Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-12-08 / 49. szám
8figgkái«oly, I8!8, december 8, 49« »ém. XÜtf. évfolyam » - &• •• POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS ItlABCHIVATAL Kává a la» szeíleisl és anyagi részét iiletö közlemények küldendők : moo NA8YXÁR0LYBAN, Jókay-atea 2. szám ooes Telefen 58. szám SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PÁS&ÁDY JÄWO FÖiHUNXATÁRS MEGJELENIK MINDEN VASARNAP esse Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évra helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 12 K. jegyei községek, egyházak és Iskolák részére egy évre 10 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyiittér“ sora I K 20 fillér Quo vadig? Hát ez mi ? Hát már megint jelszavuk pllfögtetésével akarunk élni ? Megint ott akarjuk kezdeni, vagy folytatni, ahol elhagytuk, megint nem találunk a boldo gulásra alkalmasabbik módot, mint a szánkba rágott, de meg nem nem emésztett divatos írázisokat ? Nagyon szomorú, de aggodalmas is az a tünet, mely mutatkozni kezd, nagyon félő, hogy eredménye sokkal nagyobb szerencsétlenséget jelent reánk nézve az. ötödfél esztendős háborúnál. Csak úgy röpköd levegőbe a sok felkapottjelszó: szocializmus, szabadság, köztársaság, munkásjog, egyenlőség stb. stb. Szép szavak, mindnyájunknak kedves ■és rég óhajtott fogalmak, de meg kell ezeket jól érteni, becsületesen megemészteni, úgy, ahogy megértették és győzelemre vitték azok 'a derék emberek, akiknek kö szönhetiük. Máskülönben ezekből bizony nem lehet megélni, minthogy nem is érdemli meg az életet senki egy óráig sem, aki csak a szájában hordja a szavakat. Az olyan ország, melyben a polgártársak, vagy hogy még divatosabban fejezzük ki magunkat —- az elvtársak igy értelmezik a mai uj időket, hasonlít az olyan majorság udvarhoz, hol hasznos, értékes baromfiak helyett csergő szarkákat, károgó varjukat etet jótéle ennivalóval a boldogtalan gazdasszony. Azt mondják uj világ van. Igen, val juk, hisszük mindnyájan, hogy uj világnak kell lenni, az kell következzék, egy szebb és jobb jövővel, de csak akkor fog ez elkövetkezni, ha követjük cgytől-egyig mindnyájan azok példáját, akik megteremtették ezt az uj világot. Október 31-ike csak úgy tudja megteremteni ezt az uj világot, ha miként a fővárosban történt, azon módon az egész országban is november 1-én a termelő és és áldást hozó munka váltja fel a forradalmat. Ne merje tehát senki ajakára venni ezeket a jelszavakat, ha nem követi a mestereket. Á főváros legyen a követendő, minta mindenki előtt, mert a főváros érett és értelmes népe csinálta meg az uj világot, melyről itt csak beszélni akarnak. Az a főváros, mely október 3l-én egy vér nélküli forradalomban pozdorjává törte, megsemmisítette a régi rendszert, de az elvégzett hatalmas munka után másnap november 1-én dolgozott mindenki, a forgalom megindult, a gyárak gépei zugtak- bugtak és a műhelyekben folyt a lázas münka. Ez kell példa legyen, ezt kell mindenkinek utánozni és csak akkor jön el az uj világ. Ehhez azonhan józan ész, egészséges felfogás és férfias komolyság kell, ami bizony nálunk sajnos, sokaknál hiányzik; akik még most is s talán mindenkorra október 31-énei szeretnének tartani, de persze a maguk értelmezése szerint. Az uj világ csak akkor lesz igazán uj és boldog világ, ha abban mindenki dolgozik a közboldogulásért és a maga hasznáért, lenát senki sem polgártárs, senki sem elvtárs és senki sem munkás, aki nem dolgozik, ezeket a díszes elnevezéseket még az ajkára sern szabad vegye, hanem tudja meg. hogy csicsereghet akármilyen zajosan, károghat akármilyen nagy lármával, a neve lesz és marad semmittevő. Csak szónoklásokra, rendbontásokra hajlandó, azonban munkára csak uzsora bérért kapható polgártársakkal nem lógjuk soha felépíteni, vagy megvalósítani az uj világot. Hiszen halljuk egyre másra a szó tnora panaszokat, hogy a répa, kolompér ma is a földben van, mert nincs munkás aki kiszedje. Minden hektoliter bor le- szüretelésc és beszállítása 15-16 koronába került, szőlőink fedetlenek s így nyitatla nők is maradnak, birtokosaink parlagon hagyják löldjeiket, eladják instrukciómat, mert nem kapnak csalédet és munkást. Közmunkáink teljesen szünetelnek, mert nincs, nem kapható ernher, akivel végeztetni lehetne. Zsilünk, pusztulunk, ahelyett, hogy pezsgő munkával haladnánk előre. Ebből nem uj világ, nem az október 31 én megteremteni akart boldog uj világ, hanem egy szomorít, nyomaruságos rossz világ lehet csak. Itt az ideje észre térni, százával szakad reánk minden irányból a veszedelem, csapás csapás után ér bennünket, ellenségként törnek reánk jobbról is, balról is és mi lefegyverezcti.cn kénytelenéi* vagyunk mindent eltűrni, »pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve, szét hull nemze tünk.* Egy táborba! Ezt a felhívást intézi városunk polgárságához egy F. Á. jelzés alá szándékosan rosszul rejtőzködő idegen. Idegennek kell őt neveznünk, mert ma már mi sem fűz bennünket hozzá, de idegennek kell őt tekintenünk azért is, mert a múltban megnyilatkozott, a munkapárt felé hajladozó politikájával, minden igaz, és nem a saját, hanem a hazája érdekét szolgáló magyart elidegenített magától. Egy táborba ! Ezt valljuk mi is. De ennek a felhívásnak értéke csak akkor lehet, ha ezt olyan valaki intézi hozzánk, akinek politikai múltja erre jogot ad. A Károlyi-párt zászlaja alá ne tömöritsen bennünket az, aki a politika gyászos múltjában, attól messze távol állott. Aki nem mert annak idején ahhoz közeledni, mert a húsos fazékból ráeső just féltette. Egy táborba ! De iizzük ki abból azoaat a betolakodókat, akik a múlt bűnös politikáját akarják oda becsempészni és tiltakozzunk az ellen, hogy a letűnt kor politikájának élősdi exponensei ismét érvényesülést találjanak. Ha nincs bennük meg a szerénység, hogy hibájukat belátva, önként félre álljanak, utat engedve az uj kor őszinte híveinek, hagyjuk mi őket magukra. Tömörüljünk egy táborba, de a demokratikus és független Magyarország zászlóját ne a múlt hamvaiból föléledt politikus, hanem olyan ember lobogtassa előttünk, akinek szive mindenkor e szent eszmékért dobogott. Vagyonátadás. Szende Pál pénzügyminiszter az elmúlt napokban nyuaíkoz aíot tett közzé azokról a problémákról, amelyek a magyar népkormányt foglalkoztatják. E problémák köze tartozik természetesen legelső sorban az, hogy miképen mentsék meg az országot az államcsődtől, miképen fedezzék azokat a rettenetes terheket, amelyek az országra kiáramlottak a háború következtében és amelyeket az országnak jövője érdekében feltétlenül viselnie kell. Emlékezzünk csak vissza, amikor az orosz forradalom megbuktatta a cári uralmat, az orosz köztársaság első komoly intézkedése, első nagy horderejű lépése az volt, hogy kimondotta a külföldi kölcsönök és hadikölcsönök érvénytelenítését. Az orosz köztársaságnak ez a kijelentése, ez az intézkedése sokkal nagyobb horderejű volt, mint amilyennek azt maguk -az orosz köztársaság vezetői sejtették volna előre. Ez az elhatározásuk azt involválta, hogy a külföld, amely pedig várakozó álláspontot foglal el vele szemben, azonnal ellenséges szemmel nézte e pillanattól kezdve az orosz forradalmárok működését és az a tény, hogy ma entente* csapatok vonulnak Oroszország ellen, nem TERNBERG; ,- ----------------------——*------------hangja paratlan! Í^B udapest, VII., &táfiőczi-ut 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka & 39. Hangverseny hegedű, mesés jóhangu...........................K 60. ”o nó . . K «— * 12.- K 15. Rendelésnél a pénz előre beküldendő.
