Szatmármegyei Közlöny, 1919 (45. évfolyam, 1-21. szám)

1919-02-16 / 7. szám

SZATMÁRMEGYEI közlöny darabolás« olyan katasztrófát jtlenten«, amely megnyugvás helyett csak uj és ta­lán a mostaniaknál is sokkal súlyosabb bonyadalmaknak válhatnék forrásává s nekünk magyaroknak uj Elzáss-Lotharin- giát egy nemzetünkből soha ki nem öl­hető revanche-vágyat teremtene, melyben nevelnénk gyermekeinket, mely miatt nem­zetünk másirányu komoly munkája mind­addig megbénittatnék, mig csak vissza nem szerezzük közös hazánkat a maga ősi egészében. A magyarság sebe nyílt seb volna az egész világ testén 9 ha volt va­laha állandóan nyugtalanító irredentizmus, ilyen lenne. Célja továbbá a Ligának, hogy fel­világosítsa a külföld társadalmát Magyar- ország háborús helyzetére nézve. Belát­tassa azokat a kényszerítő okokat, melyek miatt az entente népeivel — vérző szívvel bár, — de mégis okvetlenül szembe kellett kerülnünk, mert hiszen mi nem voltunk szabad, kancm elnyomott nemzet s most mégis valamennyi nemzet a mi testünkből akarja étvágyát kielégíteni. * A Liga csak akkor felelhet meg nagy hivatásának, ha az egész ország társa­dalma csatlakozik hozzá, ha a Liga által propagált gondolatokat belevisszük a tár­sadalom minden rétegébe. Ezért a Liga vezetősége felhívta a vidéki sajtót, hogy álljon mellé segítőtársul! Propagálja, tá­mogassa működését! A Szatmármegyei Közlöny siet eleget tenni e felhívásnak, annál is inkább, mert tudjuk, hogy a Liga vezetősége és dol­gozó szaktudósai máris emberfeletti mun­kát végeztek, hogy bent és a külföldön el­vessék azokat a magvakat, melyekből ki­kéi egykor a boldog, szabad, minden ajkú népet testvéri szeretettel egyesítő uj Ma­gyarország. Alakítsuk meg a Liga nagykárolyi bizottságát. Aki a bizottságnak tagja óhajt lenni, irásbelileg a Szatmármegyei Köz­löny szerkesztőségénél jelentkezhet. dór, Nagv Mihály, Pénzéi Mihály, Tóth Gusztáv. Dr. Váradi János, Dr, Vetzak Ede és Vénig Antal. Kinevezték a nagykárolyi néptanáesot. A régi korszak parlamentáris rend­szerének legnagyobb és lrgundoritóbb pontja kétségtelenül a virilizmus, a pénz előjoga volt. A yirilizmusnak már régeb­ben is voltak elszánt ellenségei 3zok kö­zött, akik adtak valamit a tisztességre is. Mert, hogy pénzért valaki jól és do­logtalanul éljen, az szinte magától értető­dött, de hogy valaki aktiv politikát űzhes­sen. törvényhozó testületbe kerülhessen csak azért, hogy pénze volt, ez felháborí­totta a jobb ízlésű embereket. Nagykároly város ke'pviselőtestülete szintén erősen magánviselte a virilizmus bélyegét. Nagykároly gazdasági és szel­lemi elmaradottsága jórészt ennek tulaj­donítható. A forradalom napján természetes volt, hogy nem maradhat meg továbbra az ilyen módon ősszeszedett-vedett városi közigaz­gatás és természetes volt az is, hogy a virilizmusnak mindenkorra bealkonyodott. Ez a feltevés azóta i~g is valósult. A népkormány a törvényi jsági és városi képviselőtestületek működését megszün­tette és a városok közigazgatását további intézkedésig a Néptanácsokra bízta. Szatmárvármegye főispán-kormánybiz­tosa csütörtökön nevezte ki a nagykárolyi néptanács tagjait. A néptanács tagjai a kővetkezők : Dr. Adler Adolf, Dr. Balázs József, Drágos István, Fézer János, Jurcsek Béla, JDr. Kovács Lajos, if). Matolcsy Sán­Élelíráer kiviteli tilalom Süitmár- megyében, Rendel#! a drágaság csökkentési érdekében. Dr. Makray Mihály Szatmárvármegye föispán-kormáhybiztosa arról szerzett meg­győződést, hogy az élelmiszerek tűrhetet­len és egyre fokozódó drágulását főként az okozza, hogy egyes üzérek Szatmár- vármegye területen az élelmiszereket, éiö- marhát, baromfit, tojást, stb. összevásárol­ják és els/álliíják. Erre való tekintettel a polgármeste­rekhez és a főszolgabírókhoz rendeletet intézett, melyszerint a vármegye terüle­téről élőmarhát, baromfit, tojást vagy bár­minemű élelmiszert kivinni általában tilos. A vármegye területéről elutazók leg­feljebb 3 napra elegendő élelmiszert vi­hetnek magukkal. Minden külön szállításra engedély szükséges. Az engedély nélkül kiszállítani szán­dékolt élelmiszerek stb. elkobzandók és a közfogyasztás céljaira használandók fel. Az illetékes hatóságoknak szigorú kö­telességévé tétetett a rendelet betartásá­nak ellenőrzése. i\ hétről. Meghaltak a rpgi várostaták, A jó Isten nyugosztalja őket! Üdvözölje, akinek van kedve, Az utánuk frissen érkezőket. Királyság volt,'köztársaság van most, Ez városunk sorsára egyre mén. S jogos lesz majd, Ha telsóhajt: i »Nincs a teremtésben vesztes, csak én !« irodalom, művészet. Laser tsnár képkiátlitita. Jenser Mihály nagykárolyi tögimnáziumi rajztanár, festő­művész, az utóbbi években készült fest­ményeiből e hét folyamán Gaál Samu könyvkereskedésében kiálli ást rendez. Jenser reklám nélkül dolgo kiváló mű­vész s igy képkiállitása ruka művészi esemény számba megv. A Kölcsey Egyesület azétziiüése. Mozga­lom indult meg, mély á nag\ károlyi Köl­csey Egyesület feloszlatását célozza. Az egyesühet tényleg nem felel meg hivatá­sának és már évek óta nem ad életjelt magáról. X*egj újabb. A Szatmármegyei Közlöny távirati tudósítása. Budapest, 1919. február 15. Az Országos Radikális párt legutóbb tartott ülésén Henry Barbussé a Popolire szerkesztőjének, a »Tüz« szerzőjének a müveit világ szellemi erőit békülésre és nemzetközi szolidaritásra hivó szózatával foglalkozva, egyhangúlag úgy határozott, hogy a magyar szellemi élet kiválóságai­hoz fog fordulni, hogy minél impozánsad­ban juttassák kifejezésre az uj Magyaror­szág pacifista és kulturális szellemi erőit. A határozatról az illusztris kezdeményezőt táviratilag értesítették. Ezzel egyidejűleg a párt az Agrárre­form végrehajtásával is foglalkozván, ki­mondotta, hogy a töldbirtokreform hala­déktalan és erélyes végrehajtását a leg- ícr.ícssbb kormányíeladatnak tartja, amelyben oktató és telvilágositó munkával támogatni kívánja a kormányt. A párrt végrehajtó bizottsága folytatni fogja ab­ban az irányban megkezdett munkáját. W -#tr « "ö M1F6Mj. A nagykárolyi Náptanács #lső közgyö­l«s# tegnap d- u. 3 órakor volt a polgár- mesteri hivatalban. Tárgyai voltak: a néptanács megalakulása, Tremba Márton ideiglenes rendőrkapitány eskütétele, szak- és házi bizottságok szervezése, kiküldése és azok tagjainak megválasztása.-- Demidor Ignácz nyugalomba vonult. Demidor Ignácz nagykárolyi rendőrkapi­tány Nagykároly város tanácsától nyugdí­jaztatását kérte. —- Dandárparancsnokaág Nagykárolyban. JL magyar 3 ik honvéd dandárparancsnokság székhelyéül Nagykároly lett megállapítva. A dandárparancsnokság hivatalos helyi­sége a honvéd laktanyában van. — Kegy a gözös . . . Tegnap óta na­ponta újból egy-egy vonat közlekedik Nagykárolyon át Budapestre és Szatmárra. A Budapestre menő 1705. számú vonat d. 8 óra 45 perckor, a Szatmnr felé menő 1706. számú vonat pedig d. u. 4 óra 35 perckor érkezik Nagykárolyba. — Uj t*nk«rü!sti igazgató A közoktatás- ügyi miniszter Ady Lajos budapesti íögim- náziurni tanári, a Szaimármegyét is ma­gában loglaló debreceni tankerület igaz­gatójává nevezte ki. — Személy Változás a nagy károlyi postahi­vatalnál. Még a novemberi forradalmi na­pok alkalmával történt, hogy a nagyká- rolyi postahivatal személyzete bizalmat­lansággal viseltetvén Schoébli János pos­tafőnök iránt, eltávolítását követelte, ami meg is történt: Schoébli János rövidesen át lett helyezve Nagyváradra. Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter a nagy károlyi postahivatal kebelében dúló palota- forradalom elintézésére miniszteri biztosi minőségben dr. Nagy Emilt küldötte le, — aki ideiglenesen a főnöki teendőket is vé­gezte. Egy hónapi működés után Nagy Emik Sipos Adorján váltotta fel, — aki helyettes postafőnöki minőségben a nagy- közönség és kartársai teljes megelégedé­sére vezette a postahivatal ügyeit Csodá­latos tehát, hogy a postaigazgatóság Si post most Kovács Elemér debreceni főtiszt­tel váltotta fel, — aki a mai nappal át is vette az ügyek vezetését. — A nemzeti tanács illéseinek időrendje* A nagykárolyi nemzeti tanács intéző bi­zottsága ezentúl csak egyszer egy héten, minden pénteken délután 4 órakor fog ülésezni. — A gróf ur plakátot vakar. A „Vágó­híd“ cimü budapesti riportlap jelenti, hogy egy karhatalmi őrmester tetten érte gróf Károlyi György volt nagykárolyi’ ország- gyűlési képviselőt, amikor egy «zegesvégü bottal több hirdetési tábláról lekaparta az Országos Propaganda Bizottság „Ne fe­ledjétek el* cimü plakátját; melyben a népköztársaság hathatós támogatására történik (elhívás. Az őrmester karonra- gadta Károlyi Györgyöt és be akarta vinni, azonban minthogy igazolt* magát, útjára eresztették, Gróf Károlyi ellen meg­indították a kihágási eljárást.

Next

/
Thumbnails
Contents