Szatmármegyei Közlöny, 1919 (45. évfolyam, 1-21. szám)

1919-03-23 / 12. szám

»ly, 1919. márcziaas 23. 12. szén*. ttedik évfolyam* S2ÄT1Ä11CGYE! KlZLllY ELŐFIZETÉSI ÁR Egész érre 20 korona BérJéyre 10 korona Fgres szám ara 40 fillér Hirdetések díjszabás szerint BSSSESÖ»-*! II I I Legújabb. Az ántánt újabb magyar terü­letek megszállását rendelte el. E miatt a kor­mány és Károlyi köztársasági elnök lemondott. A kormányhatalmat a szociáldemokrata párt és a kommunista párt együttesen vették át. Miniszterelnök Garbay Sándor lett. A forra­dalmi kormány eddig két törvényt hozott. Ezek szerint a kormány lendoleteinok min­denki köteles engedelmeskedni, aki a rerdel- kezó»ekneknek ellenszegül, agyonlövik. Ez k sors éri azt is aki rabol, vagy fosztogat, fázat- raárvármegye kerületére statárium van kihir­detve. Algi szeszt, bort, stb. kimér 50,000 ko- lona pénzbüntetéssel és összes vagyonának elkobzásával bünttetetik. Aki szeszt, bort stb. fogyaszt, büot8tÓ8e ogy évi fogház és 10.000 korona pénzbírság. A fővárosi nyomdászok sztrájkolnak. Ez az oka, hogy onnan hírlapok eddig még nem érkeztek. — Lakásrequirálás. Ma érkezett la a bel­ügyminiszter rendelet», mely szerint Nagyká­rolyban a lakásrequiráiás el van rendelve Mw ln Négy háborús tavasz után, amikor messze országok határain gyilkolták egy­mást rászedett milliók, midőn parlagon hevert a föld és gyászos .asszonyok jártak az eke nyomán, tavasz van megint, »a béke tavasza« és a íöld gyermekei kiárad­nak a földre, kalásznak indul a mag, a hősök sírjai íeiett kisarjad az élet és Ma­gyarország uj utakon, uj célok leié megy. A rombolásnak, a vérengzésnek, a gyásznak és nyomorúságnak négy tavasza után, jelent-e uj eletet az uj tavasz ? je­lenti e, hogy az embermilliók átokhozta vesztén, besüppedt lövészárkok lelett test­vérjobbot nyújtanak egymásnak a nemze­tek? jelenti e, hogy építeni fog, aki ölt tegnap és az- ősi ösztön kihunyó máglyái tgy meguibodott, fájdalmaiban megneme- sedett emberiséget világítanak meg az ötödik tavaszban ? Keleten a szovjetek uralkodnak. Ber­linben áll a harc. Bécsben tiszta szoczi- álista kormány áll az ország élén és Ma­gyarországon ki nem erezne, ki nem sej­tené, hogy a pillanat, látszólagos nyugalma alatt, vad viaskodásra készülnek az esz­mék fanatikusai és a homousim és homoi- usion örök tragédiája újra katasztrófák felé sodorja a megtépett szenvedő magyar­ságot. Tavasz van megint, harcos tavasz és tétován áll és yár és feleletet követel az emberkolosszus, mi lesz holnap ? mit te­gyünk ? uj csaták, tán még több vér és az •szmék nevében keresztre fesziltett ember öt sebe az égre kiált és követe emberek, eszméljetek ! • Az osztályokra és pártokra szakadt, emberi lelket osztálylélekké devalvált em­ber nem talál feleletet. Azt mondja tán, hogv igen, jöjjön bár mennyi vér, pusztul­ctwb POLÍTÜÍA! L*.P «ns F«I«I6« szerfr«**t9 éa lR»hi<»jdoR8S i TÓTH JÓZSEF. Itttt jón minden, de dőljön Össze a* az átkoa rendszer, amely rabszolgává tette az em­berek millióit, amely a maga önző céljai­ért barmokká siilyesztette önön testvéreit és a romok lelett építsük fel az uj világot. Ez a harc lesz a végső, de ennek a harc­nak még cl kell következnie, — hirdetik egyrészről. Az eddig kizsákmányolt másik ember is azt hirdeti^ hogy jöjjön bár harc, jöjjön bár vér, de szét keli rombolni azt a rend­szert, vagy annak a rendszernek; a csiráit, amely az ő privilégiumának, ősi kiváltsá­gainak, óriási jövedelmeinek halálát jelen­tené és hogy viasza kell állítani a régi rendet, az isten nevében, a területi integ­ritás nevében, mindenek nevében, amire csak hivatkozni tudnak azók, kik az em­beriség értékeit iátják veszélyeztetve az uj világban, pedig csak saját érdekeiket féltik. Ebben a rettenetes khaoszban csak a radikalizmus tisztult -eszméi tusnak, kive ­zető utat mutatni. — Ideg keli valósítani minden ideológiából azt, ami életképes. — Vegye kezébe az emberiség a maga sor­sát és kölcsönös áldozatok kozzák meg azt a békét, amelyet egyformán kíván minden eszmélő ember, bármit mondjanak a párt- pragramok és bárhogy hirdessenek vak harcot a tömegek. — Építenünk keli, mert a szavak és eszmék rettenetes harcában elpusztul másként rmodén és a következő tavasz csak sivár ugart fog találni, amely­ben a kihűlt gyárkémények és a romba- dőlt városok üszkei között, a halál, és két­ségbeesés uralkodik a magyar föld felett. A szafmármegyei jegyzők szervezkedése. Felöszlaiíák a jegyrőegyidsi — Meg­alakították a 8£MU'i&á#Hiykr<*ld 8?ak$ucer­VcZcíét. — Sí«ünérm«gye: Ködöny ered»ti tudósítása —­A megyebeli jegyzők szerdán délelőtt gyűlést tartottak Nagykárolyban a várme­gyeháza kistermében. Szatmármegye meg nem szállott részeiből majdnem teljes szám­ban sereglettek egybe a jegyzők és al­jegyzők. A gyűlés elején Komoróczy Jenő egy­leti elnök elnököit. Minthogy i tárgysoro­zatnak egyik pontja az egyesület politikai állásfoglalása volt, megjelent a gyűlésén Szatmárnémetiből Toma,’ a szőcziáidemok- rata párt titkára és Papp Aurél rajztanár, a szatmári Propaganda bizottság elnöke is. A Nagykárolyi szocziáldemokrata pártot Dr. Suták István ügyvéd és Nagy Mihály ácsmester képviselte. Először Torna, majd Papp Aurél hosz- szab beszédben ismertette a szocziálde­mokrata párt programját és meggyőzően kimutatták, “hogyha a jegyzői kar a 1 ín»«» «ff g Ö I i SZERKESZTŐSÉG-, KIADÓHIVATAL Nagykároly, Jóksi-uicaa 2. ssára. Telefon 56. a:ám. MEGJELENIK MINDEK VASÁRNAP jövőben boldogulni akar, akkor szervez­kednie kell és ennek eredménye nsm lehet más, minthogy belép a szocziálde­mokrata pártba és arra kell törekedniük, hogy a rajok bízott falvak -népeit is a szocziáldemokrata párt harezossaivá avas­sák. Különösen Torna párttitkár vázolta azt a veszodelmet, melyet a keresztényszo- cziálista pártnak a falvakban való terjesz­kedése jelentene. Ennek meggátlása egye nesen a jegyzői kar kötelessége, nemcsak a iorradalom vívmányainak megmentése, hanem a jegyzők speczialis érdekében is. A fülsiketítő éljenzésekkel és íalren- getö tapsokkal fogadott, szép beszédek után Madarassy Géza árvaszéki elnök mint vendég szólait fel és annak hangoz tatása mellett, hogy ő mindenkor a szabad gondolkodás hive volt, azt tanácsolta a jegyzőknek, hogy az egyes egyének belép­hetnek ugyan a szocziáldemokrata pártba, de óva inti a jegyzői kart, hogy összesség­ben ne siessen a szocziáldemokrata párt segítségére. A reakeziós izü beszédet mely­nek elmondása közben is haragos „Eláll“ kiáltások hangzottak fel, a gyűlés alaposan lehurrogta. Azután kimondotta a gyűlés, hogy az eddigi jegyzői egyletet feloszlatja és egy­hangú lelkesedéssel megalakították a szo­cziáldemokrata párt égisze alatt a Szat- mármegyei Jegyzők Szakszervezetét. A szakszervezet elnökéül Komoróczy Péter menekült sikáríói jegyitő, alelnökiül Bodoky István kismajtényi jegyző választatott meg. A propaganda bizottság elnöke Brandt Dezső krasznaszentmiklósi jegyző lett. Komoróczy Jenő hatalmas beszéddel köszönte meg elnökké történt megválasz­tását, — E teremben — mondotta —- mely­nek falán a vármegye ősi kényurainak arczképei függnek, még fojtó, dohos levegő van. j£n azonban most boldogan nyitom ki az ablakokat, hogy az előttünk uj szoczialis és demokratikus eszmékkel együtt, éietetadő, ragyogó tavaszi napfény áradhasson be. Gyűlés után a Török-vendéglőben baRkett volt, amelyen Dr. Suták István ügyvéd pohárköszöntö keretében ünne­pelte a jegyzőket, akik megértve a kor­szellem parancsát, a gyűlésen megnyilvá­nult elhatározásukkal az eljövendő boldog, demokratikus, szabad Magyarország meg­teremtésének nagy munkájában vesznek részt. Ajánlatokat kérem e lap kiadóhivata­lába küldeni, ahol a Czim megtudható. mm mm Szerkéz éti jótálás. Rákcczy-ut 60. sz. „ZENEPALOTÁJÁNAK zongora-tornteibsn világhírű külföldi zéróra- és pianino-gyártmányok mérsékelt árakan kaphatók. Pontos szállítás vidékre. I I 4 ISérbe keresek két szoba, konyha, kamara, istálló és a szükséges mellékhelyiségekből álló H H v JL. 1919. május hó l&Mll&Sií elseJére-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents