Szatmármegyei Közlöny, 1919 (45. évfolyam, 1-21. szám)

1919-06-22 / 20. szám

Kegyvenötödik évfolyam ELŐFIZETÉSI ÁR Egész évre 20 korona Félévre 10 korona Egyes szám ara 50 fillér Hirdetések díjszabás szerint SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL Nagykároly Jókai-utcza 3. szám. Telefon 56. szám MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A kijózanodás megnyilatkozni kezd. A budapesti szociál­demokraták, akik a legnagyobb ellentétek dacára máról holnapra a kommunisták karjaiba vetették magukat, tévedésüket kezdik észrevenni. Belátják, hogy a szél­sőséges erőknek koncentrációja a teljes elgyöngülésre vezetett és eredménye nem az előbbre haladás, hanem a hínárba ju­tás lett. Ma még ugyan csak disszonáns han­gok hallatszanak, de ezek a hangok két­ségtelen jelét adják annak, hogy a test­vériség jelszavával, ravasz mesterkéltség­gel összeölelkeztetett két tábor barátsága megszűnt és nem nagyon sokára ismét nyilt ellenségekként lógnak szembeszál- lani. E harctól azonban egészséges ki­alakulást remélni nem lehet. Hiányzik ehhez az erkölcsi alap, mert a budapesti szociáldemokraták, akik börtönbe hurcol­ták a kommunistákat, majd pedig a kon­cért keblükre ölelték őket, mindenről bi­zonyságot tettek, csak az erkölcsi alapról nem. És ha ennek a szociáldemokrata pártnak továbbra is Kunfiak, Manók éa Jakabok lesznek a vezetőik, ez a párt létjogosultságot soha szerezni nem tud. Ez a párt ilyen berendezkedéssel nem egyebb, mint egy szélmalom, amelyben a vezetők saját részükre őrölnek. Ezek­nek a vezetőknek ideáljaik nincsenek, csak ideáik vannak, amelyeket alacsony kalmár szellemük szül. A szociálista esz­méket, a Mari elméletét saját egyéni ér­dekeiknek megfelelően idomítják. Üzlet­emberek ők itt is, portékájuk a tömeg­hangulat, melyet ügyes furfanggal, olcsó álon megszereznek. Lánckereskedők ők itt is, de gondosan ügyelnek arra, hogy a haszon tejfele nekik jusson. És ezek az emberek vezetik, illetvfe az elégület- lenség lüzével hajtják a zűrzavarba,, ve­szedelembe, az önmagukkal való meg­hasonlásba társadalmunk egyik legérté­kesebb rétegét, a munkásságot. A munkásság pedig követi őket va­kon, mert nincs ideje föleszmélni. A folyto­nosan fülébe rikoltozó lázitó beszédektől kimerülve, a nyugodt megfontolásra kép­telen. H a a városunkban életrekelt szociál­demokrata párt lezajlott működésére visz- szapillantunk mit tapasztalunk: addig, amig e párt helyi alakulatában a vezető szerep tényleg az értelmesebb munkásság kezében volt, addig az a párt a mér­séklet keretén belül mozgott, nem lázitott nem tüntetett, a köznyugalmat nem za­varta, hanem megóvta inkább a rendet és úgyszólván egyedüli célját csak a helyi munkásviszonyok feljavítása képezte. Más­képen lett ez azonban, amiKoi a budapesti Manókhoz és Jakabokhoz hasonló szel­lemű — bár képessegeikben jóval kisebb kaliberű — Dr. Kováts, Dr. Kálmán és Dr. Balázs a vezetést magukhoz ragad­ták. Mikor ez a társascég működését meg­kezdte, és a páit vezetését, eleinte csak a jóizléstél tért el, később zavar­gásokra, sőt biutállskedákra is fel­használtatta magát, n lynek áz egyik megnyilatkozása a ke.ísztéry szociális párt gyűlésének megzavarása volt. Ezek a vezeiők, akik az egy koronás bélyeg­gel megvásárolt magyar nevüknek hirt, vagyis inkább ügyvédi irodájuknak kere­settséget akartak biztosítani, minden maszkirozoltsái uk mellett sem tudták ön­magukat megtagadni. Hirdették a vallás- talanságot, de ez csak a keresztények­nek szólott, szidták a csuhás papokat és hogy ezalatt kiket erfheltek, azt döntse el az olvasó. De a legszomorubb az, hogy a ke­resztény irány elleni akciójukban, úgy a vidéken, mint Budapesten a keresztény munkásságot tudták felhasználni és ennek oka egyrészt ugyanezen szellem birtoká­ban levő magyar sajtó aknamunkájában, másrészt a müveit és tehetős keresztény társadalom nemtörődömségében rejlik. Amig a központosított úgynevezett magyar sajtó óvatos tervszerűséggel be­szövögette a közhangulatot, addig a ke­resztény társadalom tétlenkedett. Akadtak ugyan olyanok, akik a helyzeten fölháborodva antiszemitizmust hirdettek, de nagyon ké­sőn és kevesen voltak olyanok, akik megértették, hogy e veszedelmes szellem elharapódzásával szemben az antiszemitiz­mus nem igazságos és nem h~iyes fegy­ver és hogy e szellem elhatalmasodását decentralizált keresztény sajtóval és meg­felelő irányú társadalmi akcióval kell ellen­súlyozni. A kijózanodás bekövetkezett. • Meg kell ragadni az alkalmat és ki kell venni a vezetést azoknak az elemeknek a kezé­ből, akik visszaéltek azzal, a józan társa­dalom kárára. Helyes irányba kell terelni a megtévesztett népet, a félrevezetett munkásságot és e munkából vegye ki mindenki a részét teljes tehetsége szerint, vegye ki mindenki, aki egy erkölcsös alapon uyugvó megtisztult társadalmi be­rendezkedést kíván, aki egy szép boldog jövőre vágyik. ynski A Hitf iílMZÉSí. A nagyszebeni Kormányzó Tanács 4890—919. P. M. számú rendeleíe értel­mében az Oaztrák—Magyar Bank által kibocsátott és a megszállott területen forgalomban levő 10, 20, 50, 100, és 1000 koronás bankjegyek egy erre külön kiren­delt bizottság által lebélyegzés alá kerülnek. A lebélyegzés érték elvonással nem jár, tehát nem a bankjegyek értékének leszállí­tását, hanem csak azoknak egy bélyegző­vel való megjelölését célozza A lebélyeg­zésért egy százalék dij fizetendő. Nincs tehát semmi célja és értelme annak, hogy a közönség bankjegyeinek lebélyegzésével szemben tartózkcdólag viselkedjék, ellen­kezőleg, mivel a le nem bélyegzett bank­jegyeket a Kormányzó Tanács a forgalom­ban törvényesnek el nem ismeri, kívána­tos, hogy minden bankjegy az utolsó darabig lebélyegzés alá kerüljön. A lebélyegzésre szánt bankjegyeket a közönség nem maga szolgáltatja át a Iebélyegző bizottságnak, hanem azokat beadja a lakhelyéhez legközelebb fekvő valamelyik pénzintézethez, ez továbbítja a a bankjegyeket, kieszközli a lebélyegzést és kiszolgáltatja a félnek a már lebélyeg­zett bankjegyeket kék nyomású korona bankjegyekben. Az elhasznált és rongyos bankjegyek, amennyiben azok szépen összeragasztha­tok szintén tárgyai a lebélyegzésnek. Ezen ragasztást lehetőleg a bankjegyek német szövegű oldalán kell alkalmazni, mivel a bélyegző lenyomat a magyar aldalra jön. Oly bankjegyek, mélyek hiány nélkül össze nem ragaszthatok vagy pedig egy bankjegynek csak kisebb részét képezik, nem bélyegeztetnék le. Legcélsxeribb ha az ilyen bankjegyeket a közönség akár a magán pénzintézeteknél betétbe teszi, akár pedig azokat az Osztrák—Magyar Bankhoz beszolgáltatja. Használható álla­potban lévő bankjegyre jelenleg ugyan nem tudják azokat becsérelni, de egy elismervényt adnak róla, melyet esetről- esetre bankjegy készletükhöz képest már lebélyegzett bankjegyekre fognak becserélni. arany- és platinakoronákat, szájpadlás- nélküli hidakat fogtöméseket és foghúzást _______________végzek._______________ To pok Mihály állami vizsgázott fogteknikus Nagykároly, Széchenyi-utcza 24. szám alatt. Zárda mellett (Saját ház.) ......... — Telefon 136. szám. —z Eg yes szám ára 50 fillér MDFOGAKÁT

Next

/
Thumbnails
Contents