Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-24 / 8. szám

S ZA T M A ß M E G Y E I KÖZLÖNY. egyaránt jó kézben lett volna a birtok a vevőnél, ennek dacára az eladót felhívta az állam részére való felajánlásra, holott itt körülöttünk ezerszámra hever parlagon nagyon sok jó birtok, nagy terjedelemben, kitűnő minőségben és arra a célra, amire az államnak kell kiválóan alkalmas fek­vésben, melyeket itt kellett néznünk egy szem termés nélkül és legnagyobb rész­ben rossz kezek között. Ha ezt látná az a bizottság, ha is­merné, úgy mint mi, bizonyára egy percig sem gondolkoznék azok megszer­zésén és okos dolgot végezne egyfelől, másrészről pedig örömöt okozna nekünk mindnyájunknak azzal, hogy megszaba­dítana bennünket egy csomó kávéházi birtokosoktól, nemzeti kárt okozó speku­láns hadtól. Mindez azonban csak a helyzet ala­pos ismeretével, a birtokviszonyok köz­vetlen és alapos mérlegelésével érhető el. A kereskedő és iparos hivatása a közéleiben. Irta: LEDERMANN MÓR Aki Magyarország közéletének történe­tével behatóbban foglalkozott, mindenkor meg­állapíthatta azt, hogy a magyar kereskedők és iparosok közéleti szerepet a múltban so­hasem vittek. Voltak ugyan egyes kereske­dők és iparosok, akik részt vettek a városi, vagy országos politikában, ám ezek csak egyének voltak és nem elterjedt, kulturálisan és gazdaságilag erős osziálynak céltudatos és hivatott képviselői. A kereskedő és iparos osztály általában tartózkodott a politikától és közönyösségéből csak egyes nagyoobszerü alkalmak, egy-egy hatalmas egyéniség közvetlen hatása rázta lel ideig-óráig. Ennek a közönyösségnek egyik oka min­den esetre a kereskedő és iparos osztály po­litikai szervezetlensége volt. A fő oka azonban mégis az, hogy a gyakorlati érzékű és szel­lemű kereskedő és iparos osztály nem lát­hatta hivatását abban, hogy részt igényeljen a majdnem kizárólag aprólékos közjogi kér­désekkel foglalkozó magyar közéletben. gáttá a kezét, aztán a mellére mutatott. Ezt bekerítjük érdemrenddel, mondta ez a jelentős kézmozdulat. ő volt az ezred ünnepelt hőse Nem­sokára meg is kapta a másodosztályú vitézsógi érmet. Néhány nap múlva ismét átsétált a halál utján a belgrádi oldalra. Most egy ágyút né- mitott el, amely p inpásan vedelt állásból hányta a pusztulás vastekéit. Mikor visszafelé eveztek, feltűnt neki a magyar parton egy szélmalom vitorlája, amely uein forgott, henetn szabályosan előre, majd hátra fordult. — Ezt emberi kéz forgatja — mondta a hős Mihelyt kiszállott a csónakból, azonnal jelentést tett a titokzatos szélmalomról a pa­rancsnokának. Kikémlelték s egy csomó áru lót, kémet, komitácsit találtak az elhagyott rozoga malomban. A hőst most már az elsőosziályu vitézségi éremmel tüntették ki és zászlóssá léptették elő. így teremnek a- csatatéren a fiatal diá­kokból máról-holnapra a hadsereg legkiválóbb hősei, akjknek a nevét babérrel átfonva a di esőség legendáiba szövi majd a haditörténelem Meg kell azonban állapítanunk végre, hogy a háború rázkódtatásai uj helyzetet te­remtettek, melynek természetes következmé­nyei alól nem akarunk, de nem is lehetne el­zárkóznunk. Röviden szólva a közgazdaság, a keres­kedelem és ipar kérdése a háború alatt és a háború által közéletünknek, a magyar politi­kának központjává lett és a helyzet által te­remtett kényszerűségből beláthatatlan időkig az is fog maradni. A közgazdasági kérdések­nek ez az előtérbe nyomulása általános elis­mert tény, melyet közélelmezési, népruházati stb. problémák kapcsán midenki és minden nap észlelhet. A gazdasági kérdések életbevágó fontos- ságuakká lettek, aminek természetszerű követ­kezménye volt az államnak s végrehajtó szer­vének, a kormánynak az agrár-, a kereskedelmi és az ipari életbe való, szinte erőszakosnak mondható beavatkozása. A kereskedő és iparos e beavatkozással kapcsolatban a saját kárán szerzett tapaszta­latok alapján elkeseredve állapíthatta meg an­nak szomorú következményeit, hogy kellő előrelátással nem igyekezett tért hódítani a magyar közélet mindén egyes ágában. Ezáltal I megszerezte volna magának azt a hatalmat, amellyel, ha nem is törekedett volna az agrá­riusok példája után indulva a gazdasági ki­váltságok elérésére, de legalább biztosította volna legtermészetesebb jogait,, megvédhette volna .saját tulajdonát. Es résztvehetett volna az ország gazda­sági ügyeinek elintézésében is, elejéi véve számos elhibázott, céltalan és laikus rendel­kezésnek, melyeknek tragikomikus hatását nemcsak a kereskedelem és ipar, hanem az egész ország megsínylette. Két körülmény terelte tehát reá a ke­reskedő és iparos osztály figyelmét a politikára. Az egyik az, hogy szemben a múlttal a poli­tikai programmok és ezzel együtt a politikai élet is mindinkább gazdasági jelleget nyert, a másik pedig ennek az uj politikának, ennek a belső gazdaságpolitikának ép annyira eré­lyes, mint igazságtalan beavatkozása a keres­kedelemmel és iparral szemben. Ezeknek a gazdasági igazságtalanságok­nak azonban káros hatásuk mellett volt egy üdvös eredménye is: közelebb hozta egymás­hoz a magyar kereskedő és iparos osztály tagjait Az igazságtalanságok, üldözések és gya­núsítások egy hatajmas táborba tömöri tették az érdekelteket és a szervezkedés haladását j ezzel évekkel lendítették előre. Nem a kereskedő és iparos osztály kö- . zeledett, a politikához, hanem a politika ő j hozzá. És hogy nem találta készületlenül, azt I sok évi csendes munkásság eredménye gya- j nánt tiszta Jolkii-mérettél állapíthatjuk meg. Nem lehet semmi okunk annak eltitko | lására sem, h'gy elérkezettnek látjuk az időt i arra, hogy a kereskedő és iparos hivatásának megfelelően elfoglalja az őt megillető helyet úgy az országos, mint a törvényhatósági köz­életben. De ugyanakkor, amidőn a kereskedő és iparos osztály közéleti hivatását hangsúlyoz- j zuk : nyomatékosan utalunk arra, hogy a ki- ! vitelro vonatkozó elveink ugyanazok, mint I voltak a háború előtt és a szervezkedési í konjuktúrákat felhasználó újabb alakulások csak meggyőztek ezen elveink kétségtelen : helyességéről. A foglalkozás szabadsága, a munka megbecsülése, az egyéni képesség ér­vényesülése, a teljes egyenlősógi osztály, fe lokézet és nemzetiség megkülönböztetése né! kül a jogok és kötelességek egyensúlya, az állami élet nyugodt és békés fejlődése, a tár­sadalmi és gazdasági ellentétek méltányos kiegyenlítése : ezek azok a feltételek, melyek a kereskedelemnek és iparnak létalapjait ké­pezi A demokratikus elvek megvalósulása tehát a kereskedő és iparos osztályt éppen úgy kielégítheti, mint minden más osztályt. Az általános egyenlő és titkos választói jog lehetővé fogja tenni azt, hogy választások­nál ne a pártabszolitizmus uralkodjék. A párt­vezérek ajánló levele mindenesetre bizalom- gerjesztő lehet a választók szemében, de még­sem szolgálhat kizárólagos belépőjegyül a tör­vényhozás és a városháza csarnokaiba, válasz­tói joggal sem rendelkező kiskorú báróknak és magyar állampolgársággal sem biró árdrá­gítóknak. „ Az általános egyenlő és titkos szavazók­kal választók azokat fogják képviseletükbe kiküldeni, akikben valóban megbíznak, akiket megismerni és önzetlenségüket látni hosszú éveken át módjukban volt. A mágnás és gentry üzletet csinálhatott a politikából, a kereskedő nem. Számítunk arra és bízunk benne, hogy a politikai üzletek korszaka most már végleg lejárt. Számítunk erre, mert tudjuk és tapasz­taljuk, hogy a főváros és az ország kereskedő és iparos polgársága a saját fejével akar gon­dolkozni és az általános választói jogot azért követeli, hogy legyen joga választani. És meg vagyunk győződve arról is, hogy ebben a de­mokratikus érzésű kormány és egyetlen de­mokratikus érzésű pártvezér sem fogja őket megakadályozni. A demokratikus eszmék térhódítása és a választói jog széleskörű kiterjesztése megte­remtették annak lehetőségét, hogy a kereskedő és iparos osztály elfoglalja az őt megillető helyet a közéletben. Ez a lehetőség azonban valósággá csak akkor válhat, ha a kereskedő és iparos osz­tály tűrhetetlenül rageszkodik azokhoz a de­mokratikus elvekhez, amelyeknek érvényesü­lését köszönheti. Az egyenlőség és igazság jelszavában benne van az egész nemzet és ezzel minden osztály boldogulásának egyforma biztosítéka. A közélett tevékenységre hivatott kereske­dőkre és iparosokra nem az a feladat vár, hogy oszláiyharcot szítsanak, hanem ennél sokkal nagyobb, hazánk gazdasági újjá ter­melésének hatalmas munkája, melynek ered­ményeit egyformán kell élveznie, terheit pe­dig egyenlően kell viselnie minden osztály­nak és minkén egyes polgárnak. Legközelebbi feladatunk pedig az, hogy folytassuk tovább a kereskedő és iparos os*- tály megszervezését. A nagy nyugati államokban azt a szor- vezeltség tette lehetőve, hogy a kereskedő ós iparos osztály súlyának megfelelően érvénye­sülhetett a közéletben. Magyarországnak ezen a téren is követ­nie kell a nyugati államok példáját. Nálunk a múltban a kereskedő és iparos a legjámbo- rabb politikai elemhez tartozott. Kritika nél­kül hagyta irányítani magát és gépiesen sza­vazott, ha arra került a sor. Éz a korszak azonban ma már lejárt. A kereskedő és iparososztály megerősödött és tudatában van a maga erejének és a mai politikai helyzet mellett, amidőn minden párt­nak a „személyi garantia" a jelszava, csak természetes, hogy a kereskedő és iparos osz- I lály is szilárdan el van határozva arra, hogy a j törvényhozásban és a közélet egyébb fórumain | helyet fog kivívni a maga bizalmi fórflainak, u J CAFFS RESTAURANT Budapest, vs. Erzsébet- körút 27. JbsúA ÜAOixáJssIí^uJ Védjegy A világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahüvelye: „MOD1ÄNO-CLUBSPECIALITB“ Vigyázat: §30? Utánzatok vannak forgalomban I Sodorni való papír ára 30 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents