Szatmármegyei Közlöny, 1920 (46. évfolyam, 1-5. szám)

1920-01-11 / 2. szám

Nagykároly. 1920. Janóéi- II. 2. szára. Negyvanhaiodik évfolyam. SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY JSLÓMZKTÉ8I Ab JE**» irr» ftíárra JBgr»» »ám ara 48 korona 94 korona 1 karona Hirdetéaak dijaaabai »érint mm POLITIKAI LAP mm I I • • I I SZEBKESZTŐSKG, KIADÓHIVATAL Nagykároly Jókai-utoea 3. szám. Telefon 50. »ám 1ÍBCIJELENIK MINDEN VA8ÍHNAP Talán végre valahára befejezést nyer a béke- konferencia nagy munkája. Talán végre meg lesz a sok tanácskozásnak az ered­ménye és a sok civódás után meg lesz a béke. Hogy a béke nem olyan lesz, amelyet minden fél egyformán örömmel fogad, az bizonyos, de, hogy ez a béke ne csak névlegesen legyen az, az úgy a jelen, mint a jövő szempontjából kívána­tos volna. A német—francia béke e hó 6-án vette kezdetét és bankettekkel, sőt még napokkal ezelőtt is, Németország, a mel­lének szegzett szuronyok dacára is, csö­könyösen tiltakozott a béke elfogadása ellen, ma már készséges udvariassággal ad helyet fővárosában a még nem rég el­lenséges államok követségeinek. Hinni szeretnők, hogy ezt az udvarias készsé­get nem a kényszer helyzet szülte, ha­nem az a kölcsönös megértés, amely a békének egyedüli biztos alapját képezheti. A magyar békedelegáció első cso­portja elnökével, gróf Apponyi Alberttel, szintén Neuillybe érkezett. Tehát a ma­gyar beke ügye is a megvalósulás stádi­umába kezd jutni. A török béke ügye is küszöbön áll. Az orosz kérdés megoldásával is behatóan kezd foglalkozni az ántánt. Szóval a béke általános kialakulása előtt állunk sóvárgó áhítattal várva annak bekövetkezését ab­ban a reményben, hogy ha ez a béke ellentéteket okozni is fog, azok kiegyen­lítését nem a vak fegyverek, a népek ál­datlan harca, véráldozata fogja kiegyenlí­teni, hanem a jövőnek az a diplomáciája, amelynek a múlt bűnein okulva, hivatá­sának magaslatára felemelkednie kell. Merénylet a magyar nemzeti hadsereg fővezére ellen. A kommunisták bombamerénjleUt akartak elkövetni a vezérkar, ß miniszterelnökség is az Opera ellen. Letartóztatták Budapesten Szamueli Lászlót. (Njt.) A budapesti kommunisták aljas módon meg akarták gyilkolni Horthy Mik­lóst, a magyar hadsereg fővezérét, alá akarták aknázni a Gellért szállót, a mi­niszterelnöki palotát és az Operát, hogy bombákkal és pokolgépekkel levegőbe rö­pítsék. Az óriási megdöbbenést keltő me­rénylet tervébe kapcsolódott bele Korvin- Klein Ottó megszöktetésének szándéka is, akinek nyilván nagy szerepet szántak a puccs további fejleményei során. A terv lényege az volt, hogy a gyors egymás­utánban elkövetendő "merény letek kapcsán várható zűrzavarban visszaállítsák a kom- mün véres uralmát, szétmállasszák a had­sereget és Magyarországot újból az anar­chia karjaiba döntsék. A tövezérség meg­hívta a sajtó képviselőit, hivatalosan tájé­koztatta, hogy igy a nagyközönség hiteles információt szerezhessen a gyalázatos ősz- szeesküvés minden vérfagyasztó rejtelméről amelynek részleteit alább közöljük. Letartóztatták Szamueli Lászlót, az összeesküvés egyik vezérét. A fővezérlet ellen tervezett kommu­nista merénylet leleplezéséről, a nyomo­zás részleteiről és a kettesek kilétének megállapításáról a legilletékesebb helyről a következő információkat kaptuk: A tettesek és segítőtársaik már le vannak tartóztatva: közöttük Szamueli László, a hírhedt Szamueli család egyik életben maradt tagja. Szamueli Budapesten Kelemen László néven ? Rózsa-utcában bujdosott és keres kedőnt adta ki magát. Szamueli László letartóztatása után mindent bevallott és cinkostársaival együtt teljes beismerésben van. A Horthy fővezér elleni merényletet többtéleképen akarták , végrehajtani. Az egyik letartóztatásban fevő tettesnél egy solingeni gyártmányú, kétélű, mintegy 20 centiméter hosszú vadásztőrt találtak tok­ban, egy másik, szintén fogságba került merénylő pedig fiola mérget rejtege­tett Horthy fővezér meggyilkolására ma­gánál. Ez most a bakteriológiai intézetnél van vegyvizsgálat alatt. Ezenkivüi a íő- vezérség épületének telrobbantására is ké­szültek. Az volt a szándékuk, hogy az adott körülményekhez képest a kazánház­ban pokolgépet helyeznek el, vagy a pin­cében nagyobb mennyiségű ekrazitot fa­laznak be, amit aztán gyujtózsinórral fel­robbantottak volna. Sőt tervbe vették azt is, hogy a Gellért-szálló munkásai közzé egy agitátort küldenek, aki egy arra al­kalmas proletárt pénz, vagy rábeszélés ut­ján a tervnek megnyerjen, bogy annak keresztülvitelét elősegítse. Az orgyilkosok Budapest csatornázási térképét megszerezték, sőt autót is kerí­tettek maguknak nagy költségek árán, amelyen Korvin-Klein Ottót akarták meg­szöktetni. Az autót a katonai nyomozó hatóság elkoboztatta. A Nemzeti Palota és az Opera fel- robbantásának szükségességét az értelmi szerzők úgy magyarázzák, hogy mindkét helyen nagyrészt »burzsuj« tordul meg, akiknek elpusztítása a proletáruralom meg­teremtését elősegíti. Az Operaház felrob­bantását annál is inkább számításba vették, mert Horthy többször végighallgatta az előadást, azért egy ilyen kedvező alkalmat akartak kilesni tervük végrehajtására. Sőt arra az esetre is gondoltak, hogy később, ha koronázási ünnepély, vagy eh­hez hasonló közjogi, vagy egyházi cere­mónia történik — arra való tekintettel, hogy itt a magyar közélet, valamint a po­litika magasrangu exponensei jelen lesz­nek — meglepetésszerűen szintén bomba- merényletet követnek el. Érdekes megemlíteni, hogy az össze­esküvők te -vei közül a vérengző Szamueli László Korvin-Klein Ottó megszöktetését keresztülvihetetlennek tartotta, de a töve­zérség elleni merényletet helyeselte. Le­tartóztatása alkalmával a Szamueliek tra diciójához hiven nagymennyiségű és óriási értékű ékszert találtak nála. A' kü­lönféle rablott ékszerek egy ezüstkazettá­ban voltak elrejtve, amire K. V. 24. XII. 1916. jelzés van bevésve. Szamueli László, a fővezérség ellen tervezett merénylet spirisitus rectora a kommün bukása után nyomtalanul eltűnt a rendőrség szemei elöl, noha országszerte nagy eréllyel nyomozták. A négy Szamu­eli fivér közül Tibor népbiztos, Zoltán a Vörös Újság kiadóhivatali főnöke, György izgatás miatt a nyíregyházi államügyész­ség fogházában tölti börtönbüntetését, mig László, aki most a rendőrség kezébe került és aki kegyetlenség dolgában versengett Ti­bor fivérével, előbb Nyíregyházán volt az 5. vörös hadosztály megbízottja, azután a Tótföldre küldték ki az ellenforradalom letörésére, végül is Budapesten működött, mint Korvin-Klein Ottó jobbkeze. Állandóan asszisztált Korvin-Klein kihallgatásainál s ö volt az, aki az emlékezetes újságírói el­lenforradalom idején az Otthon körben le­tartóztatta Szász Zoltánt és a többi ellen- torradalmár újságírót. A kommün bukása után úgy hirlett, hogy Szamuli László val a nép dühe végzett, de ez nem tedte a valóságat. Szamueli Zoltánt Siófokon börtönében felakasztva találták. László úgy látszik azóta is Budapesten bujdosott A nyomozás.. A tövezérség által kiadott nyilatko­zat alapján a következőket közölhetjük a kommunista puccs előkészületeiről; de­cember lő én fedezték fel a katonai ha­tóságok egy messzeágazó kommmunista puccs elökészüleit, a merénylők a legfan­tasztikusabb intézkedéseket tették arra, hogy a hadsereget megfosszák fővezéré­től az országot kormányától s a bekövet­kező zűrzavarban ismét magukhoz ragad­ják a hatalmat. A nyomozás eddigi alap­ján megállapi" ható, hogy a merénylők a Gellért szállót, a miniszterelnöki palotát, valamit az Operaházat akarták fölrobban­tani. Az előkészített terv szerint a Gellért- szálló és az Operaház pincéjébe robbanó­anyagokat akartak csempészni s ezt villa­mos batériák segítségével akarták felrob­bantani. A miniszterelnöki palota ellen tervezett merényletet pokolgéppel kellett volna végrehajtani. Emellett egyco merényletettervek elő­készületeiből is szerzett bizonyítékokat a katonai nyomozó hatóság. Megállapítást nyert, hogy két elszánt ember vállalkozott arra, hogy a fővezért elteszi láb alól. Az egyik az utcán pisztolymerényletet akart elkövetni a fővezér ellen, mig a másik azt az ajánlatot tette, hogy mérgezett tőrrel férkőzik a fővezér kötelébe s igy ejt ha­lálos sebet rajta. A tör és méreg a nyo­mozás íolyamán a tővezérlet kezeibe ke­rült somost bűnjelként szerepel. A kom­munista puccskísérlet célja, mint a nyomozás eddigi adataiból megállapítható, elsősorban Korvin-Klein Ottó megszök- tetésére irányult. Továbbmenő célja ter­mészetesen az volt, hogy a beálló zűrza­varban a hatalmat a már szervezett kommunisták magukhoz ragadják. A puccskísérlet és gyilkos merénylet­terv előkészítői már nagyobbrészt le van­Ha bármi eladni valója va i közölje Fetser József és Társa üeresüedelmi ügynökségével DZagyüároiy, JCölcsey-utcza 12. sz. (a Városi Színházzal szemben) és a legrövidebb idő alatt czélt érhet.

Next

/
Thumbnails
Contents