Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-04-21 / 16. szám
SZAT M ÁRMEGYEI KÖZL.ÖNY Ne várjuk meg azonban e tekintetben még a háború teljes befejezését sem, siessünk elébe a dolognak, már szállingóznak is hazatelé a háborns idők földönfutói, logjon már is hozzá minden illetékes faktor ahoz a becsületes munkához, melytől az van függővé téve, hogy a béke áldásos legyen e vagy sem. Ktilkereskedeimi politika & háború után, A külkereskedelmi politkával S7oros kapcsolatban áll a pénz értékének visszaállítására vonatkozó kormányzati itézkedés. Pénzünk értéke, valutánk röszabbodott; a túlságos drágaság és fizető váltóink ázsiója mutatja ezt. A pénz értékének rosszabbodását az államadósságok alapján forgalomba jött túlságos sok bankjegy és az ország fizetési mérlegének nagyobb passzivitása okozza, vagyis az, hogy a háború alatt sokkal több értéket hoztunk be, mint amenynyit kivittünk. Ismerve a pénz elértéktelenedésének okait, tudjuk a valutarendezés módját; be kell vonni az állam- adósságok utján forgalomba jött bankjegy - özönt és a fizetési mérleg passzivitását meg kell szüntetni. Csakhogy az a nehézség, miképp lesz lehetséges ez Az államadósság alapján forgalomban lévő bankjegyeket be kell vonni vagy rendkívüli adók kivetése utján szerzendő állami bevétellel, amely az illető adósság {elvételével, miáltal a ma függő adósság megszüntethető és a töke helyett az országot az évi kamat, esetleg a törlesztés is terheli, vagyis az egyszeri súlyos teher, mely ma ránk nehezedik, részletekben hosszabb időre s kisebb évi összegekben nehezedik közgazdaságunkra. Az így átalakult kölcsön felvétele után a megfelelő bankjegyek kivonandók a forgalom ból, miáltal á pénz elértéktelenedésének oka, a túlságos bankjegyáradat megszűnnék. Az e célból szükséges pénzügyi mivelet természetesen, már a szükséges összeg nagyságánál fogva is, nem vihető keresztül rögtön, sőt több évre megosztva lesz szükséges az összes pénzügyi állapotokkal összhangban haladni, nehogy az adóképesség túlságos igénybevétele az ország gazdasági erejét megingassa. A váltófolyam ázsiójának megszüntetésére több irányban lehet intézkedni; mindenekelőtt fokozni kell a kivitelt és csökkenteni a behozatalt, azaz törekedni kell arra, hogy a kivitt á- ruk értéke túlhaladja a behozottakét, vagyis, hogy a nálunk fizetendő váltókat jobban keressék, mint az általunk külföldön fizetendőket. Ez a törekvés a háború utáni első időben nehezen lesz érvényre juttatható ; egyrészt ha van is erős kivitelünk cukor, fa, nyersbőrök, tojás, gyümölcs dől gában, a monarchia kivitele nagyobbrészt gyártmányokból áll (pamut-, gyapjú- és lenárukból, vas és fémáruból, gépekből) ám de épp e gyártmányokból ma készlet nincs, sőt a szükséges nyers anyaghiánya folytán egyelőre még csak kilátás sincs rá, mikor lesz oly nagy e gyártás, hogy ismét kivitelre jusson. Ezzel szemben múlhatatlanul kell nagy mennyiségekben nyersanyagokat (nyersbőrök, gyapjú, olajtnagvak, mézgák, pamut, len, kender, kaucsuk, fémek, bőr) iparunk számára, szenet, kávét, dohányt és más fogyasztási cikkeket, gépeket mezőgazdaságunk és gazdasági iparunk felszerelésére behoznunk, még pedig azonnal a háború befejezése után; szóval gazdasági helyzetünk valószínűvé teszi azt, hogy egyelőre még bizonyos időig a behozatal értéke jóval felülhaladja a kivitelét. Lehet ugyan az élvezeti és fényüzési cikkek behozatalát korlátozni, akár magas vámokkal, akár tilalmakkal is, csakhogy az ily intézkedések a kiviteli cikkeinkkel szemben alkalmazható ellenintézkedések által meg- hiusithatók, de különben sincs a behozatal lényeges csökkentésére hatásuk. Tekintettel arra, hogy a béke után a nyersanyag és a szükséges télgyártmányok behozatala amúgy is okvetlenül az állam közbenjárásával, sőt valószínűleg Ausztria és Németország kormányaival együtt rendezendő, nagyon megfontolandó, nem volna-e tanácsos’ a reánk eső behozatalt az állam ál tál külföldön felveendő kölcsönből nyert pénzen kifizetni és a hazai cégekre áthárítani a megfelelő összegeket, magát a kölcsönt pedig törlesztés utján visszafizetni. Ily módon az azonnali fizetés nem követelne tőlünk kiviendő értéket, mert az állami kölcsön kamatjai és törlesztése pedig évek hosszú során át történvén, fizetési mérlegünk nem rosszabodnék hirtelen nagy ösz- szeggel, hanem évi kisebb összegekkel, melétesítése. Első mestere a 17. században Pecour Lajos névü kir. udvari táncmester volt, ki azt egy menyegző alkalmával mutatta be. Ha a menüettet legalább 10 pár táncolja, akkor francia kánkán (cancan), mely a francia bohém világnak őrült ugrándozásából áll. A németek mai is tánneal ünnepük meg minden évben Szent János emlékét, kit Krisztus elődjének tartanak. A rege szerint a szentek a napot, a hóidat és a tüzet, a viJágosság, a melegség és az erő jelképének tekintették. Ujholdkor az istenség tiszteletére meggyujtják a szent tüzet, azt korültáncolják, és akik az égő máglyán keresztül ugrálnak, azoknak tiszteletére lakoma ünnepélyeket rendeznek. Ez a szokás ma is meg van némely germán vidékén és János tánc (Johannis tánc) név alatt ismeretes, A németek sokféle táncot kedvelnek. A 17. században a jobb polgári köröknek kedveit lánca volt a menüette, ma inkább a keringőt (walcort) rezgőt (mazurka) polkát (galop) kedvelik. Az exotikus népek közül az indusoknál az a hit van elterjedve, hogy táncaikkal kiengesztelik isteneiket. A kínaiak és jappánok egészségi okokból tartják, a táncot hasznosnak. (Ugyan ? ugyan ?) talán az emésztési zavarok ellen. Nagyobb társaságban felnőttek és gyermekek egy csoportban táncolnak, anélkül, hogy egymás kezeit érintenék. A mexi • kóiak a táncot isteni tisztelettel kötik egyb8 (Pein) Grönlandban az a furcsa szokás uralkodik, hogy egyszerre csak egy táncol sor szólót, a többiek letelepednek a földre a kályha köré és nem is törődnek, a soros táncossal. A hottentottáknak (indus faj) pedig csak akkor van kedvük ugrándozni es üvölteni, ha a hold megjelenik előttük. A mi hires nemzeti táncainknak (körmagyar, palotás csárdás,) nincsen sehol a világon párja. Olyan gyönyörű szép táncok ezek, melyeknek még az osztrákok sem tudnak ellenál tani és örül a lelkűk, ha a mi hires rezgős csárdásunkban gyönyörködhetnek Pedig van nekik egy szép nemzeti táncuk a bájos tiroli (Ländler) és hires a bécsi keringő (Wiener Walzer). Az arabs nők szóló tánca nagyon csábitó. Fuvolaszó és réztányérok mellett lej tik a hires hastáncot. Már előbb kellett volna Írnom a szép olasz tarantelláról, mely Itália legszebb nemzeti tánca, főleg gyors és szabályos ütemeivel tűnik fel, akár együtt táncolnak a párok, akár külön-külön. Hasonlít a spanyol boleróhoz. Skóciában és a Balkánon divatos akard- tánc. Hires az orosz nemzeti tánc is Kosaka a neve és mindenki előtt ismeretes. A táncosok derekukra illesztett karral és guguló majd dobogó lépésekkel táncolnak és a lépések az orosz zene fülbemászó ütemeivel kellemesen összbangzanak. lyeket gazdasági életünk megújulásával és kivitelünk tokozásával könynyen lehetne ellensúlyozni. Gazdasági politikánkat mindenesetre abba az irányba kell terelni, hogy kivitelünk fokozódjék és behozatalunk csökenjen, mindez az oly sokszor hangoztatott több- termelés által érhető el; minél jobban fejlődik mezőgazdaságunk és iparunk, annál vagyonossabbak leszünk, annál inkább fog javulni fizetési mérlegünk és így pénzünk értéke és valutánk. De ahhoz, hogy közgazdaságunk tényleg oly állapotban legyen melybe saját benső erejéből megjavítsa a háború által elromlott valutát, ahhoz évek sora kell. Időközben meg kell tenni azokat a kísérleteket, melyek külföldről hozzánk tökét hoznak. Ez három utón történik (miután külföldi papír aránylag kevés van a monarchiában s igy ezeknek eladásáról nem szólhatunk) külföldön felveendő állam- kölcsönök, belföldi értékek, kivált jelzálog - levelek és államkölcsön-papirok eladása és végre külföldi tőkének hazai vállalatokba való bevonása utján. Eladósodunk ugyan ezáltal és jövendőbeli termésünk megfelelő részét külföldre fogjuk fizetni s igy fizetési mérlegünket álllandóan szenvedő tételekkel szaporítjuk, ámde a külföldi tőke beőzönlésé- vei egyszerre oly cselekvő tétel jut mérle günkbe, hogy azzal egyensúlyát azonnal helyre hozhatjuk és jövő gazdasági tevékenységünknek •— a külföldi töke által is — fokozott eredményével törleszthetjük azokat a szenvedő tételeket, melyeket a küllőidnek évenkint ki kell fizetnünk, hosz szu és nehéz ut vezet pénzünk értékének helyreállításához, de azt meg kell tennünk, ha közgazdaságunk sorsa és jólétünk szivünkön íekszik. Közgazdasági viszonyainkra legsúlyosabb kihatással lesz állami pénzügyünk sorsa, az az óriási költség, melybe a háború sodort és melyet a háború után az ország népességének vagyoni erejét eddig nem ismert mértékben fogja igénybevenni. Milyen nagy adók és intézkedések lesznek szükségesek, hogy az állam pénzügyi egyensúlya helyreálljon és íentartassék ez egyik legnehezebb problémája a háború utáni törvényhozásnak és kormányzatnak. Az Osztrák Magyar Bank és hitelszer* vezetünk annyira bevált a háború alatt, népünk készséges részvétele a hadikölcsön- ben oly bizalmat tanúsított az állam pénzügyi helyzete iránt, hogy a jövendőbeli pénzügyi intézkedéseknél a hitelszervezet erejét és az államba vetett bizalmat gondosan kell ápolni. Éppen ezért szó sem lehet az annyira ijjesztö »devalváció« semmiféle módjáról, erőszakos kölcsönről, vagy az államjáradékok kamatainak megrövidítéséről. Bele fog nyúlni, bele kell nyúlnia az államnak a polgárok jövedelmeibe és vagyonába, de lehetőleg úgy hogy a gazdasági fejlődést meg ne gátolja. A nagy jövedelmek és a nagy .vagyon természetesen fokozottabb és közvetlen adóban min denki kénytelen lesz az eddiginél sokkal nagyobb mértékben résztvenni az állami terhek viselésében. A háború költsége és a szükséges befektetések nagy része a nagy adóteher mellett mindenesetre kölcsön ut]án fedezendő s igy a jövendő óvadékok is bevonandók a mai nehéz idők súlyának viselésébe. Nagy terheket, súlyos áldozatokat kel! majd nemzetünknek viselnie, de országunk természetes gazdasága, a háború alatt kifejtett tevékenység által szerzett nagyobb vagyoni erő, a béke beálltával minden oldalról felmerülő szükségletek és ezek folytán a mindenfelől jövő megrendelések, oly lendületes gazdasági viszonyokra adnak kilátást, melyek tapintatos eljárás és okos politika mellett az ország virágzására vezethetnek. i nitwa i aoitMitfLitíA- ;' Védjegy. A világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahüveiye; „MÓDIAM Ö - CLUBSPEC1A LITE “ Vigyázat: g#" Utánzatok vannak forgalombanI "ggf Sodorni való papír ára 30 fillér.
