Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1906 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1906-12-13 / 51. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. « fokú iparhatóságokhoz intézett kereskedelemügyi miniszteri rendelet megmondja, hogy amennyiben azok ékitményszerü használata nincs is az 1883: XVIII. t. ez. értelmében adható engedélyhez kötve, miután az „az illető czikk magyar származására utal s igy a vásárló közönség esetleges félrevezetésére alkalmas, ezen jelzésnek nem magyar származású árukon alkalmazása az 1884. XVII. t.-cz.-be- foglalt ipartörvény 58. §-a értelmében megengedve nincs“. Végül adatok“ alatt minden értendő, a mit a tisztességtelen versenynek e válfala a törvényben előre szabatosan meg nem ál lapítható eszköz gyanánt felhasználhat. Ily adat például az, hogy ha az iparos nyomtatványain, például az áru burkolatán vagy hirdetményeiben jelzi azt, hogy a kérdéses áruk előállitására ipartelepe, vállalata van a belföldön, de a mi ha igaz is, azt az árut, melyre vonatkozólag esetleg a melyen ezt jelzi, külföldről hozza be. Az ipartörvény 58. §-ban foglalt tilalom megszegésére kiszabandó büntetést 20—200 forintig terjedhető pénzbüntetés alakjában tudvalevőleg az ipartörvény 157. §-a írja elő. Az e részben ingadozó gyakorlatra való tekintettel figyelmeztetnem kell azonban e helyen az iparhatóságokat az ipartörvény 165. §-ának harmadik bekezdésére is, mely szerint a szóban levő „törvény alapján pénzbüntetéssel vagy elzárással, vagy mindkettővel büntetett kihágásokra a kihágásokról szóló büntető törvény általános határozatai is alkalmazandók“, továbbá a kihágási büntetőtörvény 12. §-ára, mely szerint „A bűntettekről és vétségekről rendelkező büntető-törvénykönyv általános határozatai, amennyiben a jelen“ (t. i. a kihágásokról szóló büntető-) „törvény ellenkezőt nem állapit meg, a kihágások eseteiben is alkalmazandók“, végül a fentiekkel kapcsolatban a bűntettekről és vétségekről szóló 1878: V. t.-cz. 61. §-ára, mely szerint „azon tárgyak, a melyek a bűntett, vagy vétség által hozattak létre, úgy szintén azok, melyek a bűntett, vagy vétség elkövetésére szolgáltak, amennyiben a tettes vagy a részes tulajdonai elkobozandók ; ha pedig azoknak birtoklása, használása vagy terjesztése különben is tiltva van: akkor is elkobzandók és megsemmisítendők“, (illetőleg a törvényben előirt czélra értékesítendők,) „ha másnak tulajdonát képezik“. Szükségesnek tartom pedig az idézett törvényi határozmányokat hangsúlyozni azért, hogy az iparhatóságok tisz- 4 tában legyenek azzal, hogy az 1884: XVII. t.-ez. 58. §-a ellenére hamis jelzőkkel, jelvényekkel, adatokkal ellátott czégek, nyomtatványok, hirdetmények és áruk a kihágás megállapítása esetén a büntetésen kívül, mert éppen az ily czégek, nyomtatványok, hirdetmények, áruk szolgálnak a kihágás elkövetésére, még el is kobozhatok, óőt el is kobzandó és pedig annál inkább, mert anélkül a tisztességtelen verseny szóban levő módja ellen a védekezés alig vezethet sikerre. Felhívom a II-odfoku iparhatóságot, hogy e rendeletemet az alája tartozó összes I. fokú iparhatóságokkal közölje, az összes iparhatóságoktól pedig elvárom, hogy tekintettel az e rendeletem kibocsátásának alapjául szolgáló fontos közgazdasági érdekekre, igyekezni fognak a közönséget és a tisztességtelen versenyek e módjától fenyegetett ipart és kereskedelmet saját hatáskörükben megvédeni. Budapest, 1906. évi november hó 2-án. Kossuth, s. k.
