Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-30 / Rendkívüli kiadás
Rendkívüli kiadás Nagykároly, 1917. julius 30 XLIII. évfolyam. SZATMARMEGYE! KÖZLÖNY----------- POLITIKAI LAP SZE RKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: 0100 NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám FŐSZERKESZTŐ: DARABÁRT ANDRÁS SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PASKÁDY JANOS FÖMUNKATÁRS oooo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP oooo ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 6 korona. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. o „Nyilttér“ sora 60 fillér. Az öröm napja. Jékey Sándor íőispáni beiktatása. — Saját tudósitónktól. — Szatmárvármegye közönségé öröm mámorban úszott a mai napon : véréből való vért, soraiból felemelt embert insta- lált a vármegye főispáni székébe. A vármegye közönsége minden sze- retetével, tiszteletével felékesitette a mai napon Jékey Sándort, a nemzeti demokrácia eme kitűnő exposituráját. A legközelebbi napok a munka napjai lesznek. Sok teendője van Szatmar- v ármegy ének is, ha azt akarja, hogy a nagy átalakulás ne taiálja készületlenül. Az uj tőispán — mint programijából kitűnik — az üdvös munkatervek egész halmazát hozta magával tarsolyában és ha ezt mind megvalósítja, úgy Szatmárvármegye méltó embernek előle gezte a mai napon egyhangú bizalmat és szeretetét, mely hasonló módon alig nyilvánult meg eddigelé. A beiktatási ünnepélyekről részletes tudósításunk a következő: Fogadás Nagykárolyban. Gyönyörű időben, kevéssel fél 9 óra után robogott be a vonat a zászlókkal feldíszített pályaudvarba, ahol százakra menő közönség gyűlt össze az ünnepélyes fogadtatásra, közöttük a város és megye notabilitásai és a Nőegylet küldöttsége egy gyönyörű csokorral. A vonat érkezése után dörgő éljenzés szállt a levegőbe, mikor a főispáni pár kiszállott. Debreczeni István kir. tanácsos polgármester a város közönsébe nevében lendületes szavakkal üdvözölte az uj főispánt, működéséhez sikert és szerencsét kívánva. A főispánt láthatólag meglepte a meleg fogadtatás és a következő beszéddel válaszolt az üdvözlő beszédre: Nagyságos Polgármester ur! Tisztelt uraim ! Hálás köszönettel fogadom ezt az impozáns és nem várt fogadtatást, örömmel lépek Nagykároly város falai közé, hogy díszes, de felelősségteljes állasomat elfoglaljam. Örömmel jövök ide, hiszen olyan emlékek élednek fel lelkemben, amelyek elszakithatatlanná teszik azokat az érzelmi kötelékeket, amelyek engem e városhoz kötnek; hiszen itt kezdtem meg köz- igazgatási pályámat, it! al »p tolta u meg c-aládi fészkemet, s ma is kegyeletiéi és hálával gondolok vissza arra a meleg szeretetre, arra az őszinte barátságra, a mely velem — a pályája kezdetén álló ifjúval — szemben, itteni működésem ideje alatt minden oldalról megnyilvá nult. Fogadj i úgy azért, mint a szeretetteljes fogadtatásért .Nagykárolya varos közönsége hálás köszönetemet és abbeli ígéretemet, hogy mindenkor es készséggel fogom Nagykároly város jogos érdekeit előmozdítani. Szavai után a zugó éljenek igazán szívből jöttek s már itt meggyőződhetett az uj főispán, hogy városunk lakossága micsoda rajongó szeretettel veszi körül. Ezután a polgármesterné adta át a főispánnénak szül : Domokos Margit úrnőnek a „Nőegylet“ szép virágcsokrát, melyet az meghatva köszönt meg. Azután megkezdődött a bevonulás. Elől ment a rendőrkapitány kocsija Kál- nay Gyula főispáni titkárral, utána a főispán Debreceni István polgármesterrel, melyet a főispánne és a polgármester neje követett Szuhányi László főszolgabíró négyes fogatán. LJtána végtelen kocsisor, körülbelül 40 vett részt a bevonulásban s különösen Szuhányi László csenged főszolgabíró remek négyese keltett feltűnést. A menet az Arany János és a Kölcsey-utcán át vonult a vármegyeház elé. Az utcákon mindenütt lelkes éljenző nép üdvözölte az elhaladó főispánt. A vármegyeházában. Mintegy 9 óra lehetett, mikor a menet a vármegyeház elé érkezett. A kapuban diszruhás hajdúk állottak, az aulában pedig tisztviselők és bizottsági tagok gyülekeztek. Az érkező főispánt és nejét a tisztikar nevében Ilosvay Aladár alispán üdvözölte lelkes szép szavakkal, kijelentve, hogy őt mindenkor szerelni és becsülni fogják. A főispán a szép szavakra röviden és benső melegséggel a következőképpen válaszolt. Nagyságos Alispán Ur 1 Kedves barátaim ! Mély meghatottsággal lépem át Szatmárvármegye történelmi emlékekben oly gazdag székházénak küszöbét, hogy e nemes vármegye kormányzatát átvegyem. Kedves emlékek újulnak fel lelkemben, visszagondolva azokra az időkre amidőn mint gyermek ifjú először léptem e falak közé, hogy szolgálataimat szereteti vármegyémnek felajánljam. Ma 27 ev elteltével ugyanazon lel kesedéssel, munkakedvvel és bizalommal jövök vissza, hogy szeretett varmegyém javat tőlein telhetoleg előmozdítsam. Hálásán köszönöm ezt a szives és meleg fogadtatást. A közgyűlés A közgyűlés tizenegy orakor vette kezdetéi. Err| a közgyűlésre a bizottsági tagok még ijyen esetben is szokatlanul nagy számban jelentek meg, fényes fanu- jelét adva a szerencsés főispáni kinevezés fölött érzett örömüknek. Mintegy 4ü0 ember szorongott a nagy teremben, a karzaton pedig gyönyörű és előkelő höigy- koszoru gyűlt egybe. A közgyűlést pontban 11 órakor nyitotta meg Ilosvay Aladár alispán, ki, miután lelkes beszédben emlékezett meg a keleti fronton dicsőségesen küzdő és győzelmesen előrehaladó hadseregünkről, jelezte, hogy a mai ülés tárgyát az újonnan kinevezett főispán esküjének kivétele képezi. Majd dr. Pechy István vm. főjegyző felolvasta a kormányleiratot és a királyi kinevezést tudató belügyminiszteri leiratot, melyet zugó éljenzéssel fogadtak. Azután dr. Falussy Árpád ny. főispán vezetése alatt egy küldöttséget kért fel, mely a főispán esküjének letétele céljából a közgyűlésbe meghívja s mig ez megtörténik, addig a gyűlést felfüggesztette. Tüntető, lelkes, s szűnni nnm akaró taps és éljenzés hangzott fel, midőn Jékey Sándor délceg alakja, gyönyörű diszmagyar- ban az emelvényen megjelent. Komoly, ünnepélyes pillanat volt, midőn dr. Péchy István főjegyző olvasása után a főispán az eskü szavait elmondotta és mindenki érezte, hogy ez alkalommal egy mélyen átérzett és szent fogadalom hangzik el, A letett esküt kisérő tetszészaj lecsillapulta után Péchy István üdvözölte a főispánt egy minden izében remek beszéddel. Beszédét azzal végezte, hogy abban a reményben, hogy a főispán működése e vármegyére áldást hozó lesz, szive teljes melegével üdvözli akkor, amidőn főispáni székét elfoglalja. A főispán erre igen gyakori helyeslésekkel, éljenzésekkel megszakítva elmondotta székfoglaló beszédét. Egyes kijelentései után pedig valósággal elementáris erővel tört ki az éljenzés és taps. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Első szavam a hála és köszönet szava azért a lelkes fogadtatásért, melyben engem a vármegye közönsége részesíteni kegyes volt,
