Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1904 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1904-12-15 / 51. szám

698 ázatmárvármegye Hivatalos Lapja. ványai, testületek, főleg az önkormányzat legbuzgóbb hívei, egymásután jelentkeztek adományaikkal, ajánlataikkal a főiskola töntartására még maga a főiskola tanári kara is, nemes például egyértelmű lelkesedéssel csatla­kozott a megindult mozgalomhoz és egy maga 10,000 koronás alapítványt tett, uj Vay-Mocsári-alap czimén a tanintézet önállóságának biztosítása nevében a főiskola javára. Egyház-kerületünket édesen érintette meg a hitbuzgóságnak ez a sok oldalú lelkes megnyilatkozása és ezen hatás alatt elhatározta azt, hogy emez újabb áldozatkészségek élő forását egy mederben fogja összegyűj­teni, hogy szét ne folylyanak, sőt mind nagyobb értéket nyerjenek az egybe­foglalás által. Fillérek, forintok, még ha oly buzgóságból származnak is, a mai kor nagy szükségletein keveset segíthetnek, de fillérek forinttal együtt, ápolva és növelve, mint ápolta és növelte egyház-kerületünk, Vay- Mocsáry ötezer váltó forintos, magában csekély, de nagy eszméjü és a válság idején megmentőkké vált alapítványt, — nagy czéloknak lehetnek előmozoitói az idők folyamán. Egyház-kerületünk ezt akarja elérni, a bizonytalan jövendő számára kívánja főiskolájának alapjait szilárdítani a ma élő emberek hit hűsége által. A protestáns önérzet jeleit, mint csillagokat látva, e jelek után megyünk, a szivek önkéntes felbuzdulását, mint Bethesda tavának moz­dulását tapasztalva, alkalmat akarunk adni minden szívnek, a melyek a mi érzéseinkkel összedobbanak, az áldozatkészségben való megnyilatko­zásra s nem követeléssel, még csak nem is nagy feladataink felsorolásával állunk elő, mert azt mindenki tudja, hogy milyen jelentősége van egy a versenyben minden körülmények közt megállani képes református ősi fő­iskolának, hanem egyszerűen erre hivatkozva önkénytes szabad elhatáro­zásból folyó adakozásra kérjük fel mindazokat, a kik Egyház-kerületünk álláspontját helyeslik és a „Sárospataki Főiskolát“ régi hagyományainak alapján erősbiteni buzgó szívvel óhajtják. Kedves hitsorsosaink! Egyházunknak minden rendű és minden állású lelkes tagjai ! de nemcsak ti, hanem hazafiak, honleányok mind­nyájan a kik a protestántizmus múltjából tudtok mellettünk valami jo tanúbizonyságot felhozni, hozzátok fordulunk, hallgassátok meg a mi szives kérésünket. Csak őseink hagyományából élni, sőt a régi forrásokból táplálni még a jövendőt is, ne tartsátok sem elégnek, sem kényelmesnek, valamely küzdelmet és áldozatot vállajatok ti is az elődök által ápolt eszmék érdekében. Felhívó szózatunkat fontoljátok meg és gyüjtőivünkön jegyezzétek fel adományaitokat, az ott foglalt utasítások értelmében. Drága lesz ne­künk a legcsekélyebb adomány is, mert 10 év folyamán összegyűjtjük és egybefoglaljuk azokat, nyilvántartva a filléreket is és 10 év múltán össze­sítve az egészet uj Vay-Mocsáry-alap czimén a főiskola tartalék tőkéje gyanánt. Hallgassátok meg testvéri szózatunkat! A nagy nemzeti küzdel­mek, sőt egyházunknak mai nap is eléggé nagy nemzeti küzdelmei ne­vében kérünk, hallgassátok meg. Isten áldását kérve Reátok, Egyházunkra és Hazánkra ! Testvéri szeretettel maradtunk.

Next

/
Thumbnails
Contents