Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1906 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1906-02-22 / 8. szám

alakjából, valamint azoknak egymáshoz való szabályos elhelyezéséből következtethetni, gépen hengerelés utján állitattik elő. A betűk eltérő alakján kívül a hamis érmek szélirata még az által is külömbözik a valódi érmek széliratától, kogy az előbbi jóval sekélyebb, mert a használt fémanyag merevsége a hengerelésnél a nagy nyomást nem bírja ki. Gyakran előfordul, hogy a szélirat nem a karima közepén, hanem az egyik vagy másik szélhez közelebb tolva van lenyomva. Pénztári tisztviselőknek, valamint a pénzkezelésken jártas személyeknek a szelirat ily módon való utánzása a most már nagy mértékben elterjedt hamisítványok felismerhetésére szintén igen hathatós támpontot nyújt.

Végül megjegyeztetik még, hogy a szóban levő typushoz tartozó hamisítványok nem mint a legtöbb hamisítási esetben — egy és ugyanazon veret után, hanem külömböző időben vert eredeti érmek után készült öntőformákban állíttatnak elő s ennek következtében úgy az egyforintos, mint az öt- és egykoronás hamisítványok különféle évszámokkal és úgy magyar mint orsztrák verettel készülnek. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy a hamisítványok megfelelően berendezett műhelyben tömegesen állíttatnak elő.

Mindezeket összefoglalva a sopron-szombathelyi typushoz tartozó hamisítványok lényegesebb ismertető jelei a következők :

1. szürke szin,

2. zsíros tapintás,

3. csekélyebb súly,

4. érdes felület és kevésbé éles rajok,

5. sekély és a betűk alakjára nézve eltérő szélirat.

A pénzforgalom tisztántartására, valamint a bűnös visszaélésekből eredő károsodások meggátlása érdekében ezennel 1000 korona jutalom tűzetik ki annak a részére, ki az u. n. sopron-szombathelyi typushoz tartozó erczpénzhainisitványok készítői nyomára vezet és letartóztatásukat lehetővé teszi.

Budapest, 1905 deczember 2-án. A m. kir. pénzügyminisztérium.

NYOM. ROTH K. NAGYKÁROLY.