Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1906 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1906-12-06 / 50. szám
Melléklet „Szatmárvármegye Hivatalos Lapja“ 1906. évi 50. számához 22215—1906. sz. Szatmár vármegye alispáni hivatlától. Valamennyi 1-ső foka iparhatóságnak! A részlet-üzletek kötéseinek ellenőrzése. Mellékelt miniszteri rendeletet további megfelelő eljárás és szigorú miheztartás végett közlöm. Nagykároly, 1906. nov. 24-én. Alispán helyett: Péchy, vm. főjegyző. 80407—1906—IV. b. sz. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Valamennyi ll-od fokú iparhatóságnak. Tudomásomra jutván, hogy egyes értékpapír részletüzlet tulajdonosok már kisorsolt, illetőleg beváltott kötvények után kibocsájtott nyereményjegyeknek részletfizetésre való elárusitásával is foglalkoznak, szükségesnek tartom a részletüzleteknek az 1883. XXXI. t.-cz. értelmében való ellenőrzésével megbízott iparhatóságoknak figyelmét következőkre felhívni: Mig az idézett 1883. XXXI. t.-cz. 2. §-a szerint „részletügylet csak a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírokban köthető vagyis annak, hogy valamely értékpapír részletfizetésre elárusítható legyen, csak az az egy minőségi feltétele van, hogy az a budapesti áru és értéktőzsdén jegyeztessék: addig a nyeremény kölcsönkötvények és az igérvényjegyek íorgalmáról szóló 1889. IX. t.-cz. 5. §-a világosan úgy rendelkezik, miszerint a részletügyekről szóló 1883. évi XXXI. t.-cz. 2, §-a oda egészittetik ki, hogy csak oly a budapesti tőzsdén jegyzett kötvényekre nézve köthető részletügylet, melyek a jelen töltény határozatai szerint forgalom képesek.“ Miután pedig a nyeremény élvezeti-jegyek, kötvényeknek, melyeknek lényege ugyanis az, hogy azokban bizonyos tőke visszafizetésének kötelezettsége vállaltaik, nem tekinthetők, amennyiben ugyanis azokban caak bizonyos nyeremény kilátás teljesittetik meg és idegenítetik el: a fent idézett törvényi rendelkezésből önként következik, hogy az ily nyeremény élvezeti-jegyek részlet ügyletnek tárgyát jogszerint nem képezhetik. Szükségesnek tartom ennek hangsúlyozását, illetőleg az idézett törvényi határozmány szigorú érvényesítését annál inkább, mert magának a részletügyletről szóló 1893. XXXI. t.-cz.-nek indokolása is utal már arra, hogy a részletügylet megengedése csak a takarékosság előmozdítása szempontjából kívánatos, — már pedig a takarékosság és tőkegyűjtés előnyei elesnek akkor, ha azok a játék-szenvedély felcsigázásával bizonytalan nyeremény kilátásokért áldoztatnak fel. Felhívom tehát az iparhatóságokat, hogy az 1883. XXXI. t.-cz. által kötelességükké tett ellenőrzést terjesz- szék ki arra is, hogy nyeremény élvezeti jegyek részletfizetésre el ne adassanak. — Tekintettel azonban arra, hogy az eddigi e részben ingadozó joggyakorlat mellett nyeremény élvezeti-jegyeknek részletfizetésre való elárusitása eddig jóhiszemüleg is történhetett: a függőben lévő ily ügyleteket érinteni és azok törvény, illetőleg szerződésszerű lebonyolítását akadályozni nem kívánom, annál nagyobb súlyt helyezvén azokban arra, hogy jövőre, e rendeletem közhírré tételének időpontjától fogva ilynemű nyeremény élvezeti jegyekre irányuló részletügyletek ne köttessenek. Felhívom végül a másodfokú iparhatóságot, hogy e rendeletemet illetékességi körében az elsőfokú iparhatóságokkal és ezek utján a hatóságának területén működő részletügylet tulajdonosokkal közölje. Budapesten, 1906. nov. november hó 15. Kossuth, s. k.