Szatmármegyei Közlöny, 1919 (45. évfolyam, 1-21. szám)
1919-03-02 / 9. szám
Nagykároly, ISIS. márczius 2. 9. szán. HogyvonSftöNik éwfoiyoi». ELŐFIKBTB8I iB Eg*.,' érre . SO koros» BíáévTO 10 koron» Egyos «*ím ar» 40 fillér Hirdotáesk dij sasba* sssrint ti Márczius Ne tessék megijedni, nem a tavaszi fuvalrnakról log itt toaszt elhangzani és nem is a Brútusz és Cézár kö zötti közismert affáirról íogunk vehemens szoniagarát lezuhogtatni, hanem arról a szabadságról elmélkedünk, mely szerint az emberi vélemény, meggyőződés szabadsága a kulturélet leghatalmasabb alkateleme. A Krisztusok gerince az az ősi jog, hogy lelkem vágyat, agyam gondolatát, szivem érzését, életem hitét szabadon követhessem, még ha annak útja a Golgotára is vezet ... A szabad akarat vallásán épült lel a modern világ e's az rakta minden tégláját az élet csodáinak. Amennyi* dicsősége ennek a tőidnek volt, amennyi hőse ennek a világnak termett, amennyi igaz boldogság és amennyi messiási szenvedés megszületett valaha: az mind, de mind az emberi akarat és az emberi cselekedet méh ében fogant a szabadsággal való izzó szeretkezés nyomán. Amerre csak az igazságoknak értéke van,■amerre csak meg tudják érteni -az ember lényegét és fenségét, ahol csak világosság gyulladt és ahol csak kiült az értelem bíbora a horizontra — ott mindenütt »noli me tangere« volt az emberi gondolat, hit, vélemény és akaratnyilvánítás szabadsága. Csak nálunk itt, ahol a hon-kupecek népe élt, a kupás kortesek (Civilizációjának közepette vált közprédává az élet lényeges értékeinek legerősebb garanciája: az emberi vélemény és meggyőződés nyilvánításának szabadsága. Ez a szégyenletes állapot azonban elmük, Magyarországban is teljes gondolat- szabadság van. Élni kell vele. De nem vjsz- szaélni. Amióta a forradalom ezt a várva- várt, szent vívmányt meghozta az elgyötört országnak, csakugyan vehemens szo- niagarát zuhogtatuaic a szenvedéstől amugyis megroskadt lelkünkre. Sebek mutogatása, saját külön pártérdekek hangoztatása, népszerűség hajhászáe, egyéni érdekek istápolása, hang, torok és kortes- művészek produkciói az egész vonalon. Pedig nemezek kedvéért tört ki a iorra- dalomés nem ezért született meg a gondolatszabadság. Tarjagos Illésekre — ha most más hangnemben beszélnék is —■ nincs szüksége többé a köznek. * A' népkormány elhatározta, hogy a nemzetgyűlési választásokat feltétlenül a legrövidebb időre kiírja, mert erre lóképpen külpolitikai szempontból van sürgős szükség. De mert a rendelkezésre álló rövid időn beiül a törvényhatósági, községi és nemzetgyűlési választásokat egyszerre megtartani nem lehet, abban történt meges Bel és külföldi napilapok és folyóiratok előfizetését elvállalja Sái Samu könyvkereskedése Nagykároly. Telefon 123. szám. KÖZLÖNY POLITIKA« LAP FoíeiSs szerkeszti és lajitalsideHos: TÓTH JÓZSEF. állapodás, hogy először a nemzetgyűlési választásokat ejti meg. A választások áp rilis első leiében lesznek. A választás lajst- roraoi szavazási mód szerint, a kisebbségi képviselet biztosításával log történni. A lajstromos szavazási mód lényege az, hogy egy választó kerületben egyidejűleg több képviselőt választanak. Mértföldes csizmákban közeledik tékát a választások ideje és Nagykárolyban még csak nem is gondolnak arra, hogy Nagykároly város érdekében kit tartanak a legalkalmasabbnak, hogy a város érdekét méltóan képviselje. Az ma a legtermészetesebb és vitatkozni sem szabad róla, hogy Nagykároly városát az uj, az igazi nemzetgyűlésben csak olyan valaki képviselheti, aki tekéden híve a népköztársaságnak, a demokráciának, az emberi jogoknak, a munka megbecsülésének. Hogy a íorradadalóm megteremtésében részes pá'rtok melyikéből legyen ez képviselő, annak elhatározása, az első sorban általunk szentnek tartott véleményszabadság alapján, a választó közönség dolga. Csak azt tartjuk szükségesnek elmondani, hogy eddig az volt a szerencsétlensége Nagykárolynak, hogy lolyton ,nagy politikát4 csinált és „kis embert" választott m*g képviselőjéül.Hát csináljuk,most megfordítva: csináljunk ezentúl „kis", vagyis helyi politikát és küldjünk „nagy , vagyis tehetséges és a mai viszonyok figyelembevételével «akaratának érvényt szerezni tudó embert a nemzetgyűlésbe. A város összességének érdeke legyen előttünk mérvadó és ne egyes emberek érdeke. Ne Jegyen az uj választásoknál emberek gyűlölködése, harczizaj, tülekedés, korrupezió. Kinek van erre szüksége Nagykárolyban ? És kinek volna haszna belőle? Az országnak ? Hát nem-e mindig az ország.érdekét néztük eddig a választásoknál? És ugyan melyik képviselőnk telt valamit az ország érdekében ? Vagy talán a város érdekében választottunk eddig képviselőt Nagykárolyban ? Háp melyik képviselő érdemelte ki bizalmunkat a város érdeke szempontjából? Valljuk be őszintén, hogy soha nem vezérelt bennünket más tekintet, minthogy »kuruezoknak« látszhassunk. Ellenfeleink, sőt »jóbarátaink« is, vállunkra veregettek és nagyot nevettek a markukba. Mi pedig: szegény Nagykároly városa, maradtunk továbbra is szegények és a forradalom előtti napokig- kuruezok. I I I § SZERKESZTŐSÉG. KIADÓHIVATAL K*íyk»roI.r, Jókai-utcs* 3. sián. Telefon 56. száin. MEGJELENIK KIKBEN VASÁRU AJ® Szende Pál nyilatkozata az ellene irányult támadásokról. — A Szatmsrmegyei Köülöny ersdeíi telefonjolsntés«. — * Budapest, 1919. február 26. Tudósítónknak ma alkalma volt beszelni dr. Szende Pál pénzügyminiszterrel, aki a követközökben nyilatkozott a nagy vagyonadó terve miatt őt ért támadásokról. — Miniszter urat erősen támadták a jobboldali lapok, a nagy vagyonadóról szóló kijelentései miatt. »Csak természetes, hogy ezek a lapok, amelyek a nagytőke és nagybirtok mindenkori csatlósai voltak, most kenyéradő gazdáik zsebéért remegnek. Ezek a lapok szították legjobban a háborús gytilölség®t, ezek kerestek: a legtöbbet a háborún. Minden okuk meg van tehát arra, hogy zavarosát idézzenek elő és félreverve a ,ka- rangokaí az ellenforradalom arán is megakasszák a kibontakozási, es a forradalmi köztársaság íiiegszilái uulanát * — Főleg a kereskedő és iparoskörökben azt mondják, hogy nagy vagyonadó nélkül is biztosítani lehetett volna a termelés rendjének helyreállítását. .Akik azon a nézeten vannak, hogy az események még nem haladtak nagyon előre, megelégedhetnek szeié'nyebb reformokkal is, de ha valaki úgy ítéli meg a helyzetei, hogy a gazdasági összeomlás elhárítása végett el kell menni az áldozatkészség legvégső határáig is, amint hogy mi Ítéljük meg a helyzetet, amit nem lehet félreismerni, hogy <®z a sorsdöntő óra elérkezett. Ma ugyanis arról van sző, hegy el kell.menni addig a határig, amely mellett egyéni boldogulás még lehetséges, amely melleit ar egyéni tevékenységre alapított gazdasági read még íentarthatő. Az idők változnak es változnak a gazdasági formák is. Ma már nem idei meg az egyezkedés s eljárásnak az a módja, mely a békeidőbe megfelelt. Ma már azoknak van igazuk, akik azt mondják, egyszerre kell a maximumot felajánlani és egyszerre kell a maximum keresztülvitelét megpróbálni, mert ez az egyedüli mód a helyzet megmentésére. Ha ez nem sikerül, akkor egészen nyilvánvaló, hogy nem sikerülne olyan eljárási mód sem, amely a helyzetet kevesebb áldozatkészséggel, részletfizetésben való alkudozással akarja megmenteni.“ — Sokan hangoztatják Minister úrral szemben azt is, hogy kár volt kijelentéseket tenni a vagyonadóról, mert ezáltal a nagytőkének és a nagybirtoknak lehetővé vált az idején való megíutamodás, kár volt, amint mondják, időt adni arra, hogy felocsúdjanak a félelemből és titokban kellett volna a vagyonadó reformot előkészíteni azután pedig a leggyorsabban végrehajtani Hers hm Rákóczy-ut 60. sz. ,Z£^£PALOTÁ“-íAyJAK zongora-termeiben világhírű fcülflftii zongsra- és pianino-gprtmanyek mérsékelt árakon kaphatók. Szerkezeti jétái ás. Penfos szállUás vidékre.
