Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-11 / 10. szám

Nagykároly, 1917, március II 10. szám XLIII, évfolyam. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: oioo NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooc Telefon 56. szám FŐSZERKESZTŐ: DARABÁNT ANDRÁS SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PÁSKÁDY JÁNOS FÖMUNKATÁRS oooo MEGJELENIK MINDEN VASARNAP oooo ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 6 korona. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. o „Nyilttér“ sora 60 fillér. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmárvármegye közigazgatási bi­zottsága Nagykárolyban, í. hó 9-én, Csaba Adorján főispán elnöklése alatt ülést tar­tott. Az előadókon kívül jelen voltak: dr. Böszörményi Emil, Jármy Andor, Nemes- tóthi Szabó Antal, Madarassy Dezső és Toóth Mór bizottsági tagok. A távol volt bizottsági tagok elmaradását bizottság­igazoltnak vette. Elnöklő főispán megnyitó szavai után Péchy István alispán helyettes, vm fő­jegyző a vármegye közigazgatásában a múlt havi bizottsági ülés óta előfordult fontosabb eseményekről és intézkedések­ről az alábbiakban tette meg jelentését: Személyi ügyek. Kereskedelmi minister az államépité- szeti hivatal főnökének, Kacsó Károly mü szaki főtanácsos urnák, február hó 20-tól szabadságot engedélyezvén, a hivatal ve­zetésével Bogsch Kálmán főmérnök urat bizta meg. Belügyminister ur Gorzó Ber­talan vm. lev^ltáínokot a hadtápkörletben tartózkodó népfelkelésre kötelezettek meg­vizsgálására alakított egyik budapesti szemle bizottságba kirendelvén, levéltar- nokot a bizottságok működésének tarta­mára szabadságoltam. Főispán ur a meg­üresedett felsőbányái rendörkapitányi ál­lásra Báthy Lajost, a szinérváraljai já­rásba beosztott szolgabirót nevezte ki és helyére Dénes Sándor közig, gyakornokot helyettesítette. Fegyelmi ügyek. A vm. tisztviselők ellen folyamatban levő fegyelmi ügyek közül a Jeszenszky Sándor várnagy és Kovács Mihály iroda­segédtiszt ellen folyamatban volt ügyek végleges elintézést nyertek. Ezen fegyelmi ügyekben az elrendelt vizsgálatok fogana­tosítását és ezek alapján az ügyek o,gyors befejezését a helyi érdekű vasutakon a személy forgalom,beszüntetése illetve kor­látozása akadályozta. Itt jelentem be, hogy az Ilosvay Aladár alispán ur ellen folya­matba tett fegyelmi ügyekben N. Szabó Antal bizottsági tag ur a vizsgálatokat befejezte és a jegyzőkönyveket beterjesz­tette, ezen ügyek jelenleg indítványtétel végett vm. főügyésznél vannak. A községi tisztviselők ellen régebbi hátralékokat képezett fegyelmi ügyek közül ez évben 11 darab nyert érdemi elintézést, ezen ügyekből ma már mindössze 7 van hátra­lékban. Közélelmezés. Az ellátatlan lakosság élelmezésének biztosítására a lehetőségig minden elkö­vettetett, a február hó 15 én kiutalt 34 vagon liszt azonnal disponáltatott, sajnos, a szállítási, továbbá az őrlési nehézségek itt is súlyos akadályt képeztek, úgy, hogy a távolabbról utalt liszt készletek megér­kezése hosszas késedelmet szenvedett. A lisztellátáson kívül egyéb élelmi és közszükségleti cikkek beszerzésével és szétosztásával is igyekeztem a lakosság helyzetén könnyiteni és minden lehetőt elkövetni arra, hogy a mi csak beszerez hető es meghozatható, abból a vármegye közönsége megfelelő arányban részesüljön. A lisztellátás körül a közel jövőben feltétlenül bekövetkező nehézségek már előre vetik árnyékukat. Szórványosan ugyan, de mind gyakrabban merülnek fel oly esetek, amidőn a részben ellátottak, akiknek készleteikkel még heteken, sőt hónapokon keresztül ki kellett volna jönni, készleteiket már felélték és a hatóságok­nál ellátásuk végett jelentkeznek. Ezek a jelentkezések súlyos probléma elé állítják a hatóságokat, elutasítani, az éhhalálnak kitenni őket nem lehet, viszont — nem ellenkezik-e minden igazsággal — ezen bűnös könnyelműség következményeként azoknak már eddig is a minimumra le­szállított lisztjárandóságát redukálni, akik önhibájukon kívül szorultak a hatóság el­látására. Nagy gondot okozó jelenségek ezek különösen akkor, amikor a havon­ként eddig kiutalt 34 vagon liszt távolról sem fedezi az ellátatlanok teljes szükség­letét és inkább csak arra szolgál, hogy a hatóságok ott segíthessenek, ahol az éhín­ség veszélye fenyeget . . . Annak a nagy felelősségnek tudatában, amely ezen kér­dések megoldása által a hatóságokra ne­hezedik, amint ily esetek tudomásra jutot­tak, felterjesztés intéztetett az Országos Közélelmezési Hivatalhoz és utasítást kérve a követendő eljárásra. A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák biztosítása érdekében a hatósá­gok megfelelően utasittattak és íelhivat- tak, hogy a községi intéző bizottságok mű­ködésűket azonnal megkezdve, mindent elkövessenek arra nézve, hogy a földek megmüveltessenek. Földmivelésügyi minister a vármegye rézgálic- szükségletének biztosítása tár­gyában kiadott rendelete alapján az in­tézkedések haladéktalanul megtétettek, a művelés alatt álló szőlők holdankénti összeírása rézgálicért kilógrammonként fizntendö 4 K 20 f beszedése folyamatban van és örömmel jelenti, hogy a földmive- lésü^yi minister ur által a legközelebbi jövőben kiutalni ígért 350 mm. rézgálic- cal — amelynek ellenértéke már befizette­tett és igy ezen mennyiség a vármegye, részére leköttetett — az első permetezés-' hez szükséges anyagoknak kellő időben való rendelkezésre állása biztosítva van. Honvédelmi minister ur a íöldmive- lésügyi minister úrral egyetértőleg a vár­megye takarmány feleslegének (zab, répa, széna, szalma) igénybevételét a 7-ik had­seregparancsnokság részére lerendelvén, ezen takarmány feleslegek rekvirálására az intézkedések azonnal megtétettek és Tragédia a szerelemben. Nora és Rank doktor, a köznapi életben Waldegg Lona és Hasse Cajus, akiknek neve irataik szerint, Kleinjohann liertaés Pens- berger Siegfried volt, a szinészkapun jöttek ki a szinházból az utcára és a szemben levő szinészkorcsmába mentek, ahol minden este bizalmas kettesben vacsoráztak, amióta egy­másra találtak. — Végre 1 — mondta annak idején meg­könnyebbülten mindenki. Mert, hogy ennek igy kellett jönnie, abban nem kételkedett senki, aki kettőjüket kissé közelebbről ismerte. Wal- denegg Lona és Hasse Cajus nagyon jól ösz- szeillettek. Az egész világon nem volt rajtuk kívül ember, aki az erkölcstelenséget oly ko­molyan vette volna, olyan szent ünnepséggel gyakorolta volna. Most végre igy állt a dolog, miután hó­napokig kölcsönösen vonzották és taszították egymást, viszonyuk most már három hót óta állandó volt. — Cajus — szólt Lona hirtelen, miután egy kis ideig hallgatagon ettek — tulajdon­képpen miért megyünk mi innét én hozzám és sohsaem megyünk a te lakásodra ? Cajus zavartan köhócselt és mutatóujjá­val benyúlt magas gallérjába, mintha ki akarta volna tágítani. Azután fejcsóválva nézte az ujját és erősen beletüriilte az asztalkendőbe. Nem mosta le ugyanis magáról a festéket és az még engedett. Azután gondolkozott s ameny- nyire csak tudott ártatlan képet vágott és könnyed beszélgetési modorban mondta : — Ezt nem tehetem azzal a leánnyal. — Miféle leánnyal ? — kérdezte Lona homályos, szürke szemei kitágultak és valami zöldes fényben villogtak. — Szép vagy most — szólt Cajus bele- mélyesztve tekintetét a leány szemeibe, azu­tán könnyedén folytatta. Oh hát még nem be­széltem neked erről ? Csudálatos. — Micsoda lányról beszélsz ? — Kérdezte mohón és szokatlanul piros, kissé széles szája úgy égett, mint egy piros pecsétviasz- rud a mészfehér arcon. — Ah nem olyan különös dolog az egész — felelt a férfi — csak a házvezetőnőmről van szó. Egy kis leányról, aki azelőtt pincérnő volt. — A te házvezetőnőd ? És . . . és . . . Boldogtalanul szerelmes beléd ? Lonát nagyon érdekelte a dolog. — Ezt nem lehet mondani — szólt Ca­jus komolyan. Tudod a szerelmi életben kü­lönböző időszakok vannak. Néha az ember az idillt szereti, néha a tragédiát. Te Lona a szerelem tragikája vagy. Te vagy a kiegészí­tője a lényemnek, életem kezdetéről nekem szánt.másik fél, egyszóval a nagy hetéra . . . És mi az a leány ? Hm . . . Igen hát akkor az idillekre volt kedvem . . . — Akkor ? azt hiszem, még most is nálad van. — Igen . . . igen . . . Lona megvan a maga oka. A dolognak következményei lesz­nek. — Apa leszel ? — kiáltotta Lona vígan. — Igen igy szokták nevezni ... és pe­dig a jövő hónapban, — bólintott Cajus ko­mor arccal — látod ezt meg kell értened . . . Cenci mindig igen kedves és csinos teremtés volt, tiszta szubrett típus, de ebben az állapot­ban . . . Különben már egy idő óta ilyen . . . Barátságtalan . . . Magam is mindig csodálko­zom rajta . . . Kedves, kedves Cajus, — könyörgött Lona — úgy szerettem volna ma, éppen ma hozzád menni. Csak egy pillanatra, csak a la­kásodat akarom megnézni, azt mondják, hogy gyönyörű szép. — Szép is — mondta Cajus önérzetesen és ismét belemerült tekintete a leány csábí­tóan szomjas kissé hifejezéstelen szemeibe. — Benned van valami pokoli, Lona, szólt azután azzal a széles pátosszal, amely mindig alaphangja volt a beszédjének — bizony tőle­tek uszonyoktól még a legfurfangosabb férfi is sokat tanulhat. Szinte ellentéte vagy Nórá­nak, amit ma este játszottál. — Úgy e ? — szólt a leány megelége­detten, bár sejtelme sem volt róla, hogy Ca­jus hogy érti ezt. —- Nóra, — folytatta a férfi magyarázólag — ül és várja a csodát te azonban minden­co

Next

/
Thumbnails
Contents