Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-13 / 2. szám

SZATMÁR MEGYEI KÖZLÖNY. hy Károly, Brichta Miksa, Fábián Béla és Kovács György képviselőtestületi ta­gokból állott, kiket polgármester egyúttal a jegyzőkönyv hitelesítésére is telkért. A A temetés szerdán d. u. fél 3 órai kezdettel impozás módon folyt le. A ra­vatal a városháza nagytermében lett felál­lítva, a koporsó el volt borítva szebbnél - szebb koszöl ukkal. A temetési szertartást Szócska János gk. esp.-lelkész végezte Sróft Gábor íőgym. tanár és P. Tóth La­jos rk. s. lelkész.segédletével. Szócska János beszentelte a koporsót s hosszabb beszédben méltatta az érdemeit s búcsúztatta el családjától és egyházától. Nagykároly város közönsége és tiszti­kara nevében Néma Gusztáv v. főjegyző mondott szép és megható beszédet, ennek elhangzása után az ügyvédi kar nevében dr. Adler Adolf ügyvéd vett gyönyörű, a kö zönséget mélyen megindító beszédben bú­csút a kiváló kartárstól. Mindkét beszéd nagy hatást keltett és a rendkívül nagy számban megjelentek szeme nem maradt könny nélkül. Ezután a tisztikar tagjai tették fel a koporsót a gyászszekérre és a nagyközönsésg kikisérte Borody Györgyöt utolsó utján a gk. temetőjébe, ahol egy ima elhangzása után a Kirili-sirbolt egyik fülkéjébe helyezték örök nyugalomra. KjlFGjK« — Személyi hírek. Dr. Falussy Árpád és dr. Jármy Béla országyülési képviselők 1. hó 11-én városunkba érkeztek és a kö­zigazgatási bizottsági ülésen jelen voltak. — Királyi köszönet. Ő császári és apos­toli királyi Felsége az életveszélyből való szerencsés megmenekülése alkalmából a nagykárolyi Status-quo-anta izraelita hitközség által előterjesztett szerencseki- vánatokról legkegyelmesebben szives kö­szönetét kifejezni méltóztatott. — Kossuth Lajos Tódor meghall. Fuga- nőből .jelentik : Nápolyi hír szerint Kossuth Lajos Tódor meghalt. 1841 május 26-án született, tanulmányait a párisi és londoni egyetemen végezte, 1861-Den Olaszország­ba ment és vasúti mérnök lett. 1885-ben az uj beosztást nyert olasz vasutak déli hálózatának igazgatója lett és azóta Ná­polyban lakott. Egy ízben egyik rnagyai- országi kerület felajánlotta neki mandátu­mát, azonban nem fogadta el. Nem foglal­kozott politikával, kizárólag szakmájának élt. Kossuth Lajos Tódor halálával a ma­gyar történelemben nagy szerepet játszó Kossuth Lajos családja egyenes ágon ki­halt. — Egyházi hir. A nagykárolyi reformá tus egyházközség választóközönsége e hó 6-án tartott tisztújító gyűlésén közigazga­tási gondnokká : Kovats György egyhaz- tagot választotta meg egyhangúlag 3 évi időtartamra. Egyhangúlag presbiterekké választattak 12évre Debreceni István pol­gármester. Gáspár Pál, árv. elnök, Ko- váts Lajos, Komáromy István, Vida Sán­dor, Soós Zsigmond. 8 évi időtartamra Ko- váts József. Póttagokul behívattak: 1. Keresztszeghy István 3. iíj. Csőkör Fe­renc, 3. Szabó Pál, 4. Tóth Pál. — Kitüntetés. Itj. Gaái Kálmán 12. hon­véd gyalogezred hadnagya Signuin-Lau- dissai'lett kitüntetve. — Tea esteíy. Vöröskeresztünk t. hó 13-án, vasárnap, a polg. fiúiskola tornater­mében d. u. 5 órai kezdettel teaestélyt rendez, melyen mérsékelt áron hideg éte­leket és jó italokat fog árusítani a hadi- árvaház javára. A tea estélyeket már nem kell a közönség pártfogásába ajánlnunk, oly kellemes és csaknem egyedüli szórakozása az ma a város fiatalságának és az itt ál­lomásozó tiszti karnak, hogy a legtelje­sebb siker bizonyos. — Kereiem. A tea-estély rendezősége kéri azon családokat, akiknek már tovább nem szükséges a karácsonyfájuk, hogy azokat a terem díszítésének céljaira a polgári iskola tornatermébe elküldeni szí­veskedjenek. — Laparvarés. A nagykárolyi „Pro- tens Társaskörében az 1918-iki lapok í. hó 13 án d. u. 4 órakor fognak eladatni. — Elnökség. — Anyakönyvi adatok. A nagykárolyi m. kir. állami anyakönyvi hivatal anya­könyvi bejegyzései szerint az 1917. évben a szülöttek száma: 236, a házasságkötések száma: 70 és a meghaltak száma: 251. — Helyesbítés. Az Andrássy Jenő th központi utbiztos nyugdíjjaztatásával meg­üresedett utbiztosi állásra vármegyénk fő­ispánja Mészáros Ferencet helyettesítette. — Az iskolák Siarácsonyi szünetének meg- hósszaböitasa. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az állami pol­gári fiú- és lenyiskoláliban, továbbá a gimnáziumok I-VI. osztályaiban a kará­csonyi szünidő 1918. évi február 4-ig meg- hosszabbittassék. A gimnáziumok utolsó és utolsó előtti osztályaiban a tanítások január 17 én megkezdődnek, ugyancsak január 17-én megkezdődik a tanítás a helybeli női kereskedelmi és kereskedőin no'nc iskolákban is. — Gyurcsó Dezsőt, a nagykárolyi Ta­karékpénztár-Egyesület könyvelőjét Te mesváron az. egyik legnagyobb bank fő­könyvelőjévé választotta meg. Ameny- nyire örvendünk a megérdemelt előlép­tető megválasztásnak, annyira sajnáljuk eltávozását, mert benne egy rokonszenves, kedves és előzékeny modorú fiatalembert veszítünk el. — A beszerzési csoport intézőbizott­sága f. hó 9-én Plachy Gyula min. tan. pénzügyigazgató elnöklete alatt ülést tar­tott. Több ügy elintézése után a bizottság egy cipöjavitó műhely felállítását hatá­rozta el. Kezdetben csak javításokat fog­nak végezai, később azonban uj cipőket is fognak végezni. — Föispani akcióra újabban adakoztak : Preisz 100 K, Schönteld Sámuel 50 K, Dr. Váradi János 200 K. — Gazdasági es méhészeti előadások Nagy­károlyban. Az országos többtermelési bi­zottság megbízásából f. hó 13-ától kezdve hat egymásután következő vasárnapon, az állami elemi iskolában d. u. 3 órai kez­dettel, Tichy Gyula gazdasági felügyelő és Matuska István a nagykarolyi gazdasági népiskola igazgatója közremű­ködésével gazdasági előadások fognak tartatni. Ezen előadásokhoz csatlakozni fognak a Tiszántúli Méhészegylet előadó­jának, Dósa Istvánnak a méhészeti előa­dásai is. A gazdasági előadások főleg a háború folyamán annyira óhajtott többter­melés ügyét és a változott gazdasági vi­szonyokkal szemben követendő eljárások ismertetését lesznek hivatva szolgálni. A méhészeti előadások a méhészet iránt ér­deklődőknek fognak hasznos útmutatással szolgálni. A legközelebbi vasárnap t. hó i3- iki előadások programmja a következő: 1. Megynyitó beszéd, tartja Tichy Gyula 2. A talannivelés szerepe a töbDtermelésben. Előadja Matuska István. 3) A méhészet is­mertetése és a »Tiszántúlt Méhészegylet« 191/. évi működésé. Előadja Dósa István. Az előadásokra felhívjuk különösen a gazdálkodók és méhészet iránt érdeklő­dők figyelmét. A későbbi előadások pro- grammját közölni fogjuk. — Az utolsó fmk es a sokgyermekes apák kimól8se. A király 1917. évi szeptember 11-én kelt legfelsőbb parancsiratoan el­rendelte, hogy oly családok utoísó életben maradt fiai, amelyeknek két, vagy több fia már elesett, vagy a harctéren szerzett se­besülés, vagy betegség, avagy a hadi fá­radalmak folytan ciháit, továbbá, hat vagy több ellátatlan gyermekes apákat, akik gyermekeik tentartásáról gondoskodni kö­telesek, az esetben, ha a narcoló csapa­tokhoz lennének beosztva és nem tartoz­nak a hivatásos állományhoz, oly harctéri szolgálati helyen akalmaztassanak, ahol az illetők nincsennek kitéve az ellenség ál­landó tüzhatásanak. A legfelsőbb parancs­irat értelmében a honvédelmi miniszter intézkedett, hogy azok hozzátartozói, akik­nél a legfelsőbb parancsiratban meghatá­rozott előfeltételek megvannak, az első­fokú közigazgatási hatóságnál rövid kér­vényt adjanak be. Ezt a kérvényt, ha az a hadrakelt seregnél beosztottakra vonat­kozik, a harctéren levő illető ezredpa­rancsnokságáboz kell címezni és benne a kímélendő beosztását és tábori postaszá­mát is fel keli tüntetni. A póttesteknél ide­iglenesen beosztottakra is a kérvényt az illető pótzászlóáljparancsnoksághoz kell címezni. A kérvényhez családi érte­sítőt kell csatolni, amelyről a kímélésre tekintetbe jövőnek ily igényei kétségtele­nül kivehető legyen. A esaládi értesítő adatait a polgári hatóság igazolja. — Méhészeti szakelőadó Nagykárolyban. A «Tiszántúli Méhészegylet Elnöksége el­határozta, hogy a magyar méhészet kifej­lesztése céljából működési területén járá- sonkínt egv-egy szakelőadói állást szervez. A méhészeti szakelőadók teendője járásuk területén lakó összes méhészek és mé- hészkedni óhajtóknak bármily szakbavágó kérdésekre díjtalanul szakíelvilágositásokat adni, továbbá ingyenes szakelőadásokat, ké­sőbb lanlolyamot rendezni. Hogy a Tiszán­túli Méhészegylet a magyar méhészet ügyét mennyire szivén viseli, azt a szak­előadói intézmény létesítésével fényesen beigazolta. Hisszük és reméljük, hogy rö­vid időn belül ez ui intézmény áldásos voltát örömmel tapasztalhatjuk. Nagyká­roly vávos és a nagykárolyi járás terüle­tén a Tiszántúli Méhészegyiet elnöksége a járási szakelőadói teendők ellátásával Dósa István postatiszt egyleti választmányi tagot bízta meg, ki ezen a téren úgy el­méletileg mint gyakorlatilag a kellő szak­tudással rendelkezik. Fent nevezett szake­lőadó postatiszt ezúton hívja fel az összes méhészek és méhészkedni óhaj­tókat, ügyes-bajos dolgaikban forduljanak hozzá, akár levélben, akár személyesen a kívánt felvilágosítást díjtalanul kézség­gel adja meg. (cime : Dósa István, Nagy­károly Árpád-u 72. — A baromfi lopások következetesen sőt üzemszerűen folytatódnak. Megjegyez­hetjük mindjárt, hogy zavartalanul is. — Nem is lehet az rossz üzlet ma, mikor egy sovány liba 50—60 K. Milyen grájz- leroskodásnak látszik ebez képest a múlt idők lókötése; mennyi nehézségbe, vesző- désbe került az és milyen sima, fáradtság nélküli foglalkozás ma 3—4 jámbor libuska elemelése, a jövedelmezőseg tekintetében pedig a liba csizelés mellett elbújhat a lókötés — Ilyen körülmények mellett nem találunk csodálni valót a rendsze­rességen, de annál inkább megfigyelni va­lót. — Nevezetesen a lopások legnagyobb része vasárnapra, vagy hétfőre virradó éjjelen történik, a nagykárolyi hetivásár pedig hétfőn van ; e közt a két körülmény között szinte ordít az okozati összefüg­gés. — Aligha nem ugyanez az oka an­nak is, hogy hetipiacunkon kupecek ösz- szevásároljak a baromfit s kőbányai allű­rökkel berendezett hizlaldánk vannak, nagyon természetesen hogy kiviteli cé­lokra és a helybeli drágaság emelésére. Laptulajdonos és föinunkatárs: RÓTH KÄR0LV­/ Pj szabó üzlet 97agyíiároiy6an. Van szerencsém Nagykároly város és vidéke mélyen tisztelt nagyközönségé- ! I nek becses tudomására hozni, hogy az j IGNÁC JENŐ cégtől — amelynek 11 j évig szabásza voltam — kiléptem s a Nagyhajüuvaros-utcán a Vetzák-féle házban iiin szabó üzletei nyitottam. — Elvállalok mindenféle férfi- j ruha készítését és átalakítását a legszebb ! és legdivatosabb kivitelben lehető szolid j árak mellett. Midőn erről a rn. t. közönséget ér- i tesiteni van szerencsém, tisztelettel ké- j rém, hogy munkával teljes bizalommal 1 felkeresni és szerencséltetni kegyeskedjék. . Teljes tisztelettel RAUCSINA JÓZSEF, férfiszahó.

Next

/
Thumbnails
Contents