Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-01 / 35. szám

s z A T M A R M E G Y E I KÖZLÖNY

delmi viszony -újbóli felvételét az a körülmény, hogy Oroszország kilépett a há- •boruhóí és gazdasági élete békés vágányokra ment át, mig Németország most is hadiálíapotöan van.

Ily körülmények között nem lehet szó a két birodalom között a szokásos gazdasági forgalomról, hogy ha a Németországnak a bresztlitovszki szerződé? értelmében teljesítendő fizetések feltétéiről és lehetőségeiről beszélünk, utalnunk kell arra, hogy kölcsönt leszünk kénytelenek felvenni, amely után kamatot kell fizetnünk. Gondolkodnunk kel! továbbá segítő forrásokról, hogy e kamatokat fizethessük és Németországtól a szükséges gyártmányokat beszerezhessük. Kötelezettségeinknek egyrészt úgy fogunk eleget tenni, hogy eladjuk nyersanyainkat és mezőgazdasági termékeinket, másrészt pedig oly módon, hogy arannyal teljesítjük a fizetéseket.

Ehhez a formulához azért kell folyamodnunk, hogy ne kellessen Németországnak oly termékeket eladnunk, amelyre Oroszország mezőgadaságának van szüksége.

A mostani áruinségben, amely a nemzetközi piacon észlelhető, most amikor az országokat a legkülönbözőbb kiviteli tilalmak választják el egymástól, az aranynak mint árunak és mint áruk egyenértéké- nek, vagyis az arany valutának jelentősége rendkívüli mértékben fokozódott. Ily körülmények közöt fölöttébb kívánatos reánk nézve, hogy aranykészleteink egy részét eladhassuk és az arannyal való fizetés révén kikerüljük azt, hogy nyersanyagainkat. ki kellessen vinnünk.

N>m akarok — fejtegette Bronskij népbiztos — annak a kérdésnek elméleti magyarázatába bocsátkozni, mily mértékben válik lehetségessé és célszerűvé az arnnyvaluta helyreállítása a háború után. Azt hiszem azonban, hogy a háború nem igen végződik majd az impe- * *

■ «s*araiVM<MaaafMmMNMi

— Most pedig alig tehet okosabbat,' minthogy alszik egyet.

— Nem kináltattam magam kétszer, hanem végigterültem a szalmazsákon és csakhamar mély álomba merültem.

Kis idő múlva nyugtalanul felriadtam álmomból. Midőn szememet felnyitottam, pillantásom derék házigazdámra esett, aki a tűz mellett kiteregetett öltönyeim tapogatta.

Egyszerre kabátom zsebéből kivette pénztárcámat. Felnyitotta, majd nyugtalan tekintetet vetett felém. Én lehunytam szemeimet s mélyen, egyenletesen lélegzettem, mintha aludnék, de pilláim alól láttam, midőn a halász sóhajtva kivett néhány aranyat az erszényből és ismét vissza- csúsztatta helyére.

*

— íme — fejezte be a parancsnok — ez az ember életét kockáztatta a megmentésemért, nemesen, egyszerűen, nagylelkűen . . . egy hálás szót el nem fogadva érte . . . Megérdemelte, hogy testvéremként szeressem — egyetlen szavába került volna és tél vagyonom az övé — örömmel adtam volna át és mégis gyáván, alattomosan meglopott néhány aranyomtól! Oh, milyen megfejthetetlen, megfoghatatlan az emberi lélek !

rialista gazdasági élet teljes összeomlásával, ha nem jön létre nemzetközi mezőgazdaság, hanem az önálló nemzeti mezőgazdaságok megmaradnak, méghosz- sszu ideig megmaradunk majd az aranyérték mellett, mint az áruk általánosan elismert és mindenütt elfogadod egyéni értéke mellett. A szocialista nemzetköz- mezőgazdáságnak ugyan nincs szüksége aranyértékre, ámde a jejen korban még nagy előnnyel jár, ha az elsőrangú fontosságú nyersanyagokat és termékeket minden ország megtartja a maga gazdasági élete számára s a fizetést lehetőleg arányban teljesíti.

A polgári sajtó körében nagy vihart támasztott az a hir, hogy Oroszország kész Németország gazdasági és műszaki segítő forrásait a saját jólétének emelésére kihasználni és ily módon Németországnak garanciát nyújtani, hogy az általa vállalt kötelezettségének eleget fog tenni. Kívánatos volna gazdasági életünk szempontjából, hogy a műszaki fölényben levő Oroszország nemzeti vagyonának kihasználásában minél kevésbbé legyenek érdekelve, nehogy gyárak alapítása, vállalatok szervezése révén a német ipar képviselőéinek hatalma veszedelmet rejtsen magában. Kívánatos volna, hogy a német imperialisták étvágyát, ne csak az orosz törvényhozás csökkentse, hanem a német ploretáriátus diktatúrája is. Nekünk már most törekednünk kell termelő erőink és a népjóléi fokozására, hogy eleget tudjunk tenni kötelezettségeinknek, anélkül hogy a német imperialistáknak alkalmit adnánk arra, hogy bennünket megbízhatatlan adósoknak tartsanak.

Sajnos, meg kell állapítani, hogy nemcsak Németország, hanem más országok is, amelyekre mi hasonló feltételek mellett bíztuk rá országunk termelő erejének fokozását, nem lesznek képesek ajánlatunkat kihasználni. Németországgal való gazdasági forgalmunk szabályozásáról Berlinben fognak tárgyalni megbizottaink. A többi államokkal való viszonyunk szabályozásáról egyelőre nincs érdemleges mondani való ; Anglia és Franciaország még nem tettek nekünk hivatalosan ajánlatokat. Amerikával már a tárgyalások első fázisában nehézségek merültek fel, minthogy a legközelebbi időben nem bocsáthat rendelkezésünkre elég hajóteret. Egyedül Dániával és Svédországgal folytatott kereskedelmi tárgyalások biztattak sikerrel.

Eladó ház.

A Majtény-utcá 15, számú

Meris liitre-léle ház

örök áron ELADÓ.

Értekezhetni Mutli Jánossal, tanító Krasznaterebesen.

Ä soptéstermókekópt követelhető legmagasabb árak.

A m. kir. minisztériumnak 3373—1918. M. E. sz. rendetete alapján a leolt sertésért és mindennemű sertéstermékért követelhető legmagasabb árak a közvetkezőképen állapíttattak meg :

I. Leölt sertés ára:

Egész vagy félsertés (fejjel, lábbal és szalonnával) kilogrammonkiní 11 K 40 t.

{!. Sertéstermékek árai:

ft) a termelő és viszonteladó között való forgalomban (tekintet nélkül az áru mennyiségér'1)

Félsertésből« fejje! és lábbal (szalonna nélkül) kg-ként 10 K 50 f.

Mindennemű nyers disznózsír (háj és friss nyers szalonna, sózott vagy sózatlun állapotban, akár forrázott, akár porzsolt sertésből származik, kg.-kint 12 K.

Tábla (oldal) szalonna sózott vagy só- zallan kg.-ként 12 K 10 f.

Olvasztott disznózsír kg.-ként T4 K.

Füstölt, porzsolt, vagy paprikás kenyér- szalonna 14 K.

Vegyes kocsonyahús (fej, láb és .bőrka együttesen) vágy zsiger, (tüdő, máj vagy vese) 5 K.

Töpörtyű 5 K

Nyers csülök, vagy nyelv 5 K.

Füstölt nyers karaly iő K.

Füstölt nyers eőmb, lapocka, taraj vagy oldalas UK.

Füstölt, nyers csülök, fej (állcsont és orrcsont nélkül) vagy nyelv kg.-ként 8 K.

• Disznósajt i rendű (tisztán sertéshúsból, csak kevés bőrkével és kocsonyás lével 10 K.

Disznósajt Il-odreridíi 6 K.

Hurka (véres, májas vagy tüdős) 6 K.

Sütni yaló Ayers kolbász (debreceni) tisztán sertéshúsból és bármiféle (foghagymá« stb.) 13 K.

Füstölt kolbász (debreczeni) tisztán sertéshúsból készüli, kolbászféle nyersen 15 fv.

Fenti árak tisztasulyra és a termelés helyén a vasút vagy hajóállomáson való átadásra, csomagolás nélkül és készpénzfizetés esetén értendők.

Ha a csomagolást az eladó szolgáltatja, azért a vevőnek tölgyfahordóban való szállítás esetén legfeljebb a vételár 8 százalékát, másnemű csomagolás esetében pedig legfeljebb a vételár G százalékát számíthatja fel a vételáron telül,

B A kiásVereakadíImi forgatagban ,

(akár a termelő, akár a viszonteladó árusít a közvetlen fogyasztó részére, tekintet nélkül az árú mennyiségére).

Friss, nyers olvasztani való szionna, bőrrel, sózott vagy sózatlan állapotban, akár forrázott, akár pörzsölt sertésből származik, kg.- ként 13 K.

Lebőrözött vastag szalonna vagy háj 14 K.

Olvasztott disznózsír 16 K.

Füstölt, pörzsölt vagy paprikás kenyér- szalonna 15 K.

Nyers karaly 14 K.

Nyers comb, lapocka, tarja vagy oldalas és egyéb nyers hu3 13 R.

Nyers csülök vagy nyelv 6 K.

Nyers vegyes kocsonyahús (fej, láb és bőrke együttesen) vagy zeiger (tüdő, máj vágy- vese) kg.-ként 6 K.

Töpörtj ü kg.-ként 6 K.

Füstölt nyers karaj 16 K.

Nyers füstölt hús (comb, lapocka, tarja, vagy oldalas) 15 K.

Füstölt, nyers csülök, fej (áilcsont és orr- esont nélkül) vagy nyelv 9 K.

Füstölt karaj 19 K.

Füstölt főtt comb vagy lapocka egészben 17 K.

Füstölt főtt tarja vagy oldalas 17 K.