Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-08-25 / 34. szám
sz AT M A RMEGYEI KÖZ L ö N Y A Iengyehmagyar egyetértés ügye a jelen pillanatban önönmagálól vetődik íel- szinre. A Dunamersti monarchia belső viszonyai megkövetelik mindazon tényezők válvetett együttműködését, akik a romboló munkával szembehelyezkednek. Az ausztriai németek önön magukban nem alkotnak elég erős gátat, annál kevésbbé, mert egymással gyürköző pártokra széttagolva, közös politikai plattíormot nem tudnak találni maguknak. A lengyelekkel félig meddig hagyományos • egyetértésük jelenleg nehezen elhárítható akadályokba ütközik, mert azokra nézve a nemzeti ügy mindenek fölött a mértékadó. Galícia kettéosztása, amire, mint tudjuk, a kormány már lekötelezte magát a lengyelek által meg nem engedhető és nem lehet tárgya semmiféle kompromisszumnak. Az egyedüli terrneszetes szövetségük ilyeníormán a magyarok, akiknek érdekeik a monarchia mind külső politikájának egesz terjedelmében a lengyel érdekkel párhuzamosak. Az ausztriai németeket közvetlenül nem érinti Galícia kettéosztása, ám a ruténeknek javára teendő ez az engedmény nem kerülne nekik semmibe sem. A magyarokat azonban csaknem Ugyanúgy fennyegeti az ukraincek étvágya, tehát védvén a mi ügyünket, védik magukét is. Körülbelül ugyanez ismétlődik meg nyugaton is, ahol ismét közös súrlódási terünk van a csehekkel. Szilézia lengyel eleme a cseh nyomás alatt sínylődött és minden nemzeti követelésünket a csehek irgalmatlanul el folytottak. És emlékezrünk csak csak vissza, hogy a bécsi parlament cseh klubja nem volt rábírható a legcsekélyebb enunciációra sem, a cholmi föld ügyében pedig a lengyelek felháborodását a breszti béke megkötése után érintkezés mindig igen élénk voll es gyarapította a két ország gazdaságát. Azok a kötelékek a legerősebbek, amelyek a dolog Uermé cetében rejlenek és nem a rögtönzött határozatokban és jelszavakban tükröd/,estek a iegtökeiete- scbben, hanem a nemzet ,cu a culuin ví- táeJ-jében, történelmében,, Lengyelországnak és Magyarországnak a századok folyamán kipróbált jó szomszédi viszonyát uj mii tatásnak tekinthetjük a két ország jövendő rendeltetésére nézve. sulatnál s e fölényes szerepkört dobta oda ezért a fáradtságos és nem érdeme szerint méltányolt állásért, megáll a főrendező asztala előtt és ezeket mondja: — Tudom, holnap mehetek rnoíivamokat keresni. A segédrendező ezzel a csüggeteg mondásával uj fogalmat röpít a gyanútlan olvasó elé. Mi az a motívum? Énnek a környezeteket hívják, a természetbeni felvételekhez alkalmas helyeket, amiket nagyon gondosan kell megválasztani. A legfontosabb helyeket maga a a főrendező állapítja meg, a többit a segédrendező nézi ki, kéri hozzá az engedélyt, például valamelyik villa tulajdonosától, templomi sekrestyéstől, villamos-igazgatóságtól. Az egyik ilyen helyszín a Torok- dűlőn van, a másik Kőbányán. De igen figyelemreméltó motívumok vannak, Pest környékén is, ahová a segódrendezőnek természetesen ki kell utaznia. A főrendező ezután a diszletfestészettel állapodik meg, Kiírja, milyen inleriőrók szük- gesek, megtervezteti és elkészítteti azokat. Azután megindulnak a tanácskozások a főszereplők, az operatőr es a segédrendeíő bevonásával. Részletekre bontják a darabot, a főrendező olvasópróbát rendez, közben egyik kezével folytonosan jegyieteket vet a nyomtatott blankettákra. ugyancsak sietett kiaknázni a rn tg i javára, amennyiben a szláv kölcsönösség zászlaja alá igyekezett verbuválni őket. Az alkalom meglehetősen szerencsétlenül meg volt választva árkor, amikor a szláv Ukrajna fogát mélycszte’tte a mi testünkbe. Hozzá kell tennünk, h ggy M igyar- ország határain belül, Árvában és a Sze- pességben lakó lengyelek semmi fele elnyomást nem tapasztaltak s a lengve! kültur-inozgalmat e Kárpátokon tuti zugban biratságosan kezelte e magyar kormány. A magyar nemzetnek ez a jóindulata Lengyelország irányában, amely a mostani háború folyamán annyiszor jutott kifejezésre, a magyar népnek a lengyel légiókhoz-való viszonyában, a megyék határozataiban és -a magyar államférfiak nyilatkozataiban nem holmi aktuális manőver, amelyet a háborús konjuatura diktál, hanem mélyen gyökerezik a két nemzet hagyományaiban és históriai küldetésében és természetes alapot talál a greográfiai helyzetben s a társadalmi stru cturában. A Kárpátok láncolatától elválasztva vitás terület közöttük nincsen, egyenlő mértékben védőbástyája voltunk a nyugati kultúrának Európa keletén, a kereszténység védőfala a tatár áradat és törökinvázió ellenében, a közvetítők Közép- és Kelet-Európa között a kereskedelem terén. Ez a különös misszió telte, hogy csaknem egyazon befolyásoknak voltunk alávetve. Áz olasz és a német befolyás a reneszánsz és a reformáció mind ” a két területen utat törtek es formálták és alakították a két nép lelkét. Magyarországnak a Jagellók hatalmas köztársasága volt az oítaimazója a dagadó moszkovita hullámokkal szemben, a kritikus pillanatokban ez a látszólag jó messzeeső hullám átcsapott a Kárpátokon, mint például 1849-ben. Magyarország szabadságharcában a fcgyvérbarátság még erősebbé szilárdította az ősrégi szövetséget. Es a légió vasbri.- gádja az 1914-ről 1915-re fordu.ló télen ismét megújította ezt a bérrel megszentelt köteléket. Tekintet nélkül arra, hogyan alakúknak a viszonyok a Keleten és Közép-Európában, Magyarország és Lengyelország ismét párhuzamos ut, közös érdekek előtt áll. A Keleten tomboló anarchia ellen erősen megépített Lengyelország és egész-' séges Magyarország alkothatná Közép- Európa védőbástyáját. A két ország gazdasági karaktere hasonlóképen egymásra utalja őket. Egyik - nek úgy, mint a másiknak mezőgazdasági és ipari téren arra kell törekednie, hogy agrár erdekeit dél Oroszország ef- tenziv mezőgazdaságának versenyével szemben védje. Az éghajlatok különböző volta, a két ország sajátossága viszont utat nyitnak mindkét félnek terményeik kölcsönös kicserélésére. A lengyel-magyar kereskedelmi A zsireílátás biztosítása. Illetékes helyen serénye^ folynak a munkálatok az ország és a hadsereg zsír- ellátásának minél tökéletesebb biztosítására- A sertéstermelés és forgalom rendjét a töidrnivelésügyi kormán)' a lehető légiibe- rálisabban szabályozta és lehetővé tette, hogy úgy a sertéstenyésztés, mint a hizlalás felles érövéi lejthesse ki közhasznú működését, azáltal, hogy a földmivelésügyi kormány megszüntette az egyes vállala tok, beszerzési csoportok síp. részére .való külön sertés lekötést, egységes eljárást és egységes árakat teremtett meg a hizlalásban, ami annál indokoltabbv mert az uj sertés maximális árak oly anyagi rekom- pensatiókut biztosítanak, amelyekben a tenyésztés és hizlalás munkája bőséges ellenértékre talál Miután a legújabb kormány rendelkezés következtében a külön célokra való sertés hizlalás lehetetlenné vált és sertést hizlalni kizárólag az Orszá gos Scrtésforgalmi Iroda utján lehet, nagyon fontos, hogy minden sertéstartó, aki megfelelő sovány sertésanyaggal és takar- mánykésziettel rendelkezik, kössön mielőbb hizlalási szerződést az Országos Sertésforgalmi Irodával, mely a takarmány feloldása, esetleg kiutalása által is gondosko- ni is fog a sertések akadálytalan kihizlal- tatdíáról. Egészen uj és a többtermelés szempontjából jelentőségében kimagasló akciót mditott a töldmivelési kormány aziránt is, hogy a jövő év tavaszára megfelelő minőségű beállítani való sovány sortésanvag álljon a hizlalók rendelkezésére. E célból 'mindazoknak #a sertéstenyésztőknek, akik malacaikat úgynevezett elöhizlalási szerződéssel az Országos Sertésforgalmi Irodának már most lekötik, megfelelő takarmányt biztosit a sertések feljavítására addig is, amig azok tavaszi beállításra alkalmasak lesznek. Saját érdekében jár el- tehát minden gazda, ha malacait alöhizlalási szerződéssel az Országos Sertésíorgalmi Irodának legsürgősebben leköti, mert ezzel az iroda által nyújtandó messzemenő kedvezéseket és előnyöket biztosit magának. Ezenfelül értesülésünk szerint küszöbön áll olyan intézkedés is, mely záros határidőt jelöl meg, melyen belül az állattartók sertéseiket közfogyasztási célokra hizlalásra lekötni, vagy soványsertéseiket átvételre lejánlani tartoznak. A határidő elmulasztása súlyos megtorló intézkedések mellett a soványsertés anyagnak közcélokra való lefoglalását fogja maga után vonni, amit annál is inkább igazságosnak kell tartanunk, mert a tennáló rendeletek érvénye és az elismert ellátási nehézségek mellett senkinek sincs jogában a hizlalást közfogyasztási célokra megtagadni. fldakozzunka hadiárváknak HEGEDŰ hangja páratlan! 1’BudapestVila, fftáüóczi-ut 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka . K 30. Hangverseny hegedű, mesés jóhanga ..............................K 60. Vo nó... 14 8 , K 12—, K 15. Rendelésnél a pénz előre beküldendő.
