Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-18 / 7. szám
Nagykároly, 1987« február 18. 7. szám. XLI1I, évfolyam. POLITIKAI LAP SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL Havá a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: 0100 NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám FŐSZERKESZTŐ: DA R fi B Á R T ANDRÁS SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PÁSKÁDY JÁNOS FÖMUNKATÁRS oooo oooo MEGJELENIK MINDEN VASARNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 6 korona. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. o „Nyílttér“ sora 60 fillér. A mumus. Valami rejtelmes, titokzatos aggodalom ül a lelkeken, egy minden percben és pedig váratlanul bekövetkezhető ismeretlen istencsudája tartja kétségben az emberek egy részét. A pokol láncáról szabadult valami féle sátán, vagy gonosz szellem sugdos az emberek egy részének tűiébe rémmeséket a levegőből minden percben lecsapni készülő nagy szerencsétlenségről. Félnek az emberek, félnek, reszketnek a . . . pénztől. Szószerint úgy van ; talán helyesebben úgy, hogy féltik az emberek a pénzű két a megsemmisüléstől. Akik valamelyes utón módon több pénzre tettek szert, mint amennyit rendes körülmények között vagyonuknak jövedelme, vagy munkájuk értéke szerint szerezhették volna meg, gondolkodóba esnek, aggódnak. Ha aztán az illetők tudatlanok is, remegő félelem fogja el őket, a félelemből bizalmatlanság, kapkodás lesz s ebben a fejvesztettségben oktalanságokat követnek el. Ilyen ostobaságok elkövetésére késztetik ezeket a boldogtalanokat azok a rém- regék, melyek úgy kelnek elő ilyenkor a meghibbant fantáziákban, mint a nyári esők után a gomba. Távoli látszatra úgy tűnik fel ez a dolog, amely a közjóiét szempontjából ma szinte kívánatos, üdvös jelenség volna, hiszen a pénzszerzés igyekezete már mániává, sok esetben dühöngéssé, őrültséggé fajult, ha tehát az emberekben végre a pénztől való félelem kerekedett felül, ha kezdik belátni, hogy az a lélektelen hajsza, amellyel ma a pénzért ember embertársán gázol keresztül ilyen eredményeket hoz, melytől félni kell, mint ami bajt és csapást hoz reájuk, talán magukhoz térnek, talán igyekezni fognak valami ideálisabb célokért dolgozni, talán lerombolják az önérdek oltárát és egy újat fognak emelni a közérdek, az ember- és hazaszeretet számára. De biz ez csalfa látszat, amiért is ezen a jelenségen nemcsak semmi örülni való nincs, de határozottan szomorú dolognak kell azt megállapítanunk. A tudatlanság a pénz démonával karöltve nem művelhet épületes, örvendetes dolgokat. így aztán ott állunk, hogy a pénzre szert tett tudatlan ember remegve őrzi valamelyes módon összegyűjtött pénzét, nem tud enni, aludni, fél valamitől, tél a mumustól, de azért, hogy a pénz szaporodjon, képes megzsarolni, megrabolni felebarátját. Arra képtelen, hogy abból morzsákat dobjon az árváknak, vagy özvegyeknek, a földönfutóvá vált menekültnek, vagy annak a szerencsétlen rokkantnak. Arra nem tudja elhatározni magát, hogy hadiköl- csönt jegyezzen, csak fél, remegve fél a mumustól s félelmében, bizalmatlanságában elindul a saját leje után s oktalanságokat követ el. A mumus pedig az, hogy történni fog valamikor valami olyas féle, hogy elvész a pénz, egyszerre hitvány lim-lom, szemét lesz belőle. Szaknyelven szólva elkövetkezik a pénz devalvációja. Rettenetes az eset; igazán félni lehetne tőle, ha már is nem ismernők a szép maszkot, ha ez a mumus nem ülne már régen a nyakunkon, s ha nem éppen ez a mumus volna az oka annak, hogy a pénz különös előszeretettel éppen a tudatlanok és lelkiismeretlen alakoknál halmozódik fel szokatlan mennyiségben s éppen ez a veszedelem. A mumus tehát itt van, dolgozik, működése nem szünetel, végzetes azonban csak akkor lesz, ha az emberek tudatlanságukkal, rosszindulatukkal és a telhetet- lenségtikkel sietnek segítségére lenni, sikerhez juttatni, máskülönben mint egy természetes folyamat végzi pályáját s éppen olyan ártatlan mint a körösi szentelt viz. Akik tehát ezután is várják a mumust, eltévedtek, rossz utakon járnak, akik nem veszik észre, hogy a mumus már is nya: kuk közzé ült, úgy néznek ki, mint aki nem látja a fától az erdőt. A mai fejlett korban, a szaktudások mai fejlettségében a pénznek is meg van a maga tudománya, az pedig még ugyancsak hatalmas tudomány és éppen úgy meg vannak ennek is a maga kitűnő szaktudásai, mondjuk zsenijei, mint a jog, technika vagy orvosi tudománynak, ebbe a tudományba aztán oktalan fejjel bele kontár- kodni veszedelmes dolog. Az az áru, ami 1 korona volt békében, most tiz korona, ime tehát elveszett a pénz. jelen esetben 9 korona. Itt a mumus. Nem a pénz, az érc, vagy papír veszett, vagy fog elveszni, hiszen fizikailag anyag úgy sem veszhet el, hanem elvész a pénz egy részének fizető ereje, fizető képessége. Nem félni kell tehát a pénztől, de okosan bánni kell tudni vele. Az idők változtak, a mesék országát régen okupálta a tudomány, amely nem tűr mumusokat. Szemle. A hösök emlékéről szóló javaslat tárgyalásába sok olyan mozzanatot is belevontak, amelyek nem tartoztak a most már elíogadott javaslat keretébe. Ez a javaslat egyedül csak a kegyelet érzését szolgáltatja a harctéren elesett hősök iránt, de semmikép sem érinti mindazt, amit a kormány a harctéren küzdő hősökért, az elesettek özvegyeiért tesz, vagy tenni szándékozik. Mindez nem is térne bele a javaslat foglalatában. De azért meg kell adni az eszmék tisztázása szempontjából nem esett kár belőle, sőt haszonnal járt, hogy az oda nem tartozó dolgok is szóba hozódtak. Különösen sok panasz esett az özvegyek és árvák ellátásának hiányossága s ezzel kapcsolatos sérelmek ügyében. fi régi jó idők. Bizony nagyon megváltozott az élet. Az árak nemcsak háborúban változtak meg, hanem már a békében is folyton emelkedtek. A háború aztán betetézte a horribilis áremelkedéseket és a kezembe kerülő üzleti körlevél szinte komikusán hatott. A körlevél 1866.-ról van keltezve és a szövege a következő : „Haydecker Viktor baromfitenyésztő Püspökladány. Magyarország.“ Ajánlja cégét a közönség b. figyelmébe. Szállít öt kilós csomagokban a következő árak mellett : 1 darab Pulard —.80 krajcár 1 „• kappan Forint 1.- - „ ] „ liba „ 1 — 1 „ hízott liba „ 2.80 „ 1 „ hízott kacsa „ 1.20 „ 1 „ kacsa „ —.90 Pedig 1866-ban általános volt a panasz a nagy drágaság miatt. Akkor is háború utáni időket éltek és az njságok szerint tarthatatlan volt a drágaság Nézzük csak ezeket a rémes árakat. 1 kgr. marhahús ára 90 fillértől loB fillérig 1 „ borjúhús „ 84 „ 120 „ 1 „ disznóhus „ 80 „ 104 „ 1 ,, juhhus „ 24 „ 72 „ Az 1876-os szerb-török háború után ismét panaszkodtak a nagy drágaság miatt, holott az 1866-os árakhoz képest alig emelkedtek fillérekkel. Az árak akkor ilyenek voltak. variálódott. 1886 ban nincsen ugyan háború, de Európa fél a háborútól. Oroszország állandóan veszélyezteti szomszédait. A hirlapok tele vannak rémülettel és az árak igy változnak. 1 kgr. marhahús borjúhús disznóhus juhhus disznózsír szalonna kávé burgonya vaj 104—128 80—104 62—82 52—80 96—100 86—88 260—380 6—12 150—220 fillér Két koronáért 40 darab tojást lehetett kapni. 1896-ban az élelmiszerárak ára az utolsó 10 évhez képest csak nagyon keveset változtak. A következő áruk kilogrammonként értendők. Marhahús eleje 56—80 hátulja 72—116 fillér 1 kgr. marhahús 100 fillértől 110 fillérig borjúhús 84—128 1 „ borjúhús 90 120 ff juhhus 60—76 1 1 „ disznóhus 72 124 ff disznóhus 88—136 1 „ juhhus 64 ff 98 *f szalonna 108—114 1 „ disznózsír 102 fi 108 a zsir 106-112 1 „ szalonna 90 j j 116 It santosi kávé 140 1 „ kávé ára 194 és 320 fillér között ceyloni kávé 320 vaj rizs gríz kukorica-280 60 30 9 32 darab tojás ára 2 korona. 1906-ban hihetetlen áremelkedést találunk a 10 évvel azelőtti árakhoz képest: marhahús 60—172 fillér disznóhus 96—190 borjúhús 80—192 juhhus 70—130 disznózsír 150—180 szalonna 128—170 kává 200—560 burgonya 9 30 drb. tojás ára 200 Hol vannak ezek a szép idők, amelyek- hez képest a mai árak igazán hihetetlenek ? De az is lehetséges, hogy tiz év múlva a mai árakat fogják ilyen nevetséges olcsóknak találni. Ki tudja ?
