Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-13 / 2. szám

Nagykároly, 1953. pnuáHS, 2. szám. XLIV. évfolyam. wmm •» • KÖZLÖNY POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: oioo NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PASKÁDY i&NOS FÖMUNKATÁRS MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP »ose Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 12 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 10 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora I K 20 fillér. JSecüe a cseüeüiől Alig tudunk manapság újságot Venni kezünkbe, anélkül, hogy ne legyünk kény­telenek öt-hat helyen is a cseh pimaszko­dásról durvábbnál durvább, elkeserítőbb­nél elkeserítőbb dolgokat olvasni. Ilyen körülmények között ha nem is merész, de a jelen viszonyok és hangulat mellett mindenesetre nagyon visszatetsző dolog volna, ha valaki közülünk hangot merne emelni, vagy kardot akarna rán­tani ennek a népségnek védelmére. Erre egyhamar nem is tog sor kerülni. Egészen más dolog aztán szóvá tenni azt, hogy vájjon szabad-e, kell-e ettől a veszedelmes és gyűlölt ellenségtől ta­nulni valamit. Mert bizony egy pillanatra sem sza bad ügyeimen kívül hagyni, hogy ennek az ellenszenves lajtának nagyon sok olyan tulajdonsága van, melyet különösen ne künk magyaroknak jó volna elsajátítani s a melyet — legyünk csak igazságosak — irigylünk tőlük és talán ez az irigység is nagy mértékben növeli ezt az ellenszenvet, mely manapság olyan gyakran nyer ki­fejezést szóban, írásban egyaránt. A csehek kultúrája a monarchia terü­í létén kiemelkedő íokon áll, mezögazdasá- ; guk legalább is versenyképes, iparuk, ke- i reskedelmük feltűnően vezet és o^záguk I felvirágoztatása iránt való törekvésük tör- i hetetlen. Ugyebár a csodálat mellett irigyeljük | azt a páratlan tiszteletet és ragaszkodást, mellyel a cseh nép vezető nagy térfiait és ludasait valósággal körül, rajongja. — Is­kola fejlesztés terén elmegy a lehetőség legszélsőbb határáig. Gyári és kéziparának fejlettsége pá­ratlan Európában, szövő-fonó iparát, kü­lönösen vászon és posztó termékeit is­merjük és béke időben keresve-keressük és vásároljuk a magyar piacon. Vas, acél, fa ipara nálunk versenyen felül áll. Üveg és bőripara elsőrendű Európában. Kereskedelme élénk, kiterjedt és élel­messég tekintetében felülmúlhatatlan, amire fényes bizonyíték az, hogy még ma is, a háború negyedik évében megje lenik a legkisebb piacon is az egész mo­narchia területén. Aztán beszéljünk fürdőiről, üdülő he­lyeiről, a hol tálán mi vagyunk a legott­honosabbak. — Vagy beszeljünk soviniz­musáról, melyből olyan gyakran kapunk épen tőlük megrovást. Bizony nagyon sok okulni valónk van, tanulhatunk eleget, csak akarjunk. Nem valami nagy dicsőség biz az, hogy nálunk még a népnevelésnek, az elemi iskolának hiányairól lehet beszélni és megmérhetetlen fontosságáról kell fel­világosító prédikációkat tartani. Iparunk elmaradt, mert nem igen tö­rekszünk előbbre juttatni, ahelyet szala­dunk a cseh iparhoz, űzetjük magas áron, mert cseh. * Kereskedelmünk egeszségtelen s ab­ból a hazai ipar csaknem ki van zárva, mert nem keresett cikk semmi ami ma­gyar, annál inkább ha cseh. Pedig ugy-e jó volna most a magyar bőrből is a cipő, nem volna baj, ha ma­gyar iparos csinálná is. jó volna a ma­gyar vászon, a finom szepességi áru és nem jutna senkinek eszébe Rumburg. Ki­tünően beválna a magyar posztó és bol­dog akinek jut belőle, mert teljesen megtelek Elkelne akármennyi magyar, debre­ceni, vagy kassai sonka, szivesen innók, ha volna a béke időbeli drága jó kőbá­nyai sört ugyebár? Pedid milyen büszkén í hirdették a kereskedők firmái a mődltngi cipőt, a cseh és morva gyárak posztóját a rumburgi vásznat, a hudvájszi kályhát, a pilseni sört, sőt a nagykőrösi ugorkát is arannyal fizettük, ha az mint znaimi ke­rült vissza hozzánk. mim Modern mesék. IrtaSTRINDSERG ÁGOST. A szemérmesség és a hideg. Pfuj, mama, kiáltott a jégmadárka, mikor a völgyből ismét fejlődött a sziklacsucsról — lenn a völgyben vannak olyan madarak, ame­lyek meztelenül mutatják a lábukat. Rósz társaság fiatal leányoknak — mondta az anya és csőrével végig simogatta a lábát, melyet egészen a karmokig befedett a fehér toll, mint valami nadrág. És kik ezek a szemérmetlen teremtmények ? # — Ezt bizony nem tudom — felelt a fi­atal leány. Az anya leakart menni a völgybe, hogy a dolognak a végére járjon, keresztül kúszott a páfrány és bökény között és egy nyírfához jutott. A nyírfánál összekuporodva egy egész sereg gyöngytyuk ült, amelvek idetévedtek a síkság lekaszált rétjeiről, ,s mindegyiknek csupasz volt a lába, olyan csupasz, ahogy a teremtő a világra teremtette. Honnan jöttök, romlott teremtések, kiál­tott a jégmadár-mama. Délről jövünk, ahol nagyon meleg van ahoz, hogy lábunkon is viseljük öltözékünkét, felelte a gyöngytyuk. Akkor gyorsan szedelősködjetek össze és induljatok délfelé. Nem akarunk a ti déli er­kölcseitekről semmit sem tudni itt, a mi sze­mérmes országunkban. Nagyon szemérmesek vagytok nadrágo- taikban — vágott közbe egyik gyöngytyuk. Bizony kedves hölgyeim, mi még nem vesztettük el természetes szégyenárzeUmket. Lári-íári — válaszolta a gyöngytyuk, nem azért viseltek nadrágot, mert szemérme- tesek vagytok, hanem azért, mert fáztok. És az összes gyöngytyukok karban mond­ták utána: Nem a szemérem, hauem a hideg miatt viseltek nadrágot. Nem a szemérem, hanem a hideg miatt . . . A két haza. A cseresznyefák már virágzanak és a csuka lerakja ikráit a Kis öböl nádasába. A fiatal férj a nyári lakásnak bérelt pa­rasztház előtt ül, a gallért és a kézelőt leve­tette, kijavítja a horgászó botját és közben teli tüdővel szívja magába a friss májusi le­vegőt, amelynek illata összekeveredik pipája füstjével. Felesége az útitáskát csomagolja ki és a gyerekek lent játszanak a kertben, ahol éppen most nyilnak a tuüpáuok és a nárcisok. Valóban gyönyörű dolog faiun lakni — szólt a férj. Hogy gyűlölöm a várost, hogy gyűlölöm ! Es rámutat a levegő-égre, amelyben ab­ban az irányban,* I * * ahol a távolban a város fek­szik, .fekete füstfelhők terpeszkednek. És ha eljön az ősz — felel az asszony, akkor megveted a íalut és a város dicséretét zenged. Azt akarod ezzel mondaui, hogy ez az egész a hőmérséklettől függ'? Igen, miért ne ? Közben a gyerekek befutnak a kertből és teli torokkal kiabálják : — A fecskék, itt vannak a fecskék ! S a levegő megtelik a madarak cseve­gésével, megérkeztek, hogy előző fészkeiket, amelyeket odaépitették az eresz alá, megnéz­zék. Ugy-e a fecskék szerencsét hoznak a házba? Nem mama? — kérdezi a kisleány. — De bizony lánykám,— feleli az anya. Ezért kell a fészküket meghagyni az eresz alatt. Jegyezd meg ezt gyermekem és nézd meg, hogyan szeretik hazájukat. Min­dig és újra visszatérnek ... Első szerelmük­höz, — vág közbe a férj és ősszel tovább mennek utjokon, épp úgy, mint én. A fecskék, melyek ott ültek fent, a te- legráfdróton, elkezdtek csevegni : Minden a régiben maradt itt, csak az emberke lett egy kicsit öregebb. A tél ugyhiszem, nagyon kemény lehet ebben az idegen országban. Bizony, erről a télről, borzasztó dolgot mondhatnak el a verebek. Es mégis csak jobb nálunk délen, ha nem tennék ki a hálóikat, hogy bennünket peesenyónek elfogjanak. Valóban, rossz vallás az egyiptomi val-‘ lás, amely megengedi a bensziilöttnek, hogy fecskehust ehessen. Ebben a tekintetben mé­gis csak jobb az északiak hite. Nagyon jó ország ez az északi ország a nyári üdülés eltöltésére, de a déli ország­nak is megvannak a maga előnyei. De mégis csak kemény munka minden évben ezt a nász^- utat megtenni. TEENBEÜÖ HEGEDŰ hangja páratlan! Studapest, VII», Stáüóczi ut 66, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka . K 30.— Hangverseny hegedű, mesés jöhangu..............................K 60 — Vonó . . X 8.—, K 12.-, K 15 — Rendelésnél a pénz előre beküldendő.

Next

/
Thumbnails
Contents