Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-13 / 2. szám
Nagykároly, 1953. pnuáHS, 2. szám. XLIV. évfolyam. wmm •» • KÖZLÖNY POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: oioo NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PASKÁDY i&NOS FÖMUNKATÁRS MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP »ose Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 12 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 10 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora I K 20 fillér. JSecüe a cseüeüiől Alig tudunk manapság újságot Venni kezünkbe, anélkül, hogy ne legyünk kénytelenek öt-hat helyen is a cseh pimaszkodásról durvábbnál durvább, elkeserítőbbnél elkeserítőbb dolgokat olvasni. Ilyen körülmények között ha nem is merész, de a jelen viszonyok és hangulat mellett mindenesetre nagyon visszatetsző dolog volna, ha valaki közülünk hangot merne emelni, vagy kardot akarna rántani ennek a népségnek védelmére. Erre egyhamar nem is tog sor kerülni. Egészen más dolog aztán szóvá tenni azt, hogy vájjon szabad-e, kell-e ettől a veszedelmes és gyűlölt ellenségtől tanulni valamit. Mert bizony egy pillanatra sem sza bad ügyeimen kívül hagyni, hogy ennek az ellenszenves lajtának nagyon sok olyan tulajdonsága van, melyet különösen ne künk magyaroknak jó volna elsajátítani s a melyet — legyünk csak igazságosak — irigylünk tőlük és talán ez az irigység is nagy mértékben növeli ezt az ellenszenvet, mely manapság olyan gyakran nyer kifejezést szóban, írásban egyaránt. A csehek kultúrája a monarchia terüí létén kiemelkedő íokon áll, mezögazdasá- ; guk legalább is versenyképes, iparuk, ke- i reskedelmük feltűnően vezet és o^záguk I felvirágoztatása iránt való törekvésük tör- i hetetlen. Ugyebár a csodálat mellett irigyeljük | azt a páratlan tiszteletet és ragaszkodást, mellyel a cseh nép vezető nagy térfiait és ludasait valósággal körül, rajongja. — Iskola fejlesztés terén elmegy a lehetőség legszélsőbb határáig. Gyári és kéziparának fejlettsége páratlan Európában, szövő-fonó iparát, különösen vászon és posztó termékeit ismerjük és béke időben keresve-keressük és vásároljuk a magyar piacon. Vas, acél, fa ipara nálunk versenyen felül áll. Üveg és bőripara elsőrendű Európában. Kereskedelme élénk, kiterjedt és élelmesség tekintetében felülmúlhatatlan, amire fényes bizonyíték az, hogy még ma is, a háború negyedik évében megje lenik a legkisebb piacon is az egész monarchia területén. Aztán beszéljünk fürdőiről, üdülő helyeiről, a hol tálán mi vagyunk a legotthonosabbak. — Vagy beszeljünk sovinizmusáról, melyből olyan gyakran kapunk épen tőlük megrovást. Bizony nagyon sok okulni valónk van, tanulhatunk eleget, csak akarjunk. Nem valami nagy dicsőség biz az, hogy nálunk még a népnevelésnek, az elemi iskolának hiányairól lehet beszélni és megmérhetetlen fontosságáról kell felvilágosító prédikációkat tartani. Iparunk elmaradt, mert nem igen törekszünk előbbre juttatni, ahelyet szaladunk a cseh iparhoz, űzetjük magas áron, mert cseh. * Kereskedelmünk egeszségtelen s abból a hazai ipar csaknem ki van zárva, mert nem keresett cikk semmi ami magyar, annál inkább ha cseh. Pedig ugy-e jó volna most a magyar bőrből is a cipő, nem volna baj, ha magyar iparos csinálná is. jó volna a magyar vászon, a finom szepességi áru és nem jutna senkinek eszébe Rumburg. Kitünően beválna a magyar posztó és boldog akinek jut belőle, mert teljesen megtelek Elkelne akármennyi magyar, debreceni, vagy kassai sonka, szivesen innók, ha volna a béke időbeli drága jó kőbányai sört ugyebár? Pedid milyen büszkén í hirdették a kereskedők firmái a mődltngi cipőt, a cseh és morva gyárak posztóját a rumburgi vásznat, a hudvájszi kályhát, a pilseni sört, sőt a nagykőrösi ugorkát is arannyal fizettük, ha az mint znaimi került vissza hozzánk. mim Modern mesék. IrtaSTRINDSERG ÁGOST. A szemérmesség és a hideg. Pfuj, mama, kiáltott a jégmadárka, mikor a völgyből ismét fejlődött a sziklacsucsról — lenn a völgyben vannak olyan madarak, amelyek meztelenül mutatják a lábukat. Rósz társaság fiatal leányoknak — mondta az anya és csőrével végig simogatta a lábát, melyet egészen a karmokig befedett a fehér toll, mint valami nadrág. És kik ezek a szemérmetlen teremtmények ? # — Ezt bizony nem tudom — felelt a fiatal leány. Az anya leakart menni a völgybe, hogy a dolognak a végére járjon, keresztül kúszott a páfrány és bökény között és egy nyírfához jutott. A nyírfánál összekuporodva egy egész sereg gyöngytyuk ült, amelvek idetévedtek a síkság lekaszált rétjeiről, ,s mindegyiknek csupasz volt a lába, olyan csupasz, ahogy a teremtő a világra teremtette. Honnan jöttök, romlott teremtések, kiáltott a jégmadár-mama. Délről jövünk, ahol nagyon meleg van ahoz, hogy lábunkon is viseljük öltözékünkét, felelte a gyöngytyuk. Akkor gyorsan szedelősködjetek össze és induljatok délfelé. Nem akarunk a ti déli erkölcseitekről semmit sem tudni itt, a mi szemérmes országunkban. Nagyon szemérmesek vagytok nadrágo- taikban — vágott közbe egyik gyöngytyuk. Bizony kedves hölgyeim, mi még nem vesztettük el természetes szégyenárzeUmket. Lári-íári — válaszolta a gyöngytyuk, nem azért viseltek nadrágot, mert szemérme- tesek vagytok, hanem azért, mert fáztok. És az összes gyöngytyukok karban mondták utána: Nem a szemérem, hauem a hideg miatt viseltek nadrágot. Nem a szemérem, hanem a hideg miatt . . . A két haza. A cseresznyefák már virágzanak és a csuka lerakja ikráit a Kis öböl nádasába. A fiatal férj a nyári lakásnak bérelt parasztház előtt ül, a gallért és a kézelőt levetette, kijavítja a horgászó botját és közben teli tüdővel szívja magába a friss májusi levegőt, amelynek illata összekeveredik pipája füstjével. Felesége az útitáskát csomagolja ki és a gyerekek lent játszanak a kertben, ahol éppen most nyilnak a tuüpáuok és a nárcisok. Valóban gyönyörű dolog faiun lakni — szólt a férj. Hogy gyűlölöm a várost, hogy gyűlölöm ! Es rámutat a levegő-égre, amelyben abban az irányban,* I * * ahol a távolban a város fekszik, .fekete füstfelhők terpeszkednek. És ha eljön az ősz — felel az asszony, akkor megveted a íalut és a város dicséretét zenged. Azt akarod ezzel mondaui, hogy ez az egész a hőmérséklettől függ'? Igen, miért ne ? Közben a gyerekek befutnak a kertből és teli torokkal kiabálják : — A fecskék, itt vannak a fecskék ! S a levegő megtelik a madarak csevegésével, megérkeztek, hogy előző fészkeiket, amelyeket odaépitették az eresz alá, megnézzék. Ugy-e a fecskék szerencsét hoznak a házba? Nem mama? — kérdezi a kisleány. — De bizony lánykám,— feleli az anya. Ezért kell a fészküket meghagyni az eresz alatt. Jegyezd meg ezt gyermekem és nézd meg, hogyan szeretik hazájukat. Mindig és újra visszatérnek ... Első szerelmükhöz, — vág közbe a férj és ősszel tovább mennek utjokon, épp úgy, mint én. A fecskék, melyek ott ültek fent, a te- legráfdróton, elkezdtek csevegni : Minden a régiben maradt itt, csak az emberke lett egy kicsit öregebb. A tél ugyhiszem, nagyon kemény lehet ebben az idegen országban. Bizony, erről a télről, borzasztó dolgot mondhatnak el a verebek. Es mégis csak jobb nálunk délen, ha nem tennék ki a hálóikat, hogy bennünket peesenyónek elfogjanak. Valóban, rossz vallás az egyiptomi val-‘ lás, amely megengedi a bensziilöttnek, hogy fecskehust ehessen. Ebben a tekintetben mégis csak jobb az északiak hite. Nagyon jó ország ez az északi ország a nyári üdülés eltöltésére, de a déli országnak is megvannak a maga előnyei. De mégis csak kemény munka minden évben ezt a nász^- utat megtenni. TEENBEÜÖ HEGEDŰ hangja páratlan! Studapest, VII», Stáüóczi ut 66, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka . K 30.— Hangverseny hegedű, mesés jöhangu..............................K 60 — Vonó . . X 8.—, K 12.-, K 15 — Rendelésnél a pénz előre beküldendő.
