Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1905 (3. évfolyam, 1-60. szám)

1905-01-05 / 1. szám

Melléklet ^Szatmáivármegye Hivatalos Lapja“ 1905. évi 1-sö számához

5460-1904. K. B. sz.

Körrendelet

összes főszolgabíró és polgármestereknek.

A volt úrbéresek és közbirtokosság erdő és legelöterületére gyakorolható

vadászati jog bérbeadása.

A kiadott 70. 9847. sz. B. M. és 61081. sz. F. M. rendeletet tudomásvétel és az erdőbirtokosok, valamint a községek megfelelő utasítása végett kiadom.

E körrendelet a Vármegyei Hivatalos Lap II ik rovatában teendő közzé.

Kelt Szatmárvármegye közig, erdészeti bizottságának 1904. évi deczember hó 21-én kelt ülésen kívüli intézkedés alapján.

Nagy László, alispán, mint elnök.

70 9847/11—c/1904. B. M számú körrendelet az 1898. XIX t -cz alapján szervezkedett volt úrbéresek és közbirtokosságok tulajdonát képező erdők

vadászati jogának bérbeadása

/Valamennyi törvényhatóságnak )

Az 1898 : XiX. t.-cz. a volt úrbéreseket és közbirtokosságokat, mint erdőbirtokosokat erdőik gazdasági ügyeinek intézésére és az ettől el nem választható vagyon és pénzkezelésre nézve önálló szervezettél látja el. Ebből önként következik, hogy a volt úrbéresek és a közbirtokosságok erdeik vadászati jogát — ha t. i. az 1883. XX. t. a. által az önálló bét beadásra vonatkozólag megkívánt feltételek megvannak, önállóan • adhatják bérbe, a vadászati bérösszeget saját pénztárukba vételezik be s ott számolják el — és egyáltalában ezen erdők vadászati joga a községi vadászterülettel egy üttesen csak abban az esetben adható bérbe, ha az önálló bérbeadáshoz szükséges feltételek meg nem lennének, amely' esetben azonban köteles a község a vadászati bérösszegnek a volt úrbéres és közbirtokossági erdők területére eső részét a volt úrbéres és közbirtokossági pénztár részére átszolgáltatni.

Mindazonáltal az 1898. XIX. t. ez. hatályba lépte óta is többször előfordult, hogy a községek a vadászati jog önálló bérbeadására jogosított volt úrbéresek és közbirtokosságok" tulajdonát képező erdőket a községi vadászterülettel együtt adják bérbe, az alispán pedig a volt úrbéres és a közbirtokossági vadászterületek haszonbér-szerződéseinek felülbírálására magának jogot tulajdonit.

Miután azonban újabb időben a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1903. évi 1206. szám alatt hozott elvi jelentőségű határozatával (1. „A m. kir. közig, biróság általános közigazgatási osztályának döntvényei és elvi jelentőségű határozatai“ czimü gyüjtemény'es munka 1903. évfolyam 57 lap) most már végleg tisztázottnak tekinthető az, hogy a „volt úrbéresek egyetemének mint jogi személynek osztatlan tulajdonát képező erdő és legelő terület, a törvény áltd megkívánt kellékek megléte esetében önálló vadászterületet képezhet“, mely területen „a birtokosság a vadászati jogot önállóan gyakorolni, vagv azzal másképen rendelkezni minden hatósági beavatkozás nélkül kétségtelenül jogosult“ továbbá, hogy az ily bérleti szerződés felülbírálására az alispán hatáskörrel nem bír: — immár elérkezettnek latom az időt arra, hogy a községi vadászati jog bérlet szempontjából az 1898: XXIX. t. ez. által teremtett uj helyzet megfelelő figyelembe vételére (a czimet) s áítala a hatósága alá tartozó községeket figyelmeztessem.

Ezzel összefüggésben megjegyzem még, hogy az 1898. XIX. t. ez. által teremtett uj helyzethez alkalmazottait, az önálló vadászberletre jogosított volt úrbéres birtokosságoknál és közbirtokosságoknál most már nem lehet megkövetelni azt, hogy a vadászat bérlője az előbb említett terület tulajdonosokat önállóan megillető vadászati bérösszegeket a község pénztárába fizesse be s a község pénztára azt átfutó tételként számolja el, mert nevezett erdőbirtokosságok ma már a tulajdonukat képező erdők gazdasági ügyeinek intézésére s az ettől el nem választható vagyon és pénzkezelésre nézve egészen önálló törvényes szervezettel bírnak, — miből következik, hogy a községek