Szatmármegyei Közlöny, 1919 (45. évfolyam, 1-21. szám)

1919-03-16 / 11. szám

BLÖFIZETSSI Á*. Egáe« 9TT9 20 ktroia Bélévro 10 korona, Fgyetf giá» ara 40 fiiléc Hirdttések ciijsíabás szerint i © © FaldSs az^rkssztS és !a;*s!sjiIaR3S i TŐTH JÖ23EF. aZBRKESZTŐSTÉG, KIADÓHIVATAL H«sy károly, Jókai-utcaa 2. seána. Telefon 56. szám. 1ÍB9JÍLBRI5 MISDBK VASÁRUAP laiPKll Biäszil. Négy és tél hónap telt el a forrada­lom óta és a gigászi erő, am«ly ledöntötte trónjairól a tegnap Isteneit és a forradalmi erőszak hatalmát ültette a régi jog felfog váraiba, most újra visszatér a jog állás­pontjára. Magyarország választ. A kormány megkérdezi a népet, akarja-e, hogy az uj Magyarországot to­vábbra is a forradalmi ideálok vezessék, akarja-e hogy a pacifizmus, a demokrácia, a szociális igazság szelleme legyen úrrá Hunnia rablólovagjainak «zeréves pátriá­jában, vagy pedig elpusztuljon minden. A müveit világ vad iramban vágtat a katasztrófa leié. Hosszú szolgaságban tartott, megcsalt, rászedett, kizsákmányolt miiliók harcot hirdetnek, hogy lerombol­ják a Ma egész társadalmát és ha kell a kultúra és a civillizáció romjain is fel épít­sék álmaik uj világát, amelyről azt hiszik, hogy az emberiség számára ezernyi bajon, szenvedésen, hullák újabb millión keresz­tül is, de meg lógja hozni a Béke és bol­dogság nemzetközi társadalmát. És a polgári társadalom tétován áll, nem tudja mit tegyen. Oda álljon-e a nép­milliók élére és feláldozza azokat az illú­ziókat, melyekkel eddig a kapitalizmus fá­tyolként bontotta el szemét, feláldozza a papirrongyokat, amelyek a jólétnek, a vagyonnak, a biztonságnak a fikcióit ad­hatnák már meg csupán, Tagy pedig az ellenforradalom élére állva, erőszak és vérontás utján bár, de visszaállítsa a régi társadalmat. Két tábor áll egymással szemben. Az egyik: mások munkáján szerzett millióit félti, a másik: ádáz gyűlöletet és kímélet­len harcot hirdet . mindenkivel szemben, aki nem proletár. És a két rettenetes ma­lomkő között fel kell morzsolódnia annak a polgári társadalomnak, a dolgozó közép­osztálynak, az intellektuelnek, a hivatal­noknak, a munkájából élő kereskedőnek, iparosnaJc és kisgazdának, ha nem kap észbe idejekorán és ha nem érti meg sors­döntő hivatását. Minden attól lügg, vájjon ez a sokat szenvedett osztály, nyelvet a legalacsonyabb kézimunka standarja alá sülyesztett a kapitalizmus, amelynek még a szervezkedését is lehetetlenné tette, hogy mindenkor engedelmes hajtsára maradjon, kézimunkás testvéreivel szemben. Vájjon ez az osztály meg fogja-e érteni, hogy a világtörténelem egy utat jelölt ki minden dolgozó ember szamára és hogy a társa­dalmat a legborzasztóbb katasztrófától csak az mentheti aaeg, ha a fejmunkás és ipari munkás testvéri szövetségben vonul fel a fedualizmus és kapitalizmus önző, meg nem értő haszonélvezői ellen. Választanunk kell most: akarjuk e, hogy az uj aemxedék egy fejlődő, békés és boldog Magyarországot kapjon öröksé­gül, vagy a polgárháború véres forgataga elsöpörjön a föld színéről minden értéket, amit évezredek rettenetes munkája árán teremtett meg az emberi elme. Csak két ut van: jobbra, vagy balra. És Magyarország választani fog. kAdAí* IMFÍB 4r. A miniszterelnök Andrássy vácijairól. — A 3í»tm«rm»gy»i Könlöny •rtduti tudósítása. — ­Nagykároly, 1919. márczius 11. A Szatmármegyei Közlöny fővárosi tudósítója jelenti : Ma beszéltem Berinkey Dénes dr. miniszterelnökkel, aki Andrássy Gyula grófnak, a Pester Lloyd vasárnapi számá­ban megjelent n^ilt levélben, a mai kor­mányrendszer ellen tett vádjaira a kővet­kezőket mondotta : Andrássy Gyula nyílt levelének elol­vasása közben keserű szomorúság vett rajtam erőt, amely azonban amidőn a cikknek végére értem, felháborodásra vál­tozott át. Andrássy Gyula levelében elő­ször a Pester Lloyd kritikája ellen véde­kezik és azt állítja, hogy a kritikát nem érdemelte meg. É védekezés leple alatt azonban támadásba megyen át a mai kor­mány ellen és a kormány helyzetét olyan priviligizált áilásaak tünteti fel, amelyet Bach óta Magyarországon senki sem él­vezett. Hivatkozik, hogy a nyers hang, mely vele szemben a kormányban, a kor­mány sajtóban és a külföldi hivatalos la­pokban megnyilvánult, nem téríti öt le a kötelesség útjáról, hogy ellenőrzést gya­koroljon és az integritást védje, mert csak a nemzetre hallgat. A kormányt teszi fe­szi felelőssé azért, hogy a katonák elbo- csájtásával előidézte a cseh, román és szerb katonáknak az országba vonulását. Andrássy védekezésének elolvasása közben, amint mondom, keserű szomorúság vett rajtam erőt. »Unausgeseszt habe ich in bald zu einem Frieden gelangen, der die Versochtung der zwischen England und Deutschland vorbereitet.« Ennek a műkö­désnek az igazolására, két cikkre hivat­kozik, amelyek egy lausannei politikai revüben 1916. és 1917. évben jelentek meg. E cikkekből Andrássy egy pár -résxletet idéz s ezzel bebizonyítottalak veszi, hogy az ő politikája diamentrális ellentétben állott az Alldeutsch felfogással s a meg­értést szolgálta. Ehhez még azt is fűzi Andrássy, hogy ö a szigorított buvárhajő- hadjárat ellen is küzdött minden alkalom­mal, amikor csak tehette. E védekezés igen szomorú akkor, amikor mindenki tudja, hogy Andrássy a háború alatt minden lehető alkalommal azt hirdette, hogy a túlerőket letudjuk és lefogjuk győzni (1914. november 18 Ma­gyar Hírlap), a német tlottíLcélja Német­országot világuralommá emelni (A háború okai. 1915—18 lap), a német militárizmus belügy, amelyhez más államnak nincs köze. (Kinek bűne a háborít? 1915—30 lap), Andrássy energikus és kíméletlen harezot kivan (ugyanott 109 lap) és az esetleges hóditástól sem riadt vissza, ha az előnyünkre szolgál (A jő béke céljai. 1915—42 lap), ér­demesnek tartotta, hogy a végső győze* lemig harczoljunk, mert a győzelem ese­tében a magyar nemzet olyan kedvező viszonyok közé kerül, a minők között soha, de legalább is sok század óta nem volt. {Ugyanott 50. és 51. lap). Elévülhetetlen­nek mondotta Berthoid érdemeit, ki nem riadt vissza a háborútól. {Magyar Hírlap 1915. január 15.) A buvárhajé harezot úgy fogta fel, amely a végleges döntő győzel­met meggyorsítja és megkönnyíti (Magyar Hírlap 19Í5. február 21.) Bizton számított Magyarország és Ausztria győzelmére (1915. április 13. Orsiággyüiés). Hadisike­reinket szédületesnek mondja (Magyar Hírlap 1915. aűg. 25) A A békét csak el­lenségeink tökéletes és teljes leveretésé- vri vélte elérhetni (Magyar Hírlap 1915. deczember 12.) Megvolt győződve, hogy ellenségeink kénytelenek lesznek bekét kötni velünk (Magyar Hírlap 1915. decz. 17 Országgyűlés). A béke iránt való vágy késztette ""arra, hogy harcra buzdítson. (Ugyanott). A Zeppelinek párisi és angliai támadását dicsérte. (Magyar Hírlap 1916. február 16.) Az olaszok csalódását, a fran- cziák végkimerülését hirdette (Magyar Hírlap 1916. április 23.) Az alk*tmánypárt feladatául jelölte meg a háborús kedv éb rentartását (1916. júniusi 15 országgyűlés.) Csak akkor látta a béke előfeltételeit el- következettnek, ha ellenfeleink elismerik, hogy minket legyőzni nem képesek (Ma­gyar Hírlap 1916. julius 16.) Tökéletesen bízott abban, hogy a buvárhajóharcz siker­hez tog vezetni s azt hirdette, hogy a leg- energikusabh harcz ideje állott elő (1917. február 5. országgyűlés.) A buvárhajóhar- caot erköicsiieg teljesen beigazoltnak látta, inert ily legyvernez nem nyúlni, halálos bűn vtfina (1917. február 25. országgyűlés.) Nem hitt Wilson őszinteségében és a,de- mokrácziát egymagában aem tartotta elégséges óvszernek a háború ellen. (A háború és béke. 1918 25. és 30. lap.) Andrássynak a háború alatt nyilvání­tott ezek a véleményei, nyilvánvalóvá te­szik, mennyiben lehetett ő a lelkiismere­tes béke hive. Szükségesnek tartottam eze­ket a nyilatkozatokat felfrissíteni, mert ezek a különböző időben tett nyilatkoza­tok elszomorító médon igazolják, hogy egyébb cikkeiben Andrássy ezekről meg­feledkezett, Ha azonban az, amit Andrássy védekezésre előadott, csak elszomorító, a kormány elleni támadása, ismétlem, felhá­borító. Bach nem jelentette Magyarorszá­got, hanem a császárt. A mostani kor­mány azonban jelenti mindazoknak össze­gét, akik a forradalmat kivívták és a ki­rályságot, Ausztriával yaló kapcsolatunkat és a császár uralmát megszüntették. A kormány tagjainak — mindaddig míg a nemzetgyűlés össze nem ül, amire az elő­készületek megtörténtek — tényleg Ma­gyarország helyett kellett gondolkozniok STERNBERG hangszergyár Rákóczy-ut 60, sz, ZENEPALOTA^-JÄNÄK cimbalom-termeiben a legmodernebb cimbalmok jótállással vásárolhatók. Olcsó árak. Pontos szállítás vidékre.

Next

/
Thumbnails
Contents