Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-02-24 / 8. szám
S ZA T M A ß M E G Y E I KÖZLÖNY. egyaránt jó kézben lett volna a birtok a vevőnél, ennek dacára az eladót felhívta az állam részére való felajánlásra, holott itt körülöttünk ezerszámra hever parlagon nagyon sok jó birtok, nagy terjedelemben, kitűnő minőségben és arra a célra, amire az államnak kell kiválóan alkalmas fekvésben, melyeket itt kellett néznünk egy szem termés nélkül és legnagyobb részben rossz kezek között. Ha ezt látná az a bizottság, ha ismerné, úgy mint mi, bizonyára egy percig sem gondolkoznék azok megszerzésén és okos dolgot végezne egyfelől, másrészről pedig örömöt okozna nekünk mindnyájunknak azzal, hogy megszabadítana bennünket egy csomó kávéházi birtokosoktól, nemzeti kárt okozó spekuláns hadtól. Mindez azonban csak a helyzet alapos ismeretével, a birtokviszonyok közvetlen és alapos mérlegelésével érhető el. A kereskedő és iparos hivatása a közéleiben. Irta: LEDERMANN MÓR Aki Magyarország közéletének történetével behatóbban foglalkozott, mindenkor megállapíthatta azt, hogy a magyar kereskedők és iparosok közéleti szerepet a múltban sohasem vittek. Voltak ugyan egyes kereskedők és iparosok, akik részt vettek a városi, vagy országos politikában, ám ezek csak egyének voltak és nem elterjedt, kulturálisan és gazdaságilag erős osziálynak céltudatos és hivatott képviselői. A kereskedő és iparos osztály általában tartózkodott a politikától és közönyösségéből csak egyes nagyoobszerü alkalmak, egy-egy hatalmas egyéniség közvetlen hatása rázta lel ideig-óráig. Ennek a közönyösségnek egyik oka minden esetre a kereskedő és iparos osztály politikai szervezetlensége volt. A fő oka azonban mégis az, hogy a gyakorlati érzékű és szellemű kereskedő és iparos osztály nem láthatta hivatását abban, hogy részt igényeljen a majdnem kizárólag aprólékos közjogi kérdésekkel foglalkozó magyar közéletben. gáttá a kezét, aztán a mellére mutatott. Ezt bekerítjük érdemrenddel, mondta ez a jelentős kézmozdulat. ő volt az ezred ünnepelt hőse Nemsokára meg is kapta a másodosztályú vitézsógi érmet. Néhány nap múlva ismét átsétált a halál utján a belgrádi oldalra. Most egy ágyút né- mitott el, amely p inpásan vedelt állásból hányta a pusztulás vastekéit. Mikor visszafelé eveztek, feltűnt neki a magyar parton egy szélmalom vitorlája, amely uein forgott, henetn szabályosan előre, majd hátra fordult. — Ezt emberi kéz forgatja — mondta a hős Mihelyt kiszállott a csónakból, azonnal jelentést tett a titokzatos szélmalomról a parancsnokának. Kikémlelték s egy csomó áru lót, kémet, komitácsit találtak az elhagyott rozoga malomban. A hőst most már az elsőosziályu vitézségi éremmel tüntették ki és zászlóssá léptették elő. így teremnek a- csatatéren a fiatal diákokból máról-holnapra a hadsereg legkiválóbb hősei, akjknek a nevét babérrel átfonva a di esőség legendáiba szövi majd a haditörténelem Meg kell azonban állapítanunk végre, hogy a háború rázkódtatásai uj helyzetet teremtettek, melynek természetes következményei alól nem akarunk, de nem is lehetne elzárkóznunk. Röviden szólva a közgazdaság, a kereskedelem és ipar kérdése a háború alatt és a háború által közéletünknek, a magyar politikának központjává lett és a helyzet által teremtett kényszerűségből beláthatatlan időkig az is fog maradni. A közgazdasági kérdéseknek ez az előtérbe nyomulása általános elismert tény, melyet közélelmezési, népruházati stb. problémák kapcsán midenki és minden nap észlelhet. A gazdasági kérdések életbevágó fontos- ságuakká lettek, aminek természetszerű következménye volt az államnak s végrehajtó szervének, a kormánynak az agrár-, a kereskedelmi és az ipari életbe való, szinte erőszakosnak mondható beavatkozása. A kereskedő és iparos e beavatkozással kapcsolatban a saját kárán szerzett tapasztalatok alapján elkeseredve állapíthatta meg annak szomorú következményeit, hogy kellő előrelátással nem igyekezett tért hódítani a magyar közélet mindén egyes ágában. Ezáltal I megszerezte volna magának azt a hatalmat, amellyel, ha nem is törekedett volna az agráriusok példája után indulva a gazdasági kiváltságok elérésére, de legalább biztosította volna legtermészetesebb jogait,, megvédhette volna .saját tulajdonát. Es résztvehetett volna az ország gazdasági ügyeinek elintézésében is, elejéi véve számos elhibázott, céltalan és laikus rendelkezésnek, melyeknek tragikomikus hatását nemcsak a kereskedelem és ipar, hanem az egész ország megsínylette. Két körülmény terelte tehát reá a kereskedő és iparos osztály figyelmét a politikára. Az egyik az, hogy szemben a múlttal a politikai programmok és ezzel együtt a politikai élet is mindinkább gazdasági jelleget nyert, a másik pedig ennek az uj politikának, ennek a belső gazdaságpolitikának ép annyira erélyes, mint igazságtalan beavatkozása a kereskedelemmel és iparral szemben. Ezeknek a gazdasági igazságtalanságoknak azonban káros hatásuk mellett volt egy üdvös eredménye is: közelebb hozta egymáshoz a magyar kereskedő és iparos osztály tagjait Az igazságtalanságok, üldözések és gyanúsítások egy hatajmas táborba tömöri tették az érdekelteket és a szervezkedés haladását j ezzel évekkel lendítették előre. Nem a kereskedő és iparos osztály kö- . zeledett, a politikához, hanem a politika ő j hozzá. És hogy nem találta készületlenül, azt I sok évi csendes munkásság eredménye gya- j nánt tiszta Jolkii-mérettél állapíthatjuk meg. Nem lehet semmi okunk annak eltitko | lására sem, h'gy elérkezettnek látjuk az időt i arra, hogy a kereskedő és iparos hivatásának megfelelően elfoglalja az őt megillető helyet úgy az országos, mint a törvényhatósági közéletben. De ugyanakkor, amidőn a kereskedő és iparos osztály közéleti hivatását hangsúlyoz- j zuk : nyomatékosan utalunk arra, hogy a ki- ! vitelro vonatkozó elveink ugyanazok, mint I voltak a háború előtt és a szervezkedési í konjuktúrákat felhasználó újabb alakulások csak meggyőztek ezen elveink kétségtelen : helyességéről. A foglalkozás szabadsága, a munka megbecsülése, az egyéni képesség érvényesülése, a teljes egyenlősógi osztály, fe lokézet és nemzetiség megkülönböztetése né! kül a jogok és kötelességek egyensúlya, az állami élet nyugodt és békés fejlődése, a társadalmi és gazdasági ellentétek méltányos kiegyenlítése : ezek azok a feltételek, melyek a kereskedelemnek és iparnak létalapjait képezi A demokratikus elvek megvalósulása tehát a kereskedő és iparos osztályt éppen úgy kielégítheti, mint minden más osztályt. Az általános egyenlő és titkos választói jog lehetővé fogja tenni azt, hogy választásoknál ne a pártabszolitizmus uralkodjék. A pártvezérek ajánló levele mindenesetre bizalom- gerjesztő lehet a választók szemében, de mégsem szolgálhat kizárólagos belépőjegyül a törvényhozás és a városháza csarnokaiba, választói joggal sem rendelkező kiskorú báróknak és magyar állampolgársággal sem biró árdrágítóknak. „ Az általános egyenlő és titkos szavazókkal választók azokat fogják képviseletükbe kiküldeni, akikben valóban megbíznak, akiket megismerni és önzetlenségüket látni hosszú éveken át módjukban volt. A mágnás és gentry üzletet csinálhatott a politikából, a kereskedő nem. Számítunk arra és bízunk benne, hogy a politikai üzletek korszaka most már végleg lejárt. Számítunk erre, mert tudjuk és tapasztaljuk, hogy a főváros és az ország kereskedő és iparos polgársága a saját fejével akar gondolkozni és az általános választói jogot azért követeli, hogy legyen joga választani. És meg vagyunk győződve arról is, hogy ebben a demokratikus érzésű kormány és egyetlen demokratikus érzésű pártvezér sem fogja őket megakadályozni. A demokratikus eszmék térhódítása és a választói jog széleskörű kiterjesztése megteremtették annak lehetőségét, hogy a kereskedő és iparos osztály elfoglalja az őt megillető helyet a közéletben. Ez a lehetőség azonban valósággá csak akkor válhat, ha a kereskedő és iparos osztály tűrhetetlenül rageszkodik azokhoz a demokratikus elvekhez, amelyeknek érvényesülését köszönheti. Az egyenlőség és igazság jelszavában benne van az egész nemzet és ezzel minden osztály boldogulásának egyforma biztosítéka. A közélett tevékenységre hivatott kereskedőkre és iparosokra nem az a feladat vár, hogy oszláiyharcot szítsanak, hanem ennél sokkal nagyobb, hazánk gazdasági újjá termelésének hatalmas munkája, melynek eredményeit egyformán kell élveznie, terheit pedig egyenlően kell viselnie minden osztálynak és minkén egyes polgárnak. Legközelebbi feladatunk pedig az, hogy folytassuk tovább a kereskedő és iparos os*- tály megszervezését. A nagy nyugati államokban azt a szor- vezeltség tette lehetőve, hogy a kereskedő ós iparos osztály súlyának megfelelően érvényesülhetett a közéletben. Magyarországnak ezen a téren is követnie kell a nyugati államok példáját. Nálunk a múltban a kereskedő és iparos a legjámbo- rabb politikai elemhez tartozott. Kritika nélkül hagyta irányítani magát és gépiesen szavazott, ha arra került a sor. Éz a korszak azonban ma már lejárt. A kereskedő és iparososztály megerősödött és tudatában van a maga erejének és a mai politikai helyzet mellett, amidőn minden pártnak a „személyi garantia" a jelszava, csak természetes, hogy a kereskedő és iparos osz- I lály is szilárdan el van határozva arra, hogy a j törvényhozásban és a közélet egyébb fórumain | helyet fog kivívni a maga bizalmi fórflainak, u J CAFFS RESTAURANT Budapest, vs. Erzsébet- körút 27. JbsúA ÜAOixáJssIí^uJ Védjegy A világ legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahüvelye: „MOD1ÄNO-CLUBSPECIALITB“ Vigyázat: §30? Utánzatok vannak forgalomban I Sodorni való papír ára 30 fillér.
