Szatmármegyei Közlöny, 1919 (45. évfolyam, 1-21. szám)

1919-06-08 / 18. szám

SZAT MÁR MEGYEI KÖZLÖNY

vozása folytán a mátészalkai IV. szakasz- parancsnokságát Lasii Sabin csendőrfő- ' hadnagy vette át.

— Nagyváradén nem engedik tárgyalni az esküt nem tett ügyvédeket.

Nagyváradról írják : A járásbíróság tegnapi tárgyalására ügyfeleik képviseletére több nagyváradi ügyvéd jelent meg. Közvetlenül a tárgyalás megnyitása után dr. Bajor Antal

a járásbíróság vezetője kijelentette, hogy tegnap délelőtt megkapta a törvényszék elnökének rendeletét, amely szerint közli, hogy azoknak az ügyvédeknek, akik a román királyra és az alkotmányra az esküt letették, román és magyar nyelven kiállított igazolványt adott át. Azon ügyvédek, kik ilyen igazolvánnyal nem rendelkeznek, azok az ügyvédi gyakorlatot nem folytathatják. így a megjelent ügyvédek közül, akik ily igazolvánnyal nem bírnak, a tárgyalástól eltiltatnak. A tárgyalásra került 61 ügy közül 51 ügyben olyan ügyvédek jelentkeztek, akik igazolvánnyal nem rendelkeztek. A tárgyalást vezető biró azt ajánlotta, hogy ezeket az ügyeket közös megegyezéssel halasszák el. A megjelent ügyvédek ragaszkodtak a jegyzőkönyv felvételéhez és a tárgyalás megtartásához és végzést kértek a bíróság határozatáról. Bajor Antal vezető-j árásbiró erre kijelentette, hogy a határozatot írásba fogja közölni. A táblán több felebbezési tárgyalás volt kitűzve. Megjelentek az ügyvédek. Az elnök dr. Korn Lajos volt. A tanácsban Vámossy Mihály és dr. Popa György táblabirók vettek részt. A tárgyalás megnyitása után dr. Korn megkérdezte az ügyvédeket, hogy letették-e az esküt. Az ügyvédek — nemmel válaszoltak. Erre dr. Korn elnök a következőket enunoiáita : „Az én egyéni nézetem szerint az, aki a román alkotmányra az előirt esküt le nem tette, a tárgyaláson részt nem vehet, Mindazonáltal a tanács visszavonul határozat- hozatalra.“ Tanácskozás után dr. Korn kihirdette a határozatot: „Minthogy a nagyszebeni kormányzótanács teljhatalmú megbízottjának az igazságügyi főnöknek rendelete szerint az az ügyvéd, aki a nagyszebeni kormányzótanács I-ső számú dekrétumában meghatározott esküt le nem tette — az a magyar ügyvédi rendtartás I. szakaszában meghatározott joggyakorlatot nem folytathatja. Minthogy a megjelent ügyvédek saját beismerésük szerint ezzel az alaki kellékkel nem rendelkeznek, a bíróság az eljárást félbeszakítja és erről a végzést a feleknek közvetlenül kiadja.“ A végzés lényege az, hogy az esküt nem tett ügyvédek nem tárgyalhatnak.

— Egf kemmunista megbízott kivégzése. A Budapestről Debreczenbe hazaérkezett túszok beszélik, hogy Budapesten a népbiztosok parancsára kivégezték Hatyegán Héjas István politikai megbízottat, Hatyegán volt a debreceni vörös őrség szervezésével megbízva és a vörös uralom alatt kórlelhetetlenségóről volt hires. Nagy része volt abban, hogy a nagypénteki események után a debreceni előkelő körök tagjait letartóztatták és husvét első napján elhurcolták túszként. A kommunista uralom utolsó- előtti napján már valami baj történt Hatyegán Héjassal, mert Budapestről távirat érkezett, hogy megbízását visszavonták és utasították, hogy azonnal utazzék Budapestre s jelentkezzék a belügyi népbiztosságnál. Hatyegán Héjast ugyanis maguk a

kommunisták is igen kétes exiszten- ciának tekintették és mindenféle gyanús dolgokat mondtak róla. A hazatért túszok előadása szerint Héjas István végzete most Budapesten beteljesedett. Kiderült róla, hogy kommunista pénzeket sikkasztott. Ezért átadták a forradalmi törvényszéknek, amely golyó általi halálra ítélte. Á kivégzést végre is hajtották. Mikor agyonlőtték, állítólag nem kevesebb mint 400,000 koronát találtak nála. A pénz ezres és tízezres bankókban a kabátja bélésébe volt bevarrva és a golyó éppen a pénzt fúrta keresztül. Azt mondják, hogy a debreczeni rendőrség kézipénztárából is sok pénz került Héjashoz. O vette fel annak idején a vörös őrség toborzásához szükséges pénzeket is, több százezer korinát, hogy ezekről mint számolt el, nem tudja senki.

— Le az áruzsorával. Egy belgaamerikai társaság ajánlatot tett a balkán államoknak, hogy bármely mennyiségben ellátja őket kukoricával kilónként 1.60, rizszsel kilónként 1.85, cukorral kilónként 1.85, disznózsírral 6 25 frankos árban. A kívánt mennyiséget pár héten belül le is szállítják.

— Kőrösmező — Köztársaság ? Kőrösmező tudvalevőleg Máraraarosme- gye határszéli községe. Egy völgykatlanban fekszik, lakosai jórészt ruthónek, csak a hivatalnoki kar rekrudálódott ott magyarokból. Ezek azonban alighanem valamennyien otthagyták a nagyon exponált helyet. Kőrösmezőre nem terjed ki a román imperium,

És Kőrösmezőről alig jön valami hir, pedig állítólag világrengető dolog történt ott. Egy máramarosszi- geti utas beszélte itt, hogy Kőrösmező kikiáltotta magát — köztársaságnak. Hát persze kissé mulatságosnak tetszik az, hogy a kis Kőrösmezőnek ilyen világtörténelmi ábrándjai vannak. De ha úgy volna is, ahogy mesélik, a kőrösmezői köztársaság aligha okozna valami nagy gondot a párisi konferenciának.

— Megindult a vonatközlekedés Kőrösmezőre. A Máv. szatmári állomásfőnökség« közli velünk, hogy május 31-től kezdődőleg Máramarossziget—Kőrösmező között egy pár tahervonai közlekedik személyszállítással.

— A lebélyegzett korona egyenlő értékű lesz a leuval. Az Indreptarea írja : Illetékes körökben arról beszélnek, hogy a korona-bankjegyek a lebélyegzés után egyenlő értékűek lesznek a leu-val. A bukaresti lap szerint ez az értók-kiegyenlitődés csak a belföldi forgalomban valósulhat meg.

— Tiles a vármegyéből gyapjút kiszállítani. Szatmár vármegye alispán! hivatala rendeletet adott ki, amely szerint Szatmármegye területéről — ideértve Ugocsamegyének közigazgatásilag ide csatolt tiszántúli járását is — gyapjút szigorú büntetés és elkobzás terhe alatt tilos kiszállítani.

rÜöT