Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-10 / 6. szám

Plagykároly, 1918. február 10 6. ez Am XLIV évfolyam. POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hiváa lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: <noo NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám ocoo Telefon 56. szám-■ .- --. ---„-,.V___ _ __ SZ ERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PA3KÁSV JáriOS FŐMUNKATÁRS MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ooao Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 12 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 10 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora I K 20 fillér. ifi föld ébredése előtt. A tél utolsó hónapjában élünk, már­cius következik reánk, amikor akárhogy dühöng a téli idő utolsó erőfeszítésében, a töld termékenyítő ereje megindul, mű­ködni kezd áldást jelentő munkája. Azt mondjuk ilyenkor : ébred a természet. Olyan időket élünk, mikor imádva kellene leborulnunk és megcsókolnunk a drága anyaíöldet, amely megmentünk, megvédünk és megtartónk volt a tenger­nyi veszedelmek közepette. Az a világosság, mely keletről ál­maink megvalósulásának, legforróbb vá­gyakozásunk teljesülésének útjára kezdett derengő tényt vetni, egy idő óta úgy tű­nik tel, mintha csak csalóka lidérc lény lenne, mely egyre halványabb, halványabb lesz. Arra tanít ez a körülmény, hogy bi­zalmunk rendíthetetlen kell ugyan ma­radjon ügyünk jobb sorsa tekintetében, de elbizakodottá, vakhitüekké lennünk éppen úgy nem szabad, mint amennyire nem adhatunk helyet lelkűnkben az el fásult­ságnak és blazirtságnak. Hanem igenis neki kell feküdjünk a dolognak és első sorban mindnyájan, kik­nek isten kegyelméből a tőidnek kisebb vagy nagyobb darabja jutott tulajdonul, hozzá kell lássunk a tőid megművelé­séhez. Egyszóval termelnünk kell. Termel­nünk kell mindent, amire csak nekünk, hadseregünknek és szövetségeseinknek szüksége lehet. Nem lehet, nem szabad még most sem kifogásoló okoskodásokkal kitérni a régi jelszó elöl, mely azt mondja, hogy vessünk be minden talpalatnyi földet. Vétek volna ez magunkkal szemben, de megvetendő bűn • derék hadseregünk és hűséges szövetségeseinkkel szemben. Végül vétek volna a drága anyafölddel szemben is. Vessünk számot viszonyainkkal és különösen a mai idők követelményeivel. Dolgainkat vezesse az okszerűség, min­den tervünk, munkánk iránya egy helye­sen kitűzött cél leié mutasson. A legutóbbi év földgazdáikodási ered­ménye olyantorma képet mutatott, melyet bármely oldaláról vizsgáltunk, abban az egyéni teltogás és egyéni érdek jellemző vonásait kellett felismernünk. Ilyen gaz­dálkodás áldásos lehet a békés időkben, nem helyes, nem céira vezető azonban a mostani háborús körülmények között. Ma ugyanis a közfelfogásra, mind­nyájunk jól értelmezett érdekére kell fi­gyelemmel lennünk a termelésnél is. Nem pénzt kell termelnünk minden áron, hanem a közszükségletnek kielégíté­sére szükséges dolgokat. Mert mit ér, ha nagy bankókat ka­punk ugyan cirokból, mákból, napraforgó­ból és sok más mindenből, de egy véka babért 60-70 koronát, 1Q0 fej "káposztáért 120 koronát, lencséért, borsóért elképzel­hetetlen árakat kell adjunk, sőt adnánk, ha venni egyáltalán lehetséges volna. Ma egy rossz karalábéért 50-60 fillért, két da­rab ujjvastagságu sárgarépáért 1 koronát kérnek. Bennünket ide csak a termelés terén követett helytelen leifogás vezetett. Ma piacunkon főzelékfélét per abszolúte kapni nem lehet, pedig bizony a háztar­tások legnagyobb része egyáltalán nincs ellátva, mert egyáltalán nem volt ellát­ható. Így aztán a tisztán a kenyérre és lisztre utalt emberre annál rettegettebb dolog a rekvirálás és végveszedelemnek látszik a fejkvóta leszállításának már a gondolata is. Ez szüli, növeli az elkeseredést, ami pedig a mai kor levegőjében félelmetes viharmag; Isten óvjon mindnyájunkat, hogy ez a mag csirába induljon. Külön akartunk megemlékezni bur­gonya termelésünk tehetetlen állapotáról. Erre a páratlan kenyérpótló élelmi­szerre sem fordítunk megfelelő gondot és nem termeljük kellő mennyiségben, leg­többször csak magunkra gondolunk, sőt magunkra is szűkén, úgy hogy a tavaszi vetőmag hiányától már előre fázunk, nem az Jesz a baj, hogy drága lesz, de inkább az, hogy per abszolúte nem lesz kapható kellő 'mennyiségben. Úgy látszik nem akarunk tudatára ébredni annak, hogy a boldog muité már az az idő, mikor hosszú sorban álltak pia­cunkon a szekerek a drága nyírségi cse­mege burgonyával, onnan pedig tavaly sem kaptunk már, s több mint valószínű, hogy az idén sem kapunk egy fiát sem, mert ott a kolompér rekvirálás alá esett, mi peuig sóhajtva gondolunk arra a bol­dogságra, hogy bár itt rekviralaák, mert akkor volna nekünk is legalább vető­magunk. Egy szó mint száz, termelésünk célja és módszere ma már nem igazodhatik . az egyéni felfogás és egyáltalán nem az egyéni érdek rugója szerint. Sok más, eddig nem ismert és nem méltatott szem­pontokat kell szemünk előtt tartsunk. Kö­rt kisugárzás és ieliiés csodái. Benedikt tanár szenzációs felfedezései. Benedikt Móric, a hires bécsi neurológus újabb könyvecskét adott ki, régebben kifejtett, nézetei és kutatásai igazolására. „A varázs­vessző és az ingatana“ címmel. A bevezetésben szembeszáll ellenfeleivel és kijelenti, hogy nyugodtan dolgozik tovább, hogy a varázs- vessző, valamint az inga tanát szélesebb alapokra fektesse és az emanáció kérdését Reichenback felfedezései nyomán felderítse, megmagyarázza. Benedikt professzor céljainak és kutatásai­nak megértésére tudnunk keli, hogy mit értenek emanáció, vagyis kisugárzás alatt. Reichenbach és Benedikt tanulmányai azt mutatják, hogy az emberi kéz vonásainak bizonyos impregná- ciója, telítése maradt vissza a kéziratokon, képeken, de az emberi test telíti a fotográfi­ákat is bizonyos energiával. Éz a telités, amelyről eleinte azt hitték, hogy rövidesen kimerül és elenyészik, látszólag kimerithetet- len a rádiuméhoz hasonló kisugárzása van és évszázadig tart. De nemcsak az emberi test képes ilyen amanációra, hanem a növényzet vagy valamely más természeti tárgy is A telités, vagyis a Benedikt által hasz­nált tudományos műszóval élve : imprognálás energiája tisztán kimutatható a varázs­veszővei és ingával. Mindezek a jelenségek szemmelláthatóan megállapíthatók, számos kísérlettel bizonyíthatók és rejtélyesnek, csodás­nak látszó dolgok tudományos kutatásának óhajtja szentelni óletét Benedikt. Érdekes módon jutott Benedikt az im­pregnáló felfedezésére. Kísérletezései alkal­mával gyémántot rejtett egy szalvétába. A hires svéd varázsvesszős höigy Linstrup asz- szony meghatározta a gyémántot a varázsvesz- szővei. Erre aztán észrevétlenül kivették a gyémántot a szalvétából, de Linstrup asszony varázsvesszője éppen úgy reagált, mint az előbb A jelenlevők diadalmasan állapitotották meg, hogy Benediktet leleplezték: csak egyszerű suggestiórol van szó, amelyen mé­diumát irányítja. Benedikt azonban nem jött zavarba, hanem kifejtette, hogy a szalvétában visszamaradt a gyémánt emanáoiója. Ezt a tényt egyébként Reichenbach 'konstatálta már előbb is. Miként a rádiumnak, hasonló­képen minden tárgynak megvan az energiája a kisugárzásra és arra, hogy idegen testeket telítsen meg, vagyis inpregnáljon. Ezeket az „átvitt erőket“ ki lehet mutatni az ingával és a varázsvesszővel is. Amit a rádium felfedezése jelentett a múlt század végén, úgymond ugyanazt jelenti az impregmició tana az első század évtizedé­ben, de minden idők számára is. Az impreg- náeió képet nyújt az élet finomságú anyagok keringéséről és a bennük rejlő energiákról. Az inga mozgásoknál jutottunk arra a va­lóságra, hogy kéziratoknál, rajzoknál ké­peknél, továbbá fényképeknél az illető egyén . bizonyos kisugárzása történik és a rajzok­ban, kéziratokban, képekben, sőt a fény­képező lemezekben is telítés, impregnáeió ma­rad vissza. Az impregnáeió rádium szerint, egészen egyéni jellegű és úgynevezett „ingamonogramm- baiT reagál. Régebben azt hitték, hogy az emberi test kisugárzása egyszerű rádióaktivi­tás. Az a tény azonban, hogy a fényképező lemezekről kopirozott képeken is konstatálható volt a kisugárzás, illetve a telités nyoma, szinte érthetetlennek látszott. Ezt már nem magyarázhatták rádióaktivitással. A későbbi kísérletek, amelyeket varázsvesszővel és in­gákkal folytattak, beigazolták, hogy itt, va­lami másfajta energiaáramlásról lehet szó, mert a kilengések pontosan ugyanolyanok vol­tak, akár kéziratát, akár rajzát, vagy fényké­pét helyezték oda az illetőnek. Benedikt szerint a fényképező lemezek­S TERNBERG „ «“edü­—r ..T.r, ....................- hangja paraiSan! ^Budap est, VII», Staüéczi-ut 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka . K 30.— Hangverseny hegedű, mesés jóhangu..............................IC 6Ö.—­Vo nó . . & 8.—, K 12.-, & 15 — Rendelésnél a pénz előre beküldendő.

Next

/
Thumbnails
Contents