Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-01 / 13. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

A tengeri csírátlanítása.

Négy hónap, nehéz négy hónap választ még el az áldott aratástól, de bátran mondhatjuk, hogy az ötödik is eltelik, mig az uj búzából sült kenyér asztalunkra kerül.

Kibirjuk-e, megérjük-e ezt a most olyan végtelenül nagy időt, nehéz kérdésnek látszik, de erős bizalommal és vas akarattal indulva el, nem szabad egy percig sem kételkednünk ebben.

A kenyér kérdés teszi ezeket a hónapokat kritikusokká. A múlt évben gyenge búza termésünk volt s a hatóságok bármilyen aprólékos gonddal is jártak el az elosztás kérdésében, úgy látszik elkerül- hetlen lesz a tengeri liszttel való pótlás.

Elkövetkezik tehát ismét az 1914— 15-iki szomorú emlékű időszak, a tengeri liszttel kevert kenyér, melyből akkor nem tudtunk egy jóizü falatot enni.

Ehhez járul még egy olyan körülmény, mely bizonyára már télig-meddig ismerős is és a melyre nehéz aggodalommal gondolnak sokan.

Ez a körülmény az elmúlt hóban megjelent s e lapban röviden már ismertetett az a rendelet, hogy további rendelkezésig tengeri őrlésére őrlési tanúsítványt az elöljáróság csak azokra a malmokra állít ki, melyek tengeri csirátlanitó készülékkel vannak ellátva, tehát csak az a malom dolgozhat tel tengerit, mely fel van szerelve csirátlanitó készülékkel és minden tengeri feltétlenül csírátlanításra kerül, ha akarja az öröltetö, ha nem és akár emberi élvezetre dolgoztatja fel a tengerit, akár állati takarmányozás céljaira.

Ez az az ok, mely miatt nehéz aggodalom kelt sokakban a tengeri öretést illetőleg. Különösen tápdus talajra talált ez az aggodalom a háziasszonyok körében.

Nem végzünk tehát talán haszontalan munkát, ha lapunkban is ismertetjük a csírátlanítással járó kérdést, úgy, ahogy gazdasági szaklapok azt tárgyalták és szakemberek véleményezték.

A tengeri csiráját az a kis lágy részecske képezi, mely a tengeri szem hegyes végénél van hosszában beékelve. Ez a csira olajtartalmú s épen ezen természeténél fogva különítik el a tengeri szemből.

A csirátlanitott tengeri lisztben tehát egyedül az olaj tartalom kevesebb, a tápanyag azonban alig-alig észrevehető meny- nyiségben fogyott meg.

A liszt azonban jobb lesz a csírátlanítás után, mert elvonatván belőle az olaj, ami megavasodik és a lisztet keserűvé teszi, hosszabb időn át eredeti jó izében marad meg, akárcsak a búza liszt. Ez nagy előny, hiszen a tengeri liszt nemcsak

sával elérte tetőpontját. A kormány félt a nagy tömegek elégedetlenségétől és ha csak távolról is, de gondolt a háború likvidálására, hogy igy kapjoü szabad kezet, az ország egyre veszedelmesebbé váló belső ügyeinek rendezésére. A kormány azonban éppen a haladó pártoknál talált ellenállásra, amelyek féltek, hogy esetleges békekötés minden követelésüktől elzárja őket.

— így aztán Oroszországban úgyszólván felcserélődtek a szerepek ; az ellenzéki pártok ma a háború legnagyobb hívei, melyek a teljes győzelmet követelik, mig a kormány látszólag kevesebbel beérné. Anglia saját érdekéből az ellenzéket támogatja, ami különben kedves szerepével a politikai szabadság védelmével is összeegyezhető. Miljukow és társai azt bizonyítják, a mai kormányférfiak képtelenek az országban a háború eredményes foly- tásához szükséges organizációt megteremteni A kormány eleinte engedékeny volt velük szemben, most azonban szigorúan visszautasító álláspontra helyezkedett s általában azt hiszik, hogy a kellemetlenkedő dumát fel fogja oszlatni.

Az esetleges felosztlatás keltene-e nagyobb nyugtán ságot ?

Lehet. A mai helyzetet azonban nem szabad az 1904. évivel összehasonlítani, az akkori mozgalomnak kivétel nélkül gazdaság

emberi, de állati étkezésre is különösen nyári időben csak addig volt jó, mig friss volt s mihelyt megkeseredett csak a baja gyűlt,meg vele az embernek.

Állati takarmányozásnál is nagy fontosságú a csírátlanítás kérdése a liszt tartósságán kívül is.

Tagadhatatlan, hogy takarmányozásnál a csirában levő olajra is szükség van, mert hát az olaj is hathatós táplálék, ámde ezen a címen szenvedett veszteség bőven kárpótolva van azzal, amit a fél a csiráért kap, mert ha egy métermázsa tengerit valaki becserél a malomban, kap 90 kiló csirátlanitott tengeri lisztet és 6 K 60 fii. készpénzt, már pedig államilag végzett kísérletnél kitűnt, hogy egy métermázsa tengeriből elvont csirának tápértéke nem több mint 3 kiló tengeriben levő tápérték.

A sertés etetésre a csirátlanitott tengeri éppen olyan jó, mint a csiratartalmu, sőt bebizonyított tény, hogy a csirátlanitott tengerin hízott sertésnek jobb izü húsa és tömörebb szallonnája van, továbbá ellenálló képessége is nagyobb, tehát jobban, tovább eltartható.

Nem kell tehát megijedni a tengeri csírátlanításától, ellenkezőleg üdvözölni kell azt, mint közgazdasági előnyt, melyhez ellenségeink juttattak.

De üdvözölni kell azt már azért is, mert ezen a réven a tengeri liszttel kevert hadi kenyér is élvezhetőbb lesz, mint a régi volt, aztán nem a malom, nem a hatóság közegei fogják a keverést sem végezni, hanem ki ki magának, mert külön adják a tengeri és külön a búza lisztet.

Itt említjük meg azt is, hogy malmaink fel lesznek szerelve csirátlanitó készülékkel, meg lesz tehát az a kényelmünk is, hogy nem leszünk kénytelenek tengerinket más valahová elküldeni feldolgozás végett.

Ha némelyek sóhajtozva is mondják, hogy nem igen kerülnek abba a helyzetbe, hogy ezt kipróbálják, mert nincs tengeri, nem kell elfeledni, hogy jövő hónapban már vetik, szeptemberben már szedik s akkor kezdődik javában a hizlalás és mert rossz után jót várunk, az idén teremhet tengeri bőven.

Ha pedig akkor nem lesz rá szükség, mert akkorára vége lesz a háborúnak.

Kiadó lakás.

Két szoba, előszoba, konyha, kamara, píncze, padlás, kert és melléképületekből álló lakás 1917 május l-áre kiadó.

Bővebb felvilágosítást adnak a Tompautca I. szám alatt.

politikai helyi okai voltak, agrár- és békekór- dések és az alkotmány követelése voltak a főrugók. A mai mozgalom szélesebb alapokon nyugszik és a legfelsőbb rétegekro is kiterjed A kivételes hatalom segítségével azonban le fogják verni s e célból még vérontástól sem fognak visszariadni

— as a miniszterválság ?

— A kormányválság csak akkor következett be, mikor én már elhagytam Oroszországot. Ahogy én látom a helyzetet, a miniszterváltozás semmit sem fog megváltoztatni. Gelicyn herceget régebbről ismertem, némileg feudális arisztokrata, közepes tehetség, ellenben a cári arisztokrácia legszélsőb hive, aki csak azért hajlandó a dumával dolgozni, mert a cár bizta meg ezzel. A miniszterek jó része köztük Pokrovszky is, meg akar maradni kormányában, mert félnek a következményektől. Hogy kedvezőbb kilátásai legyenek, fel kellene áldoznia Protopopovot, de úgy látszik ezt nem meri megtenni, mert a belügyminiszter ma nagyon hatalmas és szilárd A belügyminiszter különben Szasszönovnak is ellensége és alighanem az ő tanácsára küldték Szasszonovot Londonba, hogy ne álljon útban. így aztán az angoloknak is eleget tett s egy kényelmetlen ellenféltől is megszabadult.

Hírek:.

— Személyi hir. Csaba Adorján főispán családjával együtt március 30-án Szat- márra utazott.

— Városi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete 1917. ápr. hó 1. napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. Tárgy - sorozat: 1. Jelentés a képviselőtestületben beállott változásról. 2. Rédei Károly lemondása folytán az iparos tanonciskolái felügyelő-bizottságba egy tag megválasztása. 3 Polgármester 1916, évi eseményi és statisztikai jelentése. Jelentés arról, hogy az 1916. évi házi és községi közmunka pénztári zárszámadás elkészíthető nem volt. Számvevőség jelentése a város kezelösége alatt álló pénztárba történt s az 1916. év végéig ki nem egyenlített átutalásokról. 5. Jelentés arról, hogy az 1916. évi gyámpénztári zárszámadás előterjeszthető nem volt. 6. A nyugdijügyi bizottság jelentése a nyugdíjalap 1916. évi állásáról. 7. A közellátas céljára beszerzett áruk kifizetésére hitel engedélyezés. 8. A város közönsége jövő téli tüzelőanyagának beszerzésére felhatalmazás. 9. A polg. leányiskola IV-ik osztályának párhuzami- tása. 10. A közvágóhíd átalakítása ügyében kiadott kormányhatósági rendelet bemutatása. 11. Jelentés arról, hogy a »Nagykárolyi Jéggyár r. t.« részvényeiből a város részére 10 drb. jegyeztetett. 12. A rendőrség fejlesztésére 1917. évre kiutalt államsegély elszámolása. 13. A városi alkalmazottak és dijnokok 1916. évi háborús segélyének elszámolása. 14. Dr. Falussy Alajos rendőralkapitány kérelme egyenruhájára 300 K kiutalása iránt. 15. Scmidt György volt városi utkaparó kérelme -segély iránt. 16. A polg. leányiskola igazgatójának kérelme természetbeni tűzifa járandóságáért fizetendő összeg mérséklése iránt. 17. A vidéki hirlapirók országos szövetségének kérelme segély iránt. 18. A Tiszántúli Méhészegylet kérelme az egyletbe belépés iránt. 19. Palényi Domo- kosné és elhagyottá nyilvánított gyermeke illetőségi Ugye. 20. Szilágyi György és családja illetőségi ügye. 21. Orosz Ferenc vasúti” nyomdász és családja illetőségi ügye. 22. Szabó Anna közsegélyre szorult cseléd illetőségi ügye. 23. Weiszmann Jakab órás és ékszerész kérelme honosítása esetére a községi kötelékbe felvétele iránt. 24. Lesán György és családja illetőségi ügye. 25 A t. év január havi pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. 26. Polgármester bejelenti, hogy az Első nagykárolyi Mügözmalom r. t. felügyelő-bizottsági taggá választotta. 27. A közgyűlést 24 órával megelőzőleg beadott indítványok tárgyalása.

— Felhívás. Vármegyénk főispánja telette fontos rendeletet intézett a vármegyei főszolgabirákhoz és polgármesterekhez, a minisztériumnak az Országos hadi- gondozó szervezetről szóló rendelete kapcsán. A felhívásban — úgymond a főispán — mindenkinek lelkét át kell hatnia annak a meggyőződésnek, hogy a háborúban rokkanttá váltak és az elesettek családjaival szemben a nemzetnek becsületbeli hála tartozása áll fenn, — számitok a közhatalom minden szervére, hogy a nemes cél elérése érdekében összes ereje és tevékenységének megfeszítésével fog oda működni, hogy a megalakulás mielőbb keresztül vihető legyen s a megalakult szervezet akadálytalan működését megkezdhesse. — Az egyes városokban és járásokban a következőket nevezte ki a főispán : Nagykároly város: Nemestóthi Szabó Antal, Kürthy Károly, Braneczky József, Rhédey Károly, Márkus Romulus, Schönfeld Lázár. Nagybánya: Thorday Imre, Soltész Elemér, Révész János, Szeőke Béla, Stoll Béla, Fülep Imre. Felsőbánya: Na^y Lajos, Pap Márton, Dr. Csausz Károly, Bathy Lajos. Szatmárnémeti: Dr. Tanódy Márton, dr. Farkas Antal, Kovács Lajos, Benkö József, dr. Jordán Sándor, Gönczy Antal. Nagykárolyi járás : Csighy István, Becsky Sándor, Bogdán András, Rónai István, Székely Gyula, Láng Gyula. Er-