyártmány stb. hanem az olyanok is, melyek a hazai földrajzból, történelemből, mondavilágból, politikai és népéletből ismeretes, annak kölcsönzött fogalmakra utalnak, minők például „Hungária“, „Pannónia“. „Széchenyi“, „honvéd“, „Emke“, „magyar korona“, „alföldi“, „matyók“, „palóc“, „kurucz“, stb. kifejezések. „Jelvények“ alatt az itt szóban forgó szempontból a „jelzők“ értelmezésével kapcsolatban említett szavakban megfelelő, vagyis oly ábrázolatok értendők, melyeknek tárgya szintén a hazai földrajzból, történelemből, mondavilágból, politikai és népéletből valamint művészi alkotásokból van kölcsönözve. Ilyen például a t urulmadár, valamely ismert hazai középület vagy szobor, valamely történelmi esemény (például a vérszerződés) ábrázolása, ilyen a nemzeti hármas színnek feltűnő módon való alkalmazása, a magyar koronának a magyar czimerrel együttesen vagy külön-külön való használata, mely utóbbiakra t. i. a koronára és czimerre nézve egyébként már az 1904. évi november hó 16-án 61071. szám alatt a másodfokú iparhatóságokhoz intézett kereskedelemügyi miniszteri rendelet megmondja, hogy amennyiben azok ékitményszerü használata nincs is az 1883: XVIII. t. ez. értelmében adható engedélyhez kötve, miután az „az illető czikk magyar származására utal s igy a vásárló közönség esetleges félrevezetésére alkalmas, ezen jelzésnek nem magyar származású árukon alkalmazása az 1884. XVII. t.-cz.-be- foglalt ipartörvény 58. §-a értelmében megengedve nincs“. Végül „adatok“ alatt minden értendő, a mit a tisztességtelen versenynek e válfala a törvényben előre szabatosan meg nem állapítható eszköz gyanánt felhasználhat. Ily adat például az, hogy ha az iparos nyomtatványain, például az áru burkolatán vagy hirdetményeiben jelzi azt, hogy a kérdéses áruk előállítására ipartelepe, vállalata van a belföldön, de a mi ha igaz is, azt az árut, melyre vonatkozólag esetleg a melyen ezt jelzi, külföldről hozza be. Az ipartörvény 58. §-ban foglalt tilalom megszegésére kiszabandó büntetést 20—200 forintig terjedhető pénzbüntetés alakjában tudvalevőleg az ipartörvény 157. §-a írja elő. Az e részben ingadozó gyakorlatra való tekintettel figyelmeztetnem kell azonban e helyen az iparhatóságokat az ipartörvény 165. §-ának harmadik bekezdésére is, mely szerint a szóban levő „törvény alapján pénzbüntetéssel vagy elzárással, vagy mindkettővel büntetett kihágásokra a kihágásokról szóló büntető törvény általános határozatai is alkalmazandók“, továbbá a kihágási büntetőtörvény 12. §-ára, mely szerint „A bűntettekről és vétségekről rendelkező büntető-törvénykönyv általános határozatai, amennyiben a jelen“ (t. i. a kihágásokról szóló büntető-) „törvény ellenkezőt nem állapit meg, a kihágások eseteiben is alkalmazandók“, végül a fentiekkel kapcsolatban a bűntettekről és vétségekről szóló 1878: V. t.-cz. 61. §-ára, mely szerint „azon tárgyak, a melyek a bűntett, vagy vétség által hozattak létre, úgy szintén azok, melyek a bűntett, vagy vétség
