Szatmármegyei Közlöny, 1919 (45. évfolyam, 1-21. szám)

1919-01-26 / 4. szám

S Z.A T M A R M E G Y E I KÖZ K V.

flipek:.

Én és a hajnal.

Vigasztalan, ködös t<fli hajnal,

Szeretlek ön izzó szenvedéllyel! ídő, mikor messze még a reggel, idő, mikor már elmúlt az éjiek

Bizonytalan vagy, miként az élet, Sugártalan vagy, miként a lelkem. Valahányszor veled bandukoltam: Mindanyiszor a másamra leltem.

Színes, keserű dáridók után,

Amikben halott álmom siratom,

Hozzád térek Nedves ujjaiddal Megsimogatod iorró homlokom.

És el meg} ünk fáradtan, csüggedten,

Ha jön a.Reggel éhesen zajjal,

Ha felharsan, az Élet éneke, -Gyötrelniescn, zokogással, jajjal.

Rosvnfeld Zzigmond.

— Miijsipziíés. A „Szatmármegvei Közlöny“ múlt heti számában megemlékezett arról, hogy a belügyminiszter a méltán népszerű Ká-'nay Gyula főispán-kormánybiztosi titkárt miniszteri titkárrá nevezte ki. A hírből szedési hiba folytán éppen az előléptetett neve maradt ki, amit ezennel rektifikálunk.

V'ármegyöi közgyűlés. Szatmárvár- megye törvényhatósága február hó 6-án rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozaton a felhalmozódott ügyeken kívül, a nyugdíjazások kérdése is szerepel

— Szelyahirói áthelyezések. Makray Mihály kormánybiztos Bocr Endre erdődi .szolgabirót Mátészalkára, Lázin Tivadar szolgabirót Szinérváraljára és Kamenszky Gerő szolgabirót Avasujvárosba helyezte alt, az utóbbi kettőt a hivatal vezetésével is megbízván.-- A-vallásink is ! Szatmárvármegye Hivatalos Lapjában olvassuk, hogy a vadászat terén mutatkozó rengeteg hiány és sérelem miatt a Vadászok Országos Szövetsége az »égető szükség folytán gyors segélyért kiált* a kormányhoz. Minthogy minden szövetségnek manapság megalakul az ellenszövetsége is, nincs kizárva, hogy a vadászok szervezkedése következtében megalakul a »Nyulak, Rókák és Vadászható Szárnyas Világ Védelmi Szövetsége.«

„Színház“ címen Nagykárolyban Wiesmüiler Mihály szerkesztésében színházi ügyeket és intimitásokat tárgyaló ügyes kis hetilap jelenik meg. A kis lap méltán népszerű, különösen bakfiskörök- bén, A »Szinház* legutóbbi száma Faludi Iréna társulat naivája pályafutásáról emlékszik meg, de olyan pornografikus hangnemben, amely államügyész után kiált. A jóizlés s a lap olvasóközönsége nevében figyelmeztetjük a szerkesztőt, hogy jövőben a hasonló hangtól tartózkodjék

— Eljegyzések. Klein Lajos tasnádi földbirtokos eljegyezte Stern Gizit, Stern Hermann a „Magyar Király“ kávéház volt bérlőjének leányát Nagykárolyból; — Vá- radi Rudolf és lluze"a Irén az »Északkeleti Színi kerület« néj terű tagjai jegyesek.

— A kötalssségiudó rsndörök es nemzetőrök. Lapunk olvasói előtt ismeretes, hogy Nagykárolyban a záróra esteli 10 órában van megállapítva. Közbiztonsági okokból esti 10 órán túl az utcákon még igazolvánnyal sem szabad járni, annál kevésbbé lármázni, énekelni és a levegőbe lövöldözni. — A rendőrök és nemzetőrökből alakitott vegyes járőr kérlelhetetlenül igazoltat és bekísér mindenkit, aki esti 10 órán túl az utcán mutatkozik. — Egy pár nap előtt a 67-ik gyalogezred egyik különítménye eltávozott Nagykárolyból. A tiszt urak a szesztilalom dacára jól be- csiptek, a régi boldog idők recipéjéhez képest djjelizcnéztek, majd a Nagyhajdu- város-utcán éktelenül lármáztak és lövöldöztek. Az őrség be akarta kisérni az illu- minált társaságot, de a hadfiak ellenszegültek, mire a nemzetőrök puskatussal voltak kénytelenek figyelmeztetni őket

arra, hogy a mai demokratikus világban nincs kivétel. — Nagykároly város polgársága nyugodt lehet, derék nemzetőreink

— élükön Tremba Márton századossal

— a közbiztortság és a rend érdekében becsületesen teljesitik kötelességüket.

— ösyinőült a vasúti közlekedés ftagybá- nváfR. A román csapatok által megszánt Nagybánya és Felsőbányára Szatmárról reggel 7 órakor minden nap indul vonat. A Nagybányára való utazáshoz igazolvány nem szükséges, de viszont visszafelé csak a nagybányai román parancsnokság en-. gedélyével lehet jönni.

—- iőnsf Félrenéz búcsúja a nagykároiyi Közönségtől. Az »Északkeleti Szinikerület* legkedveltebb tagja a kedves humora, szim- j pathikus Jeney Ferencz egyelőre megvá- j tik a társulattól. A művész, aki a frontról tüdölövéssel tért vissza, most jobboldali tüdőcsucshurutban betegedett meg s Korányi professzor tanácsára egy külföldi szanatóriumban keres gyógyulást. A nagykárolyi közönség méltán sajnálhatja Jeney távozását, mert az ^perelte előadások fő erőssége volt.

— Olajat 83 ezsnat kapunk a románoktól. A

kormánybiztos a nagybányai román nemzeti tanáccsal a napokban tanácskozásokat folytatott a vármegye gazdasági ellátása tekintetében. A tanácskozásoknak már látható eredményük is van, amennyiben a nagykárolyi pályaudvar 25 vaggon kőszenet, á nagykárolyi villanyüzern pedig meglelelő mennyiségű nyersolajat kap a románoktól. Amint értesülünk a kőszenet az alsófernezelyi kohótelep szolgáltatja.

— Bizottsági ülés. A vármegyei köz- igazgatási bizottság szokásos havi ülését február hó 7-ik napján tartja meg.

— Egy szerelmi regény epilógusa. 1918. év elején történt. Egy nagykárolyi huszár- kapitány orosz togságban sínylődött. Ott ismerkedett meg Elsa (anovszkaja nevű bájos orosz leánnyal. A fiatalok között szerelmi viszony szövődött. A leány, eladta ékszereit s az igy szerzett pénzen a magyar huszárkapitányt visszahozta pátriájába: Nagykárolyba. A fiatal harcosa szibériai hómezőkön örök hűséget Ígért a leánynak, de hazaérve megfeledkezett róla s a szegény orosz leány a messzi idegenben éhezett, fázott, nymraorgott. A szerelmi regény epilógusa egy a rendőrhatóság és a kormánybiztos által láttamozott gyüjtöiv melynek bevezető soraiban a magáraha- gyolt kis orosz leány igy keserég : „Orosz parasztnak öltözve s magamról összes ékszereimet eladva egy magyar tisztát hazájába segítettem vissza .Most szeretnék visszatérni hazámba. Kérelemmel fordulok a jószivü magyarokhoz, hogy útiköltségemre szükséges pénzhez jussak. Aki a gyűjtés sikeréhez hozzá akar járulni, juttassa" el adományát Sarkady Sándor polgári iskolai tanárhoz.

— Közjegyzői áüóst Erdődre ! A fővárosi lapok közölték, hogy az igazságügyminiszter Szatmártt második államközjegyzői állást rendszeresít. Ebb az alkalomból szükségesnek tartjuk az illetékes tényezők figyelmét felhívni arra, miszerint kívánatos vofna a. nagykárolyi közjegyzöség ketté választása- is akként, hogy Erdőd székhellyel az erdődi járás részére — amelynek külön járásbírósága is van — uj államközjegyzői állás rendszeresittessék. Ma ugyanis a nántüi, vagy alsóhomoródi örökös Nagykárolyba kénytelen bejönni s igy napokat elvesztegetni hagyatéki ügyének letárgyalása végett. A nagykárolyi közjegyző tisztességesen meg tud élni Nagykároly város és a gazdag nagykárolyi járás lakosainak ügyeiből is.

— Szatmármegyei apácák cseh uralom alatt. Rózsahegyen a szatmári irgalmas rendnek van egy iskolája, amelyben a szatmármegyei nővérek tanítanak. A csehek elvettek az irgalmas nővérek iskoláját és arra akarták kényszeríteni őket, hogy minden podgyász nélkül, csak a rajtuk levő ruhában hagyják el a várost. A nővérek azt kérték, hogy ne küldjék el őket haldokló íőnöknőjük beteg ágyától. Ezt egyelőre megengedték nekik s igy még ott vannak, de ha el fog kelleni jönniük, a szegény nővérek bizony csak a rajtuk levő egy szál ruhát hozhatják magukkal.

— Teljes a rendőrség létszáma. Jelentettük, hogy a nagykárolyi rendörlegénység létszáma 40 főre emeltetett Az eddig üresedésben volt állásokat pályázat utján már betöltötték. Az üj rendőrlégénység kizárólag volt katonákból áll. A rendőri szolgálatra való oktatásuk folyamatban van. oktatást dr. Falussy Alajos rendőrkapitány Végzi.

— Burfeltöltóft. A kormánybiztos a bort termelők kérésére engedélyt adott arra nézve, hogy a borral telt és apadásban levő hordókba a bor hatósági közeg jelenlétében feltölthető legyen.

megszüntetik a szinügyi bizottságokat;. A vidéki színigazgatók népes küldöttségé jelent meg a napokban dr. Nagy Vince belügyminiszter előtt. A miniszter'kijelentette, hogy már a közeli napokban rendeletet ad ki, amellyel a szinügyi bizottságok működését megszünteti. A miniszter szerint a bizottságra nincs szükség, mert konzervatív és ahelyett hogy támogatná a szinügyet, akadályokat gördít fejlődése elé.

S^ocjdáüs ügycK.

A nagjUrolji siocláídcmakrata pirt közleményei.

Rovatvezető : D3. BALÁZS JÓZSEF.

Szomorú emberek

járnak fel a szakszervezetbe s a pártkörbe. Kopott a ruhájuk, rongyos a bakkancsuk, sápadt az arcuk, liheg a mellük. Némelyik alig vánszorog fel az emeletre. Fáradtan magyarázza a társának, hogy Tomasot- nál lőtték át a lábát.

Soha kifejezőbb arcokat. Mind az éhségről beszél, beszél szavak nélkül is és ha szóra nyílik a szájuk, magad előtt látod a hideg szobában didergő gyermeket, a rongyokban tengődő asszonyt, aki néha mosni jár, s ha nem akad dolga, elkerüli a házát, fél, szégyel együtt lenni az éhező gyermekekkel. Cipő nélkül nem járnak iskolába a gyermekek, hogy az iskolában a tanítója szeretetre, alázatosságra tanítsa, s hogy megtudja, hogy a földi szenvedésekért a túlvilág gyönyöre fogja kárpótolni.

Dolga nincsen a férfi népnek. Aki elég merész volt a halál torkából alig négy évi távoliét után hazakerülni, az viselje a következményeit, most haljon meg éhen. Lám az okosak itthon maradtak, s mig a tömeg — a buta tömeg—vágóhidra vitte önmagát, s pusztult el a királyság védelmében, ők pacifisták, békepártiak voltak, s lám áz Isten megjutalmazza a jókat, a békeszeretőket, nekik dúsan jutotta földi élet örömeiből is.

Miért nincsen munkája, kenyere a dolgozó embereknek, a kálváriát járó hazatért katonának? A köztársaság kormánya pedig elrendelte, hogy munkát adjon a hazatérőnek az itthoh meggazdagodott, hogy télviz idején ne fázzék, ne éhezzék, aki" az itthon maradtak üzletét, vállalatát, földjét, vagyonát védelmezte a háborúban! Elrendelte, de kevesen tesznek eleget a rendeletnek, mert hát most nem hadserégszállitásról intézkedik a kormány.

A kávéházakban sokat beszélnek ar- rói, hogy nincsen rend. Ezt'érzi a munkás tömeg is, mert nem rend, hogy a rendeletek* dacára munkátiamjl sétál a fél város. De ez nem a munkásság hibája.

A munkás-ügyi bíróság előtt egész garmadája fekszik a munkások, az alkalmazottak kereseteinek. De rag ezeket elintézik, éhezik a pénz és állás nélkül maradt leszerelt katona. Az urak könnyen bevárhatják a pereskedés végét, de addig nyomorban sínylődik az alkalmazott és családja. S az éhség mindig rossz tanácsadó volt.

■ A szociáldemokrata párt ellensége a bolsevizmusnak. Békére, nyugalomra inti proletárjait. Ne nehezítsék meg a munkáját uraim! Adjanak munkát munkásaiknak! Mert az éhség rossz tanácsadó,, s mert ezzel önök készítik elő a bolseviz- must.