Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-02 / 35. szám

S 1 — Pályázati hirdetmény. Vármegyénk főispánja szeptember 15-iki határidővel a fehérgyarmati tőszolgabirói állásra pályá­zatot hirdetett. Az állás szept. hó második felében tartandó rendes közgyűlésen ke­rül betöltés alá. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja báró Vécsey László, budapesti lakost, Láng Ferenc, vak katona, szaniszlói lakos gon­dozójául kinevezte. — Szeptember 7 én ülést tart a köz- igazgatási bizottság, a fegyelmi választ­mány és a törvényhatósági hadigondozó bizottság. — Törvényszékünk köréből. A király dr. Némethy József és Hegedűs Gyula kir. törvényszéki bíráknak a kir. ítélőtáblái bírói címet és jelleget adományozta. Papp Szilviusz szatmári kir. ügyészt pedig a VH-ik fizetési osztályba sorozott ügyészek közé léptette elő. — Gazdák figyelmébe. A kirendeltség vezetője értesítette vármegyénk főis­pánján hogy a vármegye részére az en­gedélyezett kontingesböl 2000 q búzát, 500 q rozsot, 200 q őszi árpát bocsátott ren­delkezésére a gazdasági felügyelőségnek. — A csengeri főszolgabiróság a Zsófia Országos Gyermek Szanatórium javára 134 K 74 f-t adományozott. — Helyettesítés. Vármegyénk főispánja a szatmárnémeti-i pénztártiszti állásra Koós Gábort helyettesítette. — Az egész világ belefér egy szobába. Nem holmi csodás trükkről van szó, hanem ar­ról az egyszerű cselekedetről, amit min­denki elvégezhet otthon az olvasásról. Az egész yilágot megismerhetjük szobánk ma­gányában s erre nagyon alkalmas az ismert »Előre« cimü népszerű képes hetilap, mely uj számában érdekes cikket és képeket közöl a világeseményei ről. — Madarassy Tibor hadifogságban. Lapunk egyik számában már közöltük, hogy Ma­darassy Tibor huszár főhadnagy, "Mada­rassy Gyula, kir. tanácsos fia, a 6 ik hu­szárezrednek aug. 1-én Dubotz községnél végrehajtott rajtaütő vállalkozásánál fog­ságba esett. Mint a tábori parancsnokság értesíti Madarassy István főszolgabírót, kétségtelen, hogy Madarassy Tibor főhad­nagy sebesületlenül esett fogságba s mint a hozzáintézett átiratból olvassuk öröm­mel, az ezredparancsnokság őszinte sajná­lattal nélkülözi ezen bátor és kötelesség- tudó tisztjét és közszeretetben álló bajtár­sát. — Bábatanfolyam. A debreceni kir. bá­baképző intézetben az 1917—18. tanévi őszi bábatanfolyam 1917. évi szeptember hó 10- én kezdődik. Jelentkezés és beiratkozás szeptember 8-án d. e. A teltételekre vo­natkozólag felvilágosítást ad az intézet iro­dája. — Uj trafikjogot a pénzügyminiszter rendelete alapján ezentúl csakis a hadi­özvegyek, rokkant katonák és hadiárvák kaphatnak. — Értesítés. Értesítjük a nagykárolyi egyéves női tanfolyamra előjegyzett nö­vendékeket, hogy a tanlolyam megnyitá­sára vonatkozó miniszteri engedély meg­érkezett. A tanfolyamra a beiratások a kereskedő-társulat nagyhajduváros utcai székházában szeptember hó 14-én délután 2—4-ig eszközöltetnek. Minden beiratkozni akaró növendék köteles bemutatni iskolai bizonyítványát és keresztlevelét. A beira­tásnál fizetendő egy negyed évi tandíj 50 korona. A felvételi vizsgálatok szeptember hó 13-ikán délután 2 órától tartatnak meg. Felvételi vizsgálati dij 20 korona. A felvételi vizsgálatok is fentnevezett szék­házban tartatnak meg. Az előadások szept. hó 17-én veszik kezdetüket. Igazga­tóság. — Beiratás. A nagykárolyi keieikedö- tanonciskolában a beiratások szept. hó 11-ikén és 12-én délután 2 órától kezdö- döleg a kereskedőtál s -.lat székházában tartatnak meg. Úgy a beiratási dij (5 K), mint a félévi tandíj (10 K) ugyanott fize­tendők. Igazgatóság. — Katonai igazolványát mindenki hordja magával, mert a honvédelmi minisztérium rendelkezése folytán a rendőrség és a katonai rendőrség ezentúl behatóbb fi- j ATMÁRMEGYE1 KÖZLÖ gyelemben fogja részesíteni a férfilakos­ság katonai viszonyait, illetve ezeknek el­sősorban minden nyilvános helyen való ellenőrzését, miért is a hadköteles korban levő férfilakosság érdekében áll, hogy hordja magánál a katonai viszonyait iga­zoló iratokat vagy a felmentést igazoló okmányt, esetleg az alkalmatlanságot iga­zoló legutóbbi népfelkelési igazolványi la­pot a személyazonosságot bizonyító egyéb okmányokkal együtt, hogy az "igazolások simán "és könnyen mehessenek. — Előléptetés a mátészalkai kir. járásbíró­ságnál. Bányay Endre mátészalkai kir. já rásbirónak a király a kir. ítélőtáblái bírói címet és jelleget adományozta. — Eljegyzések. Dudra Ferencz, a »Pe- tőfi-nyomda rt.« üzletvezetője eljegyezte Beke Erzsikét. — Betuker Orbán, könyv­kötő iparos eljegyezte Jakab Erzsikét — Szeptember 1.-én a harcterek háta mögött, a csendes hinterlandon is szerte az ország minden vidékén dörög a puska, megkezdődött a sokak által várva várt vadásszezon, a lérfi sportok legszebbike. A tarlón, ugaron megindult a nagy offen - ziva a nyuszik ellen, akik nyugodtabbak lehetnek az idén, mint máskor, pergőtüzek­től legalább nem kell félniök; drága a töltés, kevés a sörét, nem futia kétes dup­lázásokra és feltételes rálövésekré, úgy, hogy nagyon ügyes és szorgalmas vadász fog csak nyulpaprikást vacsorázni. — A székely szőttes árusok. A felvidéki és székely fonó-szövő háziipar felvirág­zása érdekében a régebbi időben és na­gyon helyesen kormányhatóságilag történt intézkedés aziránt, hogy ezek a háziipari cikkek állandóan tárgyai lehessenek a házaló kereskedelemnek. Ez a nemes célú intézkedés azonban visszaélésekre, csa lásra ad okot. -- Kóbor erdélyvidéki ci­gányok silány gyári rongyokkal házalnak s azt méreg drágán, mint székely háziipari cikket akarják a jóhiszemüek nyakába varrni. De ez még talán a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy igen gyakran egész trupp jelenik meg nálunk ebből a székelyt talán soha sem látott, teljesen megbízha­tatlan fajtából és járnak, alkusznak, kére­géinek házról-házra, ahol aztán alkalom adódik, el is emelnek holmi egymást, ami kezük ügyébe kerül. A helybeli kereske­dők érdekeinek sérelmét nem is említve, már közbiztonsági szempontból is nagyon kívánatos volna a házalási engedély meg­tagadása, vagy a lehető legrövidebb időre való korlátozása, hiszen azokra az árukra senkinek sincs szüksége, ha pedig van, megkapja kereskedőinknél is. — A maszlaghintés serényen folyik a borárak alakulása tekintetében. Újabb és újabb trükkök kerülnek forgalomba a borkereskedelem berkeiből; ma borköz­pont, holnap rekvirálás, holnapután maxi­málás és ez igy megy tovább, minél job­ban közeledünk októberhez, annál találé­konyabbak a maszlagolás terén. A szom­szédos Ausztria a maszlag forrás, ahon­nan aztán a sajtó és egy kiszemelt vigéc- had hordja szét. Most a bor központosí­tása van napirenden, de megijedni épp úgy nem kell ettől sem, mint a többitől. Leg­feljebb annyi fog történni, hogy a borki­vitelt fogja a kormány központosítani, ami a termelőkre inkább előnyt jelent. A must remélhetőleg igen ió minőségű lesz és az árak is ki fognak alakulni tisztes­ségesen, csak elsietni nem szabad az el­adás dolgát. — Az összes alkalmatlan legénység eibocsáj- tása. Nagyfontosságu lépésre határozta el magát a nagy hadvezetöség; azo­kat a fegyveres szolgálatra alkalmatlan legénységi állománybeli egyéneket, akik­nek állapota a háború alatt előrelátható­lag nem fog javulni, szabadságolják, illetve a hadseregből, vagy honvédségből végle­gesen elbocsátják. Azok pedig, akiknek ál­lapota sem nem javul, sem nem rosszab­bodik, mint végleg segédszolgálatosok, to­vábbra is szolgálatot fognak teljesíteni. Végül azokat, akiknél a felülvizsgáló bizott­ság megálllapitja majd, hogy állapotuk javulni fog őrszolgálatra fogják minősíteni és alkalmazni. Egy miniszteri rendelet I máris elrendeli, hogy azokat, akiknek a t N Y katonai szolgálatban való meghagyása in­dokolatlan, össze kell írni és el kell bo­csátani. Az összeírást pótzászlóaljanként készítik el. Két pisztoly lövés, (Krónika.) Két pisztoly lövés dördült el 1914. jú­nius 28-án és e két lövés lángra lobbantotta egész Európát, a tűz tovább terjedt keletre, nyugatra és elharapódzott Ázsiára és, Ameri­kára is. Két pisztoly lövés! Néhány nap múlva a világháború ne­gyedik évének küszöbét lépjük át. Teljes há­rom év múlt el, hogy majdnem miudenütt egyszerre szólaltak meg a hadi trombiták és Európa valamennyi népe fegyvert ragadott egymás ellen. Három év előtti esemény már történelem. Pillantsunk tehát vissza e három év előtti július és augusztus hónapokra. Az első hadüzenet az volt, melyet Gróf Berehtold egykori külügyminiszterünk alá­írásával küldótüink Szerbiának julius 28-án, igy hangzott: „Minthogy a szerb királyi kormány arra a jegyzékre, melyet részére Ausztria és Magyarország belgrádi követe 1914. évi ju­lius hó 23 án adott át, kielégítő választ nem adott, a cs. és kir. kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védel­méről és ebből a célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria és Magyarország ennélfogva jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát. Berehtold sk. külügyminiszter. Jóllehet a hágai egyezmény szerint a hadüzenetet Írásban kell megtenni. Szerbiá­val szemben túlságos loyalisan jártunk el, mert annak idején Szerbia nem irta alá az egyezménynek eme pontját. A hadüzenetről értesítettük az összes külföldi nagyköve­teket. A hadüzenetet követte az általános mozgósítási parancs. Amerre csak a mozgó­sítási falragaszok megjelentek, mindenütt óriási lelkesedést keltettek. Minden egyes katonát megéljenzett az utca. A hadsereg tagjait elhalmozták a szere­tet ezer jelével. A mozgósítás mintaszerűen folyt le ná­lunk ; mindenki pontosan jelent meg a kije­lölt helyén. Az események szinte rohamban zúdul­tak reánk. A Monarchia után elsőnek Orosz­ország mozgósított. Julius 31-én az orosz cár ukázt adott ki, melyben elrendelte a mozgó­sítást.. Érthető, hogy Németország megdöbbe­néssel szemlélte e váratlan fordulatot és ju­lius 31-én tudatta is az orosz kormánnyal, hogy amennyiben Oroszország tizenkét óra alatt nem fogja beszüntetni katonai előké­születeit, úgy Németországban is megkezdik az általános mozgósítást. Ugyanezen a napon kérdést intézett Franciaországhoz is, hogy miképen viselkedne egy esetleges német-orosz háború esetén. Julius 3l-én nálunk is elrendelték az általános mozgósítást, ugyancsak e napon Belgiumban és Hollandiában hasonló intézke desek történtek. A németek nem kaptak Írásbeli választ sem Oroszországból, sem pedig Franciaor­szágból, A válasz az volt, hogy az orosz csa­patok megtámadták kelet Németországot. Természetes, hogy a német császár is elren­delte az egész birodalomban az általános mozgósítást és megüzente a háborút Orosz­országnak és augusztus 3-án Franciaország­nak is. Augusztus 4-én kitört a bábom Német­ország és Belgium között, mire Anglia is ha­dat üzent a németeknek. Augusztus 5 én üzent hadat a kis Montenegró a Monarchiá­nak és hatodikén mi üzentük meg a háborút Oroszországnak; U-én Montenegró Német­országnak ; 12-én Franciaország és Anglia a monarchiának. Augusztus 23-án megszakadt a diplomá­ciai érintkezés Japán és Németország, 25-én pedig monarchiánk és Japán között. Végül 27-én mi is hadat üzentünk Bel* giumnak,

Next

/
Thumbnails
Contents