Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-30 / 26. szám
Wagykéroly, 1918. junius 30 26. szám XUV évfolyam .. /” V vjEfi. O* A SZERKF8ZT0SÍ6 ESU^JPfj^AT^L cVA Híva a lap szellemi és anyagi rwzéV]^p^|^^nyeW*lendök: 0190 NAGYKÁROLY^NtJókayMí^zám^M oooo Telefon'1*6. szífflfo^> rv’y/ POLITIKAI LAP SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PÁSKÁDY JÄH OS FÖMUNKATÁRS MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP cooo Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 12 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 10 korona. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyiittér“ sora I K 20 fillér. iWittvilMi. Pénzügyi és gazdasági helyzetünket a világháború óta legsúlyosabban a banke» özön njmmja. Ez idő szerint 21 milliárd értékű papírpénz kerül közkézen az országban, mely összegből azonban 16 milliárd az ausztriai kormányt terheli, mig a magyar kormány számlájára a jegybanknál csak 5 milliárd esik.- De ezt az öt milliárdot vissza kell fizetnünk mielőbb. Mert egy az, hogy tartozunk vele ; más az, hogy további hitelünk érdekében a jegybank konszolidálása sürgősen szükségessé vált, s e célból bankadósságunk visszatérítése halaszthatatlan. A legnyomatékosabb érv ez akció mellett mégis az, hogy a mostani bankjegyáradattal pénzünk értékére is. hátrányosan hat viszr- sza : a magyar pénz vásárló ereje lecsökkent s az áruk rémes arányokban megdrágultak. Két módja van az öt milliárdnyi ba«k- adósság rendezésének. Egyik a hadikölcsön, mely a háoorus évek alatt hét hasonló műveletnél teljesen bevált, mert közel 12 milliárd banktartozásnak járadékadóssággá való átváltozását eredményezte. A VlII»ik magyar hadikölcsönnel is arra törekszik kormányunk, hogy a hátralékban maradt 5 milliárd bankjegy adósságot konvertálhassa 51'2 százalékot hozó járadókköl- csönné. Másik mód az volna, ha a tör- ényhozás felhatalmazásával, illetve külön ad-hoc törvény alapján egyszer kivetendő nagy vagyonadóban találjuk meg bankjegy , adósságunk kiegyenlítéséhez a fedezetet. Tudja a pénzügyi kormány, hogy a vagyon érzékeny megadóztatása, illetőleg a vagyon egy részének (10—25 százalék erejéig) igénybevétele nehéz elhatározással jár. A nemzeti tőkének ily redukciója a nemzeti jövedelmet a népességben az adóképességet fogná érzékenyen csökkenteni. Nem is akarja a magyar kormány ezt az utat választani, s csak végső esetben tökélné erre magát, ha elkerülhetetlen súlyos körülmények miatt volna kénytelen vele. Minden attól függ, mennyi lesz a nyolcadik magyar hadikölcsön pénzügyi eredménye ! A hadiköicsönjegyzés is, egyazon célnak szolgáló eszköz. A íeladata az, hogy a bankjegy influaciót mihamarabb megszüntessük, mert a mostani állapot tarthatatlan. Pénzbőségünk növekvő és pénzünk értékének csökkent iránya egész közgazdaságunkra veszélyes s államháztartásunk egyensúlyát, sőt társadalmunk rendjét is fenyegeti. A magyar kormány szívesebben nyúl a bevált enyhébb eszközökhöz : a hadikölcsönhöz s azzal is sürgősen orvosolja a bajokat, ha a kölcsönjégyzések elég kiadósok lesznek hozzá. De végső esetben nem zárkózhat el a szigorúbb módszertől: az egyszeri nagy vagyonadó kivetése elől, a hadikölcsönök elégtelensége s az orvoslás halaszthatatlan sürgőssége miatt kényszerítve lesz rá. Közönségünkön áll, hogy tömeges hadikölcsönjegyzéssel a magyar pénzügyi. kormány rendelkezésére bocsássa most az öt milliárdot, amiből visszafizethető a jegybanknál fennálló függő adósság s ennyi bankóval kevesebb lesz piacunk forgalmában, mert ellenkező esetben kénytelen lenne a kormány, hogy vagyonadó formájában elvegye azt az összeget, amit ma öt és fél százalék kamatjáradék ajánlásával kölcsön gyanánt kér a hazai lakosságtól. Jegyezzünk ezért hadikölcsönt mentői többen, mentői többet ! Pófter-Pái napján. Leverő tudósítások érkeznek a délnyugati harctérről, a fővárosból pedig aggasztó események nyugtalanító hire szál • lingózik felénk. Ilyen kietlen, sivár tünetek között is emelkedett lelkülettel, hittel, bizalommal ünnepeljük a két nagy apostol együttes ünnepét. A nélkülözések árja és annyi tengerCölőpépitö hangyák. A hangyáknak általunk ismert több mint nzAz faja közül egy sincs, amelyik az állandó nedvességet szeretné. Az összes hangyákat nagyon igénytelen lényeknek ismerjük, valame- nyinek az életmódja nagyon egyszerű körülményekhez alkalmazkodó. A földben, kövek közt, fakérgek mögött, korhadt fákban, sőt néha csigaházakban élnek. Építkezéseikhez semmifélét sem tartanak alkalmatlannak, csupán e- gyetlen feltétele van anak, a szárazság és semmitől sem irtóznak úgy, mint az állandó nedvességtől Régi ismert dolgok ezek a hangyák violo- giájában. Annál nagyobb érdeklődésre tarthat számot egy hangya búvárnak az a felfedezése, hogy van egy olyan hangyafajta, mely kerüli a szárazságot, s a lápokat és mocsarakat keresi, ezekben él, mint a történelem előtti idők cölöp - épitő emberi. Bönner, jezsuita páter, ismertnevü hangyakutató ir le a Bioi. Centralbl,-ban egy uj han- feyafajt, melyet Európa legészakibb részén, ott a hol a rónzuzraó a legjellemzőbb növény már száz évvel ezelőtt fölfedezett egy buzgó hangyakutató. A skandináv félszigetről van szó. Itt a tavak és mocsarak országában, erdők és patakok közepén él egy hangj’afaj, moly túlélte a skandináviai jégkorszak olvadó gleeserei- nek vizét, annak megfelelően rendezte be az életét. Az a bizonyos tudós röviden leírta a furcsa hangyát, de mert más nem érdeklődött a dolog iránt, hamar, feledésbe merült. Most Bönner dánföldöu megint fölfedezte ezt a hangyát és pedig Koppenhága közelében, a Lyngby tó egyik lápján. Bönner elmondja, hogy egyszer azt a szakember számára hihetetlenek látszó értesülést kapta, hogy egyik nehezen hozzáférhető lápon a nevezett tó mellett ól egy hangyafajta, amelyik a lápi mohok leveleiből apró fehér dombokat épít. Elhatározta, hogy fölkeresi a helyet. Egy csomó gázlón való fáradságos áthatolás után egy lápfelüretre ért, melynek csupán füvei benőtt középső része teli volt a jelzett kupolaszerű fehér fészekkel. Az egész terület úgy nézett ki, mintha egy csomó fehér vata-pamatot szórtak volna el. Finom kerek kupolák voltak, száraz, leharapott, gondosan összeragasztott raohalevelekből építve, többnyire tenniszlabda nagyságúak. Néhány négyzetméternyi területen belül olykor több tucat is volt együtt. A legnagyobb fészek egy fél négyzetméternyi területet fedett be. Meleg nap volt s igy a legtöbb állatt a szabadban tartózkodott. Karcsú apró állatok voltak, zsíros fekete színnel; úgy fénylettek, mintha be volnának olajozva s helyenként finom fehér és selyemfényű szőrök fedték a testüket ; ezek között megint durvább, aranysárga szinü sörtók voltak láthatók. Buzgón futkostak ide-oda a lápban. A fészkükhöz való jogosulatlan közeledésre nagyon bátran és vadul viselkedtek. De ha feltörték a fészküket, „hamar feladták a reménytelen védelmet s kettesével vagy hármasával levelek alá bújtak, ahol összekuporodva mozdulatlanul maradtak, hogy megint gyorsan elmeneküljenek, ha rejtekhelyüket fölfedezték.“ A fészkek annyiban hasonlítottak a rendes hangyafészek mintához, hogy a legfelső emelet szolgált az utódok nevelésére. Mint valami melegháznak az üvegedényeiben, úgy feküdtek itt halmokon a bábok és álcák, néhány dolgozó gondozta és ápolta őket. Mig azonban a boltozatnak ez a levegőbe felmeredő része teljesen száraz volt s messziről látható napos tetőzetet képezett, az egész alsó rósz, melynél a kijáratok is voltak, szinte csepegett a nedvességtől. Számtalan ceruza-bőségii folyosó járta át, melyek lépcsőszeriileg fölfelé vezettek s igy mindenestől egy vízzel átitatott szivacshoz hasonlított. Elég rugalmas volt, goraollyá lehetett TERN BERG „ ,-------- „r-sT---------------------hangja paratlan! ^B udapest, Vila, íRáüóczi-ut 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka . K. 30.— Hangverseny hegedű, mesés jóhangu.....................* . . K 60.— Vo nó . . % 8.—, K 12.-, & 15.— Rendelésnél a pénz előre beküldendő.