Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1906 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1906-11-08 / 46. szám
556 Szatrpárvámegye Hivatalos Lapja Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban, 1906. október hó 18-án tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 17730—1906. alisp. sz. — 730—1906. bjkvi sz. Tárgyalás alá vétetett a vármegye állandó választmányának véleményes jelentése kapcsán beterjesztett, a közgyűlést megelőzőleg 15 napi közszemlére kitett és nem észrevételezett, a vármegye közigazgatási-, árva- és gyámhatósági szük- ségreteiről 1907. évre szerkesztett költségelőirányzat. Az állandó választmány véleményének elfogadásával a beterjesztett 1907. évi költségelőirányzat 372,294 korona 63 fillér szükséglet 170,820 kor. 66 fillér fedezettel szemben, 201,473 kor. 90 fillér; hiánynyal megállapittatni és jóváhagyás, valamint a fedezetlenül maradt kiadásoknak pótjavadalmazás által való fedezése végett a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni határoztatik. Indokolás. A költségvetés 1-ső „a tisztviselő, segéd és kezelő személyzet fizetése és lakpénze“ czimű rovaton a tulkiadást 1 aljegyzői, 1 árvaszéki ülnöki, 2 az alispáni hivatalhoz, 2 az árvaszékhez és 4 a szolgabirói hivaralokhoz beosztandó dijnoki, 1 a mátészalkai szolgabirói hivatalhoz beosztandó szolgabirói, 1 az alispáni hivatalhoz és 1 a vármegyei árvaszékhez beosztandó közigazgatási gyakornoki, végül 1 a tiszti főügyész mellé beosztandó joggyakornoki állás rendszeresitése okozza. Az uj állások rendszeresitését az ügyforgalom állandó emelkedése, a mely- lyel szemben a jelenlegi személyzet már évek óta kevésnek bizonyult, indokolja. Feltétlenül szükségesnek találta a törvényhatósági bizottság a vármegye központjában egy aljegyzői állás rendszeresitését, mert a legutóbbi évek átlagos ügyforgalmából megállapítható, hogy a központi előadók az ad. numerusokkal évenként legalább 50,000 ügydarab elintézését anélkül, hogy hátralékkal ne küzdjenek, meg nem bírhatják, már pedig a központi közigazgatás jó hírnevének fenntartása és a jog-kereső közönség érdekeinek gyors és szabatos kielégítése eleve kizárja azt, hogy az alispáni hivatalban állandóan 1000 drb körüli hátralék legyen, a mely hátralék, ha az előadói kar a nyár folyamán szabadságidejét igénybe veszi, könnyen 2000 darabra is felszaporodhatik. -— Ugyanezen indokok követelik a központi közigazgatási kiadó hivatalhoz 2 dijnoki állás rendszeresitését, mert a jelenlegi leiró személyzet különös tekintettel a havonkénti közigazgatási bizottsági ülésekből és az évenként legalább öt-hat Ízben tartott közgyűlésekből tömegesen kiadott ügydarabokra — a folyó munka mellett — kellő eredményt felmutatni nem képes. A vármegye árvaszékénél egy 6-ik ülnöki állás rendszeresitését szintén a folyton szaporodó ügyforgalom követeli meg, mert a jelenlegi ülnöki kar a leg- megfeszitettebb munkásság mellett sem képes az évenként 38—40,000 ügydarabot kitevő forgalomnak megfelelni, a minek következménye az, hogy az árvaszék állandóan ezrekre menő hátralékkal küzd, a mi pedig tekintve az árvaszék által ellátott ügyek rendkívüli fontosságát és a késedelemből egyesekre háramolható anyagi károsodást, tarthatatlan állapotnak mondható. Az árvaszékhez rendszeresített 2 dijnoki állás szintén nélkülözhetetlen, mert a jelenlegi leiró személyzet képtelen a fogalmazói kar munkásságával lépést tartani és igy nemcsak az előadók kis létszáma, hanem a kiadóhivatal gyengesége is okozta a tömeges hátralékokat. A nagykárolyi, erdődi, fehérgyarmati és nagybányai szolgabirói hivatalokhoz eddig dijnoki állás rendszeresítve nem lévén, egy-egy dijnoki állásnak ezen hivatalokhoz való alkalmazása elkerülhetetlen szükséget képez, aminek indokolásául elég rámutatni arra, hogy ezen szolgabirói hivatalokban öt-hat előadó működik, akik dijnok hiányában kénytelenek voltak eddig előadmányaikat maguk lemásolni, a mi az ügymenet gyorsaságára feltétlenül bénitólag hatott, figyelembe véve ehez még azon körülményt is, hogy a kihágások tárgyalásánál az eljárási szabályok értelmében jegyzőkönyvvezető lévén alkalmazandó, ezen jegyzőkönyvvezető eddig a fogalmazó személyzetből alkalmaztatott, — ez által az illető rendes munka-
