Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1905 (3. évfolyam, 1-60. szám)

1905-01-05 / 1. szám

Szatrr\ái’vármegye Hivatalos Lap*a

3

volt úrbéresek és a közbirtokosságok erdeik vadászati jogát — ha t. i. az 1883. XX. t. C7. által az önálló bérbeadásra vonatkozólag megkívánt feltételek megvannak, önállóan adhatják berbe, a vadászati bérösszeget saját pénztárukba vételezik be s ott számoljak el — és egyáltalában ezen erdők vadászati joga a községi vadászterülettel együttesen csak abban az esetben adható bérbe, ha az önálló bérbeadáshoz szükséges feltételek meg nem lennenek, amely esetben azonban köteles a község a vadászati bérösszegnek a volt urberes és közbirtokossági erdők területére eső részét a volt úrbéres és közbirtokossági pénztár részére atszolgáitatni.

Mindazonáltal az 1898. XIX. t. ez. hatályba lépte óta is többször előfordult, hogy a községek a vadászati jog önálló bérbeadására jogosított volt úrbéresek és közbirtokosságok tulajdonát képező erdőket a községi vadászterülettel együtt adják bérbe, az alispán pedig a volt úrbéres és a közbirtokossági vadászterületek haszonber-szer- ződéseinek felülbírálására magának jogot tulajdonit.

Miután azonban u abb időben a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1903. évi 1200. s/ám alatt hozott elvi jelentőségű határozatával (1. „A m. kir. közig, bíróság általános közigazgatási osztályának döntvényei és elvi jelentőségű határozatai“ czimü gyűjteményes munka 1903. évfolyam 57 lap) most már végleg tisztázottnak tekinthető az, hogy a „volt úrbéresek egyetemének mint jogi személynek osztatlan tulajdonát képező erdő es legelő terület, a törvény által megkívánt kellékek megléte esetében önálló vadászterületet képezhet“, mely területen „a birtokosság a vadászati jogot ön állóan gyakorolni, vagy azzal másképen rendelkezni minden hatósági beavatkozás neluül kétségtelenül jogosult“ továbbá, hogv az ily bérleti szerződés felülbírálására az alispán hatáskörrel nem bír: — immár elérkezettnek latom az időt arra, hogy a községi vadászati jog bérlet szempontjából az 1898 : XXIX. t. ez. által teremtett uj helyzet megfelelő figyelembe vételére (a czimet) s áitala a hatósága alá tartozó községeket figyelmeztessem.

Ezzel összefüggésben megjegyzem még, hogy az 1898. XIX. t. ez. által teremtett uj helyzethez alaalrrazottan, az önálló vadászberletre jogosított volt úrbéres birtokossá- goknal és közbirtokosságoknál most már nem lehet megkövetelni azt, hogy a vadászat bérlője az előbb említett terület-tulajdonosokat önállóan megillető vadászati bérösszegeket a község pénztárába fizesse be s a község pénztára azt átfutó tételkent számolja el, mert nevezett erdőbirtokosságok ma már a tulajdonukat kepező erdők gazdasági ügyeinek intézésére s az ettől el nem választható vagyon és pénzkezelésre nezve egészen önálló törvényes szervezettel bírnak, — miből következik, hogy a községek vadászati bérjövedelmének kezelése tárgyában 1885. évi október 11-én 53093. szám alatt kibocsátott belügyminiszteri körrendelet a volt úrbéresek és közbirtokosságok tulajdonát kepező önálló vadászterületekre s azok bérjövedelmére egyáltalán nem alkalmazható.

Budapesten, 1904. évi május hó ll-én.

A miniszter helyett: Széli Ignácz, s. k. államtitkár.

61081—l/III—b. sz. M. kir. Földmivelésügyi miniszter.

Körrendelet.

(A vadászatnak, mint erdei meliékhasználatnak az erdőgazdasági tervekben való tárgyalása és az 1898. XIX. t-cz. alapján szervezkedett volt úrbéresek és közbirtokosságok tulajdonát képező erdők vadászati jogának bérbeadása)

Valamennyi állami erdőhivatalnak.

A felmerült kételyek eloszlatása végett — belügyminiszter úrral egyetértőleg — értesítem a czimet, hogy az erdőkben gyakorolható vadászat az erdőgazdasági tervekben a helyi viszonyok, körülmények által megkívánt mértékben és terjedelemben tárgyalandó mellékhasználatnak tekintendő, mert tényleg vannak esetek, amidőn a vadállomány a szigorú értelemben vett erdőgazdasági elvek szerint kezelendő erdők fen- tartásat veszélyezteti és az erdőkezelés sikerét koczkáztatja, a mely esetekben az erdő- fentartás biztosításáról — mindenesetre figyelemmel a vadászati törvény rendelkezéseire is — az illető gazdasági tervben feltétlenül gondoskodni kell.