Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-05 / 31. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY.

pon, biztosság a helyesírásban és megfelelő fogalmazóképesség; a német nyelvben olvasás, irás, könyebb német szöveg megértése; a számtanban biztosság a négy alapműveletben egész és törtszámokkal és jártasság a hármasszabály alkalmazásában ; a földrajzban Európa ismerete, különös tekintettel , Magyarorszzgra, továbbá Amerika és Ázsia földrajza általános vonásokban, Afrika és Ausztrália át nézetben. Tandíj egész évre 200 korona, mely négy részletbnn fizetendő. Beiratási- dij 20 korona. A tanfolyamra legfeljebb 40 növendék vehető fel. A tanítás szeptember hó 10 én kezdődik és junius végéig tart Jelentkezéseket alulírott a mai naptól elfogad. Nagykároly, 1917. aug. 1. Pucser Károly, mint a Kereskedő-Társulat iskolai bizottságának elnöke.

— Közigazgatasi bizottsági ülés. Szatmár- vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését t. hó 10-én tartja meg.

— Pályázati hirdetmény. Vármegyénk főispánja a nagybányai járási orvosi ál- tásra aug. 15-én lejáró pályázatot hirdetett.

— Rendkívüli közgyűlés. Szatmárvárme- gye törvényhatósága augusztus második felében rendkívüli közgyűlést tart.

— Kinevezések. A nagyváradi posta- igazgatóság a nagysikárlói postamesteri állásra Brebán Miklós nagysikárlói gk. lelkészt nevezte ki. A szatmárököritói postamesteri állásra pedig Dukász Mária posta és távirda kiadót nevezte ki. A nagyszekeresi postamesteri állásra özv. Szentkirályi Ferencné kispaládi lakost ne- nezte ki.

— Helyettesítés. Vármegyénk főispánja a fehérgyarmati főszolgabírói állásra Kal- lay Szabolcs tb. főszolgabírót helyettesi tette. — A nagybányai járásorvosi áliásra Dr. Vinkler Jenő nagybányai körorvost helyettesítette, mely helyettesítés a nagybányaiak, illetve a járás osztatlan megelégedésével találkozott.

— Mindent a hazaért! Benczúr Gyula a magas kora dacára is java művészi erejében levő mester finom, megkapó képen örökítette meg a magyar áldozatkészség gondolatát; hogyan búcsúzik a magyar katona családjától, hogyan vág neki a világháború borzalmainak, nyugodtan, férfiasán. Benczúr felajánlotta müvét a Hadsegélyező hivatalnak, amely 200 reprodukciót készíttetett róla és a számozott reprodukciókat darabonként 30 K árban forgalomba bocsátja az elesett katonák özve gyei és árvái alapja javára. A művészi kivitelű és korlátolt számuk miatt is értékes reprodukciók megrendelhetők a Had- segélyezö Hivatalnál V., Akadémia-utca 17.

A burgonya postai szállítása tilos. A ma gyár szent korona országainak területén kívül fekvő helyekre szóló burgonyatar- talmu csomagok postán szállítása tilos.

— Gyaszeset. Mélységes gyászba borította a nagykárolyi gör. kath. I. egyház lelkészét: Machis Romulus tőesperest és kedves családját az édesanyának s a szeretve tisztelt családanyának, az agg matrónák ; Marchis Györgyné született Vul- túr Julia volt nagykárolyi gör. kath. fő- esperes nejének 76 éves korában özvegységének 34 évében rövid szenvedés után ‘ulius 28 án történt csendes elszenderűlése. Az általános tisztelettel övezett úrnő temetése teljes egyházi pompával a közönség rendkívül nagy részvételével jul. 30- án d. u. 3 órakor ment végbe a nagykárolyi I. sz. gör. kath. templom udvaráról. Itt tették örök pihenőre, ahova mindig visszavágyott, mivel gyermekei szívesen teljesítették abbeli kívánságát, hogy utolsó napjait Nagykárolyban éljele, ahova annyi kedves emlék fűzte.

— A „Kritika“ cimü évkönyv eddig megjelent füzetei beigazolták azon irány követését, melyet maga elé tűzött. Az irány változatlan fog maradni. A magyar nemzet érvényesülése minden oldalon úgy a belföldi, mint külföldi területeken be fog következni. Ez volt és ez lesz a »Kritika« célja. E teltétien elsőrangú, pártatlan és élénk közgazdasági és társadalmi évkönyv előfizetési ára 12 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII. Vörösmartytca 13. Felelős szerkesztője Horváth Endre.

— A Törvényhatósági Hadigondozó Bizottság

Jékey Sándor főispán elnöklete alatt f. hó 10-én, Nagykárolyban, tartja alakuló ülését

— Köszönetnyilvánítás. Mindazon igen tisztelt ismerőseim és jóembereimnek, kik szívesek voltak felejthetetlen édes anyám, özv. Marchis Györgyné elhalálozása alkalmával részvétüket akár végtisztességén való megjelenésük által, akár Írásban ki fejezni, ezúton mondok szívből jövő hálás köszönetét. Marchis Romulus, gör. kath. föesperes, lelkész.

— Vöröskeresztes kitüntetések Hadiékit- ményes vöröskereszt ezüst diszéremmel: Sepsy Károly kórház alapitó, Nagy Mariska ö. ápolónő, Venglárcsek Istvánná fiókegyleti alelnöknő, (Szinérváralja). Schuszteritsch Béla fiókegyleti titkár özv Knóti Kovács Sándorne a kórház vezetője, Szolomájer Anna önk. ápolónő, Kom- polthy Róbertné íőápolónö, dr. Adler Adolf fiókegyleti pénztáros, Bara Zsuzsanna főápolónő, Weisz Gizella íöápo- lónö, Dániel Sándorné örik. ápolónő, Bél- teki Ferencné önk. ápolónő, Müller József fiókegyleti gondnok, Berger Teréz önk. ápolónő (Mátészalka) Gefléri Mária önk. ápolónő, Jancsár Margit önk. ápolónő, Almár Béla fiókegyleti pénztárnok. Ba lássv Miklósné, Rohay Berta, Tóth Lujza, Sarkady Erzsébet önk. ápolónők, Nagy Zsigmond kőiházi gondnok, Gaál Ilona, Soltész Elemérné önk. ápolónők, Nagybánya. Lessián János áll. el. iskolai tanító, Szécsényi Ilonka, Kovács Elekné, Kovács Rózsi ka önk. ápolónők, Hajdú Sándor áll. el. iskolai tanító, Révész já- nosné, Winkler Miklósné önk. ápolónők. (Nagybánya.) Gyarmati Sándorné, Nagy DrzsŐné, Bojthor Károly né, Gönczy Adollné, Kocsis jenöné Szinérváralja. A Vöröskereszt hadiékitményes II osztályú díszjelvény. Braneczky József piarista tanár Nagykároly, Gróf Teleky Sándorné fiókegyieti alelnöknő Nagysomkut. Szlávy DezsÖné kórház vezető Szatmárnémeti, Jékey Sándorné fiókegylet alelnöknö|e Fehérgyarmat.- Viiiamütés. Hosszú mezőn az oláh harangozót akkor ütötte meg a villám, midőn a toronyban a falusiak hite szerint a »jégre öntött« harangot ráncigálta azon erős hittel, hogy annak hangja a közelegni látszó jégfelhőket és villámütést eltávolítja A szegény harangozó úgy maradt álltában megdermedve, a kötéllel a kezében, amint szent meggyőződéssel húzta a harangot, hogy elkergesse a vészes felhőket- Nem volt rajta semmi más sérülés, mint homlokán egy kicsiny, alig. észrevehető horzsolás. Nahát ennél se kell erősebb bizonyíték arra, hogy minő hiábavalóság ez a jég ellen való harangozás, mikor éppen oda csapott be a villám, ahova leg- kevésbbé várták.

A szivekhez!

A balatonszabadi hadiárva gyermekszanatóriumért 111 Irta: RÁKOSI JENŐ.

Az emberiség, amely oly büszke volt ez újkor csodás vívmányaira, cziviliizíci- ója mindennemű alkotására, a tudomány a művészet, a társadalom, a humanitás in tézményes nagy fejlődésére, úgy, hogy már a nemzetközi és világbékének is orgánumai voltak, melyekben a világ legnemesebb elméi keltek versenyre ez ideál föltételeinek keresésében és biztosításában ; az emberiség elcsüggedve szemléli a ránk tört szinte egyetemes háború borzalmait, melyek minden illúziónkat az em bér nemesebb hivatásába a haladás igazi érzékébe vetett hitünket összetörték, s mintha azt bizonyítanák, hogy minden haladásunk csak az értelemé, erkölcsi lényünk megmaradt állati természetünk hatalmában.

Mégis a háború égő poklának liisttö- megéből kicsap és égre tör két csodálatos lángoszlop, túlvilág! fényben, földfeletti ragyogással. Egyik a halált megvető vitézség, melynek tündöklő példáját látjuk az öldöklés borzalmas káoszában is. Egymásért és mindnyájunkért, a hazáért a legnemesebb ideálért, ezrek, százezrek és milliók rohannak a halálba, az önfeláldozásnak, a férfias bátorságnak, a magyar bravúros vitézségnek legendába illő példáit adják, hogy elmondhassuk: sok mindenből kifosztott bennünket az idők mostoha járása, de a szép, a nagy dolgokra képes magyar lélek él régi erejében és átmegy jövendő idők feladataiért tovább küzdeni.

A másik lángoszlop pedig a magyar asszonyok és férfiak ama megindultsága, amely a háború félelmeiből és zűrzavarából jótékonyság irgalmas hajlékaiba gyűjti a lelkeket. Soha annyi áldozatot erre a szent tűzben égő oltárra nem raktak, mint a megpróbáltatás e nagy napjaiban. A háború sebeit gyógyítani, a háború pusztításait helyre hozni, szenvedéseit enyhíteni, keservét, bánatát, lelki fájdalmait vigasz- gasztalni: adománnyal, munkával, szamaritánus cselekedetekkel siettek, szinte to longtak leányok, asszonyok, férfiak.

Oh, de hol van még az áldozatok nap jainak a vége.

Mindennap újra szétreppent az Ur angyala, irgalmasságra indítani a lobogó sziveket.

Amit én itt most beszélek, az a beteg gyermekek esdeklő szava.

Akiket nem karddal és ágyúval fegyverkező ellenség vert le, hanem a nélkülözés, a szegénység, árvaság, elhagyottság és a gyilkos betegségek bujkáló serege.

Hasson el szózatom a paloták, a kunyhók, az elmék a szivek minden zugába.

Hallják meg azok, akiknek gyermeke most nő fegyver alá. Az árvák, ügyefo- gyottak, betegek áldása fogja kisérni érte.

Hallják meg azok, akiknek fia és hozzátartozója már ott künn van az ellenség Tizében A nyomorult és beteg gyermeksereg imádsága fog őrködni rajta

Hallják meg azok, akik Isten tanácsából gyermek nélkül maradtak a háború öldöklő kezétől. Gyermekük helyén, aki legdrágább vérét adta a hazáért, gyermeket mentenek meg a hazának.

Hallják meg azok, akik gyermektelen élik életüket: ők gyermekükért gyötrődő szegény és tehetetlen szülőknek adják vissza reményüket, életkedvüket, munkaerejüket: a gyermeket

Hullják meg mindazok, akik szemtanúi e világkatasztrófa rettenetes ember áldozatainak, mert a jövőnk, a nemzet tidve és jóléte, mindnyájunk biztossága és boldogsága függ attól, hogy ami emberben megmenthető, az oda ne vesszen a mi gondatlanságunktól, nembánomságunktól, szívtelenségünktől.

A vézna, sápadt, beteg gyernieksereg- nek a a Ti szivetek melegsége fogja visz- szaadni a szint, a testet, az erőt, az életet, Nektek a lelki örömet, a megnyugvást, az égi öntudatot, amely minden megmentett élet fohászából száll megmentöje fejéreAz irgalmasság nevében!

Magyarország birtokviszonyai és népessége.

Magyarország területe hetvenkilenc millió katasztrális hold. EbbőJ 26 és tél millió hold, vagyis 54 százalék 28000 birtokos között, 22 és fél millió vagyis 46 százalék 1.674.677 birtokos között oszlik meg. Az előbbi a 100 holdon aluli birtokkategóriára esik. Másszóval 92 39 százaléka a birtokosoknak bir 46 százalékot és 164 százaléka bírja az ország földterületének 54 százalékát.

Ebből az 54 százalékból 34.25 százalék a szántóföld, a 46 százalékból pedig 84.13 százalék az. Mig 1.674.677 birtokos közt oszlott meg 22 és fél millió hold, az átlagos birtoknagyság tehát 13 hold, addig a 20000 holdon telliii birtokosok száma 2135, birtokaik kiterjedése pedig 16622 ezer hold, az átlag tehát 5864 hold, vagy ha tekin_ tetbe vesszük, hogy a 20000 holdon felüli

6.746.000 holdat kitevő birtok mindössze