Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-09-22 / 38. szám
_L SZATM ÁRMEGYEI KÖZLÖNY. különben but látnak, hiszen minden elmekórházon ott fityeg a cédula, hogy „megtelt" íme alig tűnődték ki magukat az emberek a termény és a hizlalási rendeletén, már is u|abb ok van a tűnődésekre. Amint az első szőlőszem világosodni kezdett a korán érő fajták tőkéjén és a peronospora főszezonja elmúlt, szóval a terméshozam biztosítottnak látszott, megszűnt a borkereskedelem. A kereskedők elkezdtek tűnődni és kesernyés arckiíeje- zéssel tűnődnek a mai napig is. Eddig a kereskedők egyedül űzték ezt a sportot, most azonban, — mikor már a szürettől egy pár hét válaszé el — kedvet kaptak a termelők is olyan jobb ügyhöz méltó odaadással, hogy némelyikéről mintát választhatna a Borszem Jankó rajzolója. A kereskedők és termelők tűnődő csoportjai között azonban vannak különbségek, mert mig a kereskedők * csoportja nem nagy, addig a termelőké nagyon is kiterjedt; aztán a kereskedők legfeljebb azon tűnődnek, hogy mikor és hogyan jut nak ahhoz a nagy haszonhoz, mely kevés tökével, és még kevesebo fáradtsággal megtetejezi vagyonukat, addig a termelők, boiondulásig azon törik . a tejüket, hogy mikor és miként értékesíthetik portékájukat, hogy árából fegyvert szerezzenek a drágaság ezerfejü szörnyetegének leküzdésére. Látványnak sem jó a két tűnődő csoportot nézni, úgy ülnek egymásai szemben a dúsan megrakott szölötáblákra szegezett tekintettel, mint egy elkeseredett sakkozó pár. Vájjon melyik nyeri meg a pártát, melyik fogja bemondani a* sakk-mattot < Egyik fél sem mer huzni, mert a játék már előrehaladott stádiumban van, most már egy ballépés bármelyik részről végzetes lehet. De nini egy titokzatos kéz a figurák közé nvult s felborítva az annyi gonddal kiíundált csatarendet, öszze zavarta a figurákat s a két játékos szó nélkül csodálkozó tekintetét vált. Megismerik a kezet de annál nagyobb a meghökkenés, hiszen ez a H. T. keze, mit keres ez itt, hát maiidé is elért, hiszen ez nem közélelmezés, még csak nem is életszükségleti cikk, legfeljebb csak indikrekte lehet azzá tenni, azzá teheti a kereskedő és még inkább, a termelő, de ha H. T. akarja azzá tenni, akkor ugyan egyik fél sem fog sem jól lakni, sem pedig egy fügefa levélnyi ruházatot sem szerezni. A most már tűnődni is képtelen két fél tehet egyebet, előveszi kiki a maga újságját és onnan iparkodik mindegyik kiolvasni, hogy mire való H. T.-nek a bor. Azt mind a kettő jól tudja, hogy nem a maga számára veszi, hiszen H. T. éknél még a cseléd is pezsgőt iszik, az idei bor pedig — ha igy halad az idő — ugyancsak savanyu lesz. Felragyog ám hirtelen a keresedök ábrázatja s mutatja az újságját a termelőnek, hogy ime kiviszik, vagyis H. T. kiviszi a bort Ukrajnába, ahol valutát csinálnak belőle, drága pénzzel fizetik s mindkettőjüknek lesz abból profitja bőven. A termelő arca azonban nem akar derülni, ismeri ő már a H T. munkáját, ismeri ö már a provízió százalékot, amit H. T. fel szokott számítani termán3rnél, a bornál bizonyosan magasabb lesz a tarifa. Aztán meg az az újság szindikátusról beszél, nem magyar szó, nem lehet jó Mindezek tetejébe pedig itt van egy másik újság, ez meg apertén kimondja, hogy az ukrajnai borkivitel egy közönséges blöff. Püffll! A két partner lecsapja az újságokat, földhöz vágja a sakk táblát és tűnődnek tovább, tűnődnek, mint az alvó dervisek. Srenö. múlták a sokkal jobb kétmotoros repülő gépek. Teljes átalakulást okozott azonban- mikor a kicsiny, gyors és mozgékony egyesüléses cgyíödellit harci repülőgéppé alakították át. Ez a repülőgép, melyet a franciák már jóval a háború kitörése előtt nagy szeretettel és sok ügyességgel fejlesztettek, melyen Garros, Védrines,. Pre vost és Pcgoud bravúros repüléseiket végezték, eddig alig mutatott föl eredményeket a háborúban, mert sem megfigyelésre, sem gépfegyverrel való fölszerelésre nem volt alkalmas. Egy egyszerű szerkezeti fogás és pedig a propellerhüvelynek egy kis páncélozása, egyszerre a legsikeresebb harci eszközzé tette a gépet. Olyan kiváló repülőknek, mint Gallos és Gilbert kezében, félelmetes támadó fegyver lett ez a mozgékony kis repülőgép. Miután ekként a könnyen kormányozható kis repülőgépek alkalmazásánál a repülő személyes ügyesség került előtérbe úgy 71 következő idők tötorekvése volt a gyorsaságnak és emelkedöképességnek a jokozása, a hordótelületek íinomitása és a levegő ellenállásának csökkentése által, mit iriii His. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága folyó hó 2tí-án d e. 10 órakor rendes közgyűlést fari, melynek főbb tárgyai a kővetkezők : Via alispán jelentése. 1919. évi háztartási költségelőirányzat. 1919. évi kóVJtti költségelőirányzat. Vm. tiszti aliigyészi állás betöltése. 3U'Io pótadó kivetése közművelődési colokra. 1 és V2,o/a pótadó kivetése vasúti hozzájárulási célokra. 1 cs */s% pótadó kivetése különböző célokra felvett kölcsön törlesztésére. 1 és V4°/o pótadó kivetése tisztviselői nyugdíjalapra. 3Vo pótadó kivetése tisztviselői nyug díjalapra. egyrészt a teszitő sodronyok vekonyitásá- val és jobb elhelyezésével, másrészt a motor hajtóerejének rendkívüli megnagyob- bitásával igyekeztek elérni, természetesen folyton javítgatva a repülőgép egyéb részeit is. A teljesítmények további emelhetése érdekében azonban a francia gépszakértők áttértek az álló motorra s e célra legújabban szerkesztették meg a 203 lóerős Hispanó-Suzia állómotort. E javításokat ellenfeleink állítólag már odáig vitték, hogy 183 km.-nyi és még nagyobb gyorsaságokat érnek el óránként, s 10 perc alatt 3000 méter magaságra tudnak emelkedni. Az ilyen gyors emelkedésnek különösen hirtelenül szükségessé ’ váló gyors földerítéseknél van nagv fontossága. Végeredményül tehát azt mondhatjuk, hogy az egyfödelü szinte csaknem eltűnt s helyébe a kisméretű kétfödelüek léptek. De a nagyméretű kétfödelüek is gyakori alkalmazást találnak, főleg bombázásokhoz, mert ebben az esetben nem annyira a gép mozgékonyssága és fürgeség, hanem inkább a nagyobb teherhordó képesség a fontos. 10. 1 és35/ioo százalék pótadó kivetése 1915 IX t.-e.-ben nyert felhatalmazás alapján helyiérdekű vasutak segélyezésére. 1 százalék pótadó kivetése elhagyott gyermeknek segélyalapjára. 1 százalék pótadó kivetése erdélyrészi menekültek segélyezése és erdólyrószi falvak, felépítésére. Szalmái-Németi sz. kir. város határozata a Szamos folyónak a torkolattól Szatmár-Nó- meti városig li aj óz futóvá tétele és a Tisza folyó Szolnok—vásárosnanicnyi szakaszán a hajózás megkezdése iránt. Varmegyei kisebb alapok lOlő. évi számadása Yá megyei kisebb alapok 19i7. évi számadása Néhai Sepsy Sándor nyug. árvaszéki ülnök özvegyének kérelme nyugdíj és nevelési járulék megállapiíása iránt. Ym. árvas éki elnök jelentése Beniczky István irodasegédtiszt jutalmazása iránt \ rn. alispán jelenti, hogy Szentgyörgyí Gyula irodatisz* részére a közegészségügyi ebado alapból í>00 koronát utalványozóit. Belügyminiszter leirata Gencsi Józsefjhad- bavonult napidijias feleségének segélye tárgyában. Veres Albert és Struo László hivatalszolgák rendkívüli rnunkadij irárni kérelme. Torzsa Ferencz vrn. napibéres szolga rendkívüli rnunkadij iránti kérelme. Szilágyi Lászlőné községi szülésznő rend* kívüli segély iránti kérelme. Nagybánya város határozata alkalmazottainak ruházat beszerzési segélye felett Mátészalka község határozata községi kisbimk és rendőrök fizetéséről. Nyirrnegyes és Gebe községek határozata községi elöljárók fizetés rői. Fehérgyarmat község határozata a községi írnok napidijjáró). Ugyanaz kisegítő munkaerő alkalmazásáról. Ugyanaz a kisbiró fizetés pótlékáról Ugyanaz a kisbiró fizetés javításáról Portelek község határozata a közs. kisbiró drágasági pótlékáról. Szamoskrassó község határozata a községi bíró fizetése és átalányáról. Zajlu község határoznia a községi szolga jutalmazásáról. Domahida község határozata nyári gyer- mekmenbely dajkájának fizetéséről. Ugyauaz a postai küldönc drágasági segélyéről. Nagybánya város határozata Máté Kálmán ruházat beszerzési segélyéről. Vezend község határoznia alkalmazottainak drágasági pótlékáról. Dobra község határozata a községi biró fizetésinek felemeléséről. Vrn. főispán értesítése Nagybánya város 350000 K kölcsöne ügyéb n. Krasznabéltek község határozata a gyér mekineoheiy óvónő és dajkájának drágasági pótlékából Nagypeleske község határozatna községi biró háborús segélyéről. Szinérváralja község határozata a községi szülésznők háborús segélyéről. Vm. alispán’javaslata az útalapon alkalmazott nyugdíjasok, özvegyek és szülődén árvái háborús segélye iránt. Szinérváraljai járásban utbiztosi állás szervezése. Nagykároly rt. város határozata a városi közig, alkalmazottainak ruházatbeszerzési segélye tárgyában. Nagybánya ugyanaz. Felsőbánya ugyanaz. Sárköz község határozata Lengyel Pálnó szülésznő drágasági segélye tárgyában. Nagybánya város határozata rendőrtiszti állás szervezése tárgyában. Erdőd község határozata a ref. egyház részére temetkezési hely átengedése’ tárgyában. T
