Szatmármegyei Közlöny, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-06 / 1. szám
^faififfkátroSy, 1918. janti^p 8 I. szám XLIV. évfolyam KÖZLÖNY POLITIKAI LAP SZEBRESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL Hová a Sap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: 0)00 NAGYKÁROLYBAN, Jókay-uícn 2. szám ocoo Telefon 56. szám SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PA5KÁOY JáfíOS FOMUNKATÁRS MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP #eo* Egyes szám 30 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 12 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 10 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér* sora IK 20 fillér. Uj célok. Az 1918-adik esztendő reánk véradásával az a íeladat vár mindnyájunkra, hogy életberendezésünk, munkálkodásunk, törekvéseink eddigi lolyamatát egy uj irányba tereljük át. A háború negyedfél évének megmérhetetlen: terheit,- ki nem számítható feladatait csak úgy voltunk képesek elviselni, illetve teljesíteni, ha életberendezésünket, munkálkodásunkat és minden törekvésünket ezeknek a céloknak irányába állítottuk be. Most pedig, mikor a jóhiszemüleg számba vehető kedvező jelek szerint ott állunk, hogy véget vetve a háború áldatlan állapotának, rátérhetünk a produktiv, munkás életre, megint csak az a teendőnk, hogy ennek a célnak szenteljük életmódunk minden irányát, az átmenetet tegyük minél simábbá és a békés jövőnk eredményeit minél intenzivebbé. Ez á cél minden lépésnél lebegjen szemünk előtt. Csak a békés idők visszatéréséért való állandó epekedések mellett gondoljuk a háború utáni időt boldognak és könnyűnek, valóban azzá azonban csak akkor lesz az, ha éppen olyan hévvel és buzgalommal készítjük elő, mint a hogy neki készültünk és egész irönk neki feszítésével láttunk neki minden féle teendő elvégzésének, melyet a háború sikerének célja tekintetében szükségesnek láttunk. Erős, kitartó és öntudatos munkára lesz szükségünk addig is, mig teljes valójában elérjük ezt az óhajtott időt és még azután is nagyon sokáig, mert ne felejtsük el, hogy azok a háborús terhek, melyek a három és fél. év alatt napról-napra nagyobb mértékben szakadtak nyakunkba, a háború befejezésének időpontjával nem hullanak le vállainkról, hanem azoi<at még tovább is, talán nagyon hosszú ideig talán nagyon kedvezőtlen viszonyok között is hordoznunk kell. Alkalmunk volt hallani arról, amit különben a napi sajtóban is olvashattunk, hogy a béketárgyalások kedvező mene tőnek hírére a háború banditái tömegesen jelentkeznek az elrejtett árukkal, s bogy nagyon sok kereskedelmi cikkben jelen tő.s kínálat kezdett mutatkozni. Ezek most még csak előjelek, halvány tünetek, melyek méretekben a béke tényleges bekövetkeztével azonnal hatalmasan meg lógnak izmosodni Ez a körülmény már magában is arra indít bennünket, hogy beszerzések, beruházások tekintetében tartózkodók legyünk, tűrjünk, nélkülözzünk vagy a legcsekélyebb méretekre korlátozzuk. Ipar, kereskedelem tekintetében hasonlóan járjunk el, ne rohanjunk meggondolatlanul sem a bevásárlásokkal, sem i anyag előkészítéssel; vegyük figyelembe, j hogy az a rengeteg anyag és áru, melye- i két ma még a háború 'óriás, üzeme tart | lekötve, a béke bekövetkeztében a polgári lakosság érdekei számára lesz átbo- csátva, amelynek eredménye sokkal jótékonyabb hatással lesz az átmenetre, mint azt ma még számításba lehetne venni. Ezt megelőzőleg persze a háborúban magasan kvalifikált vállalkozó szellem igyekezni fog megelőzni, vagy saját érdekeinek szolgálatába befogni, de éppen ennek szemmel kisérésé és gondos figyelembe vétele lesz a mi feladatunk. Nem kevésbbé jelentős dolog lesz a mezőgazdaságra vonatkozó teendőknek céltudatos előkészülete és az uj céloknak megfelelő irányba való terelése. A háború egv uj, mondjuk háborús mezőgazdasági rendszert teremtett, melynek a békés időkben való folytatása egyáltalában nem lenne kívánatos. — Az igás jószág állománynak és sertés állománynak növelése első sorban tervbe veendő, a földeknek a háború alatt elmaradt trágyázása pótlandó. Ezeken kívül első rendű törekvés kell legyen gazdasági gépek beszerzésére megfelelő töke felett való rendelkezés. Az uj céloknak megfelelő átalakulás fokozatos és tervszerű keresztülvitelén gondolkoznunk kell, mert a békére való átmenet csak úgy sima és örömökben teljes, ha éppen olyan célirányosan készülünk Jel reá, mint felkészültüuk annak idejében a háborúra. .JCAFFE RESTAURANT Budapest, vh. Erzsébet* kÖrút27. ■ mmmammmm > Karácsony Pontius Pilátusnál. Szin: Szellős római átrium. A közepén csobogo szökőkút, a medencéje négy sarkán háromlábakon nagy serpenyők, tele parázzsal amelyre csinos rabszolgafiuk időnkint iíiatozó szereket, arabus temjént s gileádi szárított balzsamot szórnak. A falak egyikén Hellén mester müve, Flóra ünnepét ábrázolja, a többi falakon arabeszkekkel körítve egyptomi bái- ványesoportozatok. Az átrium hátsó végét egy oltár a Lareseknek és egy Serapisnak. A két oltár közt a fal közepén egyszerű kőasztal, a tetején lobogó tűz, — egy rabszolga vékony illatos cédrusfahásábkákat rak reá. A kőasztal előrészén bevésve e szavak : Deo Ignoto. (Az ismeretlen Istennek.) Idő : Kr. u. 58. Személyek : Az öreg Pontius Pilátus,'most római senátor s aranygyűrű« lovag. Hetvenéves, jókedvű, de a kor rueggörn'yesztette már. Biborszegélyü hófehér tóga van rajta Pontius : Rakjatok csak a serpenyőkbe, — te, Leander, ne füstölőt, hanem szenet, didergők ebben a szellős átriumban. 1. rabszolga: Csúnya, szeles, zegernyés idő van kint nagyuram, •— én nem emlékszem hasonlóra Rómában, soha. 2. rabszolga: Én emlékszem, hogy egyszer épp igy január kalendúrja hetében hő is esett az Aventineuson. Pontius: Hízelegtek, rossz fiuk, a hidegre fogjátok, amit pedig a vénség okoz. Egy nagyapót nem melenget már más, mint az unokája. Hol vau a kiesi Nepos'? 1. rabszolga: Gaius lovaggal kint pepecsel valamit a cselédházban. Pontius: (csodálkozva) Gaius, a lovag, a stoikus bölcs a cselódházban. Ám maradjon ott Gaius, de hozzátok be Nepos unokámat, didergők, hiába ülök a két teli üst közzé, fázom. Csak az a gyerek tud felmelengetni kicsiny két kacsójával, (rabszolga el) Ugyan mondd csak öreg cseléd, miért a legmelegebb jószág a világon a kis unoka keze és miért szeljük jobban mint az édes gyermekünket szerettük ? 2. rabszolga: A fiukat nem magának neveli az ember, mihelyt megpihésednek, szárnyra kelnek és mennek ki a világba — akkor még az apa is kint van a világban, harcos, küzdő, akár szembe is kerülhetnek. De ha nagyapó az ember, visszatér a fészekbe, nem kívánkozik ki onnan s örül annak a kis fiókának, amit ott talál. Pontius: Nem hiába kaptalak Seaecától ajándékba öreg, bölcs vagy, nagyon okos dolgokat beszélsz, csak igazad nincs. Megmondom én neked az igazságot, nem rátöri bőicsességgel, de annál igazabban, a vén ember gyerekké válik újra, meg tehetetlenné, hát szereti a gyermektársaságot, mert férfiak közé nem való már. 2. rabszolga: Legény vagy még te nagyuram ... Pontius: Tanuld meg, tél van, ha a házunk eresze fehér, mint az Alpes. Az emberi arc házeresze a szemöldök, — havas már, mint a Hymetus bérce. (Befut a kicsi Nepos karjával maga után huzva Gaius lovagot) Nepos: Most ne zavarj nagyapó, — sok a dolgom. Pontius: (kacagva) No lám — és aközben nagyapó megfagyhat. Nepos : (odafut hozzá, kacsójával vógig- simitja arcát, aztán tógája alá dugja kezét a szive tájékán) Melegedj fel szaporán nagyapa, mert nekem ki keli menni a konyhába, ~ jaj de szép dolgot csinálnak ott Bar-Abbas a ju- deai és a vén Kleon ... Pontius: Mit csinálnak hát ? (visszatartja a szökni akaró gyermeket) Gaius: Valami keleti babonát. Igazi barbár gyerekjáték, — jászolt meg báránykákat, királyokat — ugyan kit érdekelne e sötétel- lők babonája, más iljojn gyermeket, mint Nepos. — No hidd nagyapó, nagyon szép az a kicsike jászol, de milyen szép, cédrus szilánTEENBE1G HEGEDŰ hangja páratlan! Studapesí, Vili, St&üáczi-ui saját palota. Kitűnő hangú, szép munka . K 30. Hangverseny hegedű, mese's jóhangu..............................K 60. Vond . . K 3.-, K 12.-, K 15. Rendelésnél a pénz előre beküldendő.
