Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-16 / 16. szám
Nagykároly. 1916. április 16 16. szám XLII, évfolyam. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ;lcvá a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : moo NAGYKÁROLYBAN, Jókay-utca 2. szám oooo Telefon 56. szám FŐSZERKESZTŐ: DR. ANTAL ISTVÁN SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS : PÁSKÁDY JÁNOS FÖMUNKATÁRS ■ » '!■ LJ" ——T»—; " 0000 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP oooo ELŐFIZETÉSI ÁRAK: A. Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek, o „Nyilttér“ sora 60 fillér. Hezzirt htffcit. Miközben fegyvereink az összes haditereken dicsőséges győzelmeket aratnak, a kormány negyedszer fordul a nemzethez avégből, hogy a háború sikeres folytatásához és győzedelmes befejezéséhez szükséges anyagi eszközöket biztosítsa. Ellenségeink most már tisztában vannak vele, hogy mi vagyunk az erősebbek, tehát kiakarnának bennünket éhez- tetni. Ez a politikájuk azonban minden téren csődöt mond. Élelmiszereinket magunk termeljük, ami pedig a háború pénzügyi terheit illeti, azok viseléséhez is erősnek bizonyultak. Fényesen igazolják ezt a három előző hadikölc-iön ered ményei, továbbá az a körülmény, hogy a háború következtében zárt gazdasági terület vagyunk, mindent mi magunk pótolunk, tehát voltaképpen az előző hadikölcsönökre jegyzett összegek itthon cirku- lálnak a magyar földművelés, ipar és kereskedelem, e három termelési tényező kereteiben. Semmi kétség tehát, hogy a negyedik hadi kölcsön kibocsátása is fényes j eredménnyel fog járni. A kibocsátás Kö j rülményei a lehető legkedvezőbbek. A [ nagy pénzbőség következtében el sem | képzelhető jobb tőkegyümölcsöztetési al- í kálóm a hadikölcsön jegyzésnek Most, hogy a pénzintézetek a felszaporodott pénzkészletek miatt nem nyújthatnak megfelelő kamatozást a betéteknek, a magyar tőke örömmel fogja megragadni ezt a kinálkozó alkalmat, hogy ilyen kedvező gyümölcsözé-d feltételek mellett helyezkedjen el. Vagyis a kormány még csak áldozatot sem kér a nemzettől, hanem csak hazafias kötelességük teljesítésére hívja fel az itthon maradottakat es ugyanakkor gondoskodik róla, hogy e kötelesség teljesítése egyáltalán ne legyen terhes, hanem ellenkezőleg még kiválóan hasznos tőkebefektetés is legyen. A nemzet tehát — mint egy ember — siessen eleget tenni a kormány felhívásának és a negyedik hadikölcsön sikerevei győzze meg ellenségeinket aziránt, hogy nemcsak vitéz katonáink, de anyagi erőink is legyőzhetetlenek. Gazdasági jövőnk. Irta: Cspony Traugott, orsz. képviselő, az Országos Iparegyesület igazgatósági tagja. Szívesen teszek eleget annak a kérésnek, hogy a háború után való gazdasági viszonyokról nyilatkozzam. Ezeknek a gazdasági kérdéseknek a kedvező megoldását csak a szövetségeseinkkel való legszorosabb kapcsolat és egyesülés utján tartom lehetségesnek, mert a békekötés utáni időben még inkább leszünk kölcsönös védelemre és támogatásra utalva. Nemzeti szükkebltiség és féltékenykedés nagyon veszedelmessé válhatik ránk nézve. Becsületesen és nyíltan kell mennél szorosabban egybeforrnunk. Ha nem igy cselekszünk, vagy csak vonakodva és bizalmatlankodva, akkor ennek igen nagy kárát látjuk. Németország ebben a háborúban ránk volt utalva, majdnem éppen olyan mértékben, mint mi ő reá és szüksége van ránk a háború után is. De viszont nekünk még inkább szükségünk van reá, mert annak a Németországnak kegyét, mely fegyveres erő dolgában a legelső és ha lehet gazdasági teljesítőképességére még elsőbb, — erősnek fogják mindenfelől keresni. Nem tartom lehetetlennek, hogy Németország a békekötés után valamelyik mai ellenfeléhez, talán Oroszországhoz csatlakozik, ha nagyon merevek, vagy tartózkodók lennénk. Aki ma ellenfél, az holnap szövetséges lehet és a megforditottja sem lehetetlen. Ellenségeink is rajta lesznek, hogy egymástól elszakítsanak és hogy ezt elérjék, a békekötés után a mi hajlandóságunkat is fogják keresni. De nagy hiba volna, ha vonakodva és duzzogva a Né- j metországgal való legszorosabb kapcsolat gondolatától eltérittetnök magunkat, I mert ez a vég kezdete lehetne. Ezért i Ausztriával és Németországgal való erre : vonatkozó tárgyalásaink során minden közjogi szörszállhasogatás, amely a csat- I lakozást meggátolhatja, vagy csak lazit- j hatja, legszentebb javaink ellen való vét- j kezés volna. Sajtónk nem volt ezen a téren min- ! den részében és mindig eléggé megfon- j tolt, mert a mégis csupán egyesült erővel I kivívott és elért sikerek mámorában szívesen ragadtatta el magát a mi saját erőkifejtésünk túlzott és egyoldalú hangoztatására, miközben a minden idők eme legnagyobb küzdelmében való fegyvertársaink a mi cselekedeteinknek látszólag igazságtalan kiemelésében az ő legalább olyan becsületesen és dicsőségesen kivívott sikereik bántó kisebbítését láthatják. Újságok nyomán támad a nép hangulata és a néphangulat uralja a politikát. A felsorolt okok miatt tartom én a magunk érdekében is kívánatosnak, hogy még bizonyos áldozatok árán és minden Látogatás Breszt-Litovszkban és Pinszkben. A német hadvezetőség meghívott néhány semlegesországbeli újságírót egy utazásra a „Niemve Rotterdamschen Gourant“ tudósítója hosszabb cikkben számol be lapjának erről ak utazásról. E tudósításból közöljük az alábbi részleteket: Hálókocsink a kényelem minden pompájával fel van szeretve, villany világítás, köz- pontfütés, meleg mosdóviz stb. Épen úgy, mint egy hotelben megnyomjuk a villanyoscsengő gombját és a kiszolgáló-személyzet várja a parancsunkat. Nappalt az étkező-, társalgó-, olvasókocsikban töltöttük el. Berlinből a keleti frontra utaztunk. Odautazásainkkor Breszt-Litovszkban megállottunk, hogy onnan folytassuk utunkat a frontra, vagyis a cári birodalom belsejébe. Mert a német hadállások bizony jó darab területet, szakítottak le az atyuska országából. Tizenhétórai utazás után értünk Breszt-Litovszkba. Leszállottunk a vonatról és autókon mentünk a várba. Este holdvilág mellett tekintettük meg a vár romjait. Köztudomású az oroszokról, hogy vissza vonulásukkor mindent elpusztítanak, de ez a barbarizmus már szinte hihetetlen, mintha az lenne egyedüli ambíciójuk, hogy kő-kövon ne maradjon, mert itt e szólás mód a szó legszorosabb'» n •'tett értelmében értendő. A holdvilágnál nagyon kellemetlen látvány a csupasz, felperzselí falak és a sok rom látványa. A nagy városban mindössze psak néhány ház lakható. Néha-néha pislog egy kis világosság valamelyik ablakból. A látvány igazán el szomoritó. Csak az ortodox görög keleti temp- omok sérthetetlenek. Pompás kupoláik mesz- sziről feltűnnek a romok közt. A romokból azonban megítélhető, hogy ez a város ellentétben a legtöbb orosz várostól, kőből, volt építve, és szemtanuk állítása szerint nagyon csinos volt. Azonnal észrevehető, hogy a lángok mint csaltak át egyik házról a másikra. Az oroszok nem akartak semmi használhatót hátra hagyni a német hóditó sereg kezébp'. Az utcákon nincs egy élő lélek sem. A város bevétele után a 600Ö0 lakosból néhány száz ember visszatért, de megszomorodott szívvel látták házaik és minden vagyonuk teljes pusztulását és ma tisztán a német hatóságok segélyeire vannak utalva, az a nehány ember, akit szabadon engednek járni a romok közt, mert a legtöbb visszatérőről kisült, hogy kémkedtek az orosz hadvezetőség részére. A várban óriási kaszárnya épületek voltak, melyben mintegy 50000 katona volt elszállásolva. Ma mindössze csag 15000 embert tudnak elhelyezni a kaszárnyában, a többi része hasznavehetetlen. Érthetetlen, hogy egy ilyen- nagy városban mint Breszt-Litovszk, nem volt villanyvilágítás, vízvezeték, gáz. Valami hige- nikus berendezkedésnek nyoma sincsen és igy meglehetős nehézségeket kellett leküzdeniük. Szinte örültünk, midőn a szomorú vá rost elhagyhattuk és Pinszkbe utazhattunk. Az első éjjel, melyet Pinszkben töltöttünk igen erős ágyú dörgéseket hallottuuk. Erős tüzér párbaj keltett fel álmainkból, mindenféle kaliberű ágyú koncertezett. Csakhamar megnyugtattak, hogy nincs okunk a félelemre és tényleg a heves ágyutüzelés csakhamar csendesedni kezdett, majd teljesen szünetelt. Másnap aztán a főhadiszálláson megmagyarázták az éjszakai ágyúzás okát, ugyanis a' német megfigyelők észrevették, hogy egy orosz vonat egy orosz ezredet csaknem a német front közelébe szállít. Természetesen a dologból nem lett semmi, mert a vonat szépen ellengőzzel visszavonult. Errefelé a harctereken most mindenütt csend honol. Nem mindig volt ez azonban igy. azelőtt egy-két hónappal mindkét oldalról erősen folytak a patrulirozások és igyekeztek kisebb-nagyobb csetepatékba kezdeni. A németeknek a terepviszonyokkal meglehetős nehézségeik voltak, tekintve, hogy az orosz térképek nagyon rosszak és a németek térképei még nem készültek el. Ellentétben Breszt-Litovszkkal Pinszk nem olyan kihalt. Nagyon sok a zsidó és lengyel, akik mind boldogak, hogy nincsennek orosz uralom alatt. Pinszkben ha nem is nagyon olcsón, de mégis lehet mindenféle cikket vásárolni. Mindenféle cégtáblákon hirdetik áruikat a pinszki kereskedők, természetesen igen rossz németséggel vannaK a feliratok készitve. A város kereskedelme sokkal nagyobb és élén- kebb mint valaha is volt és ugylálszik, hogy napról-napra jobban fog fejlődni. $
