Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-13 / 7. szám

s z norálva úgy gondolkozunk, hogy ez nem történhetik másként, mint amiként azt a mai idők megkövetelik. És itt mindent figyelembe véve is mindnyájunknak, kiknek ez évben, illetve a múlt évben akármilyen összeggel, ha mindjárt csak egy pár fillérrel is hozzá kellett járulnunk annak a nyereségnek létrejöttéhez, jogunk van szót emelni és bírálatot mondani ennek a nyereségnek célbavett, vagy megtörtént felosztásáról. Ebből a jogunkból kifolyólag merjük aztán állítani, hogy végtelen szomorú lát­ványnak tartjuk a nyereség felosztásáról készült azt a számoszlopot, melyben ma is legkisebb összeggel a jótékony cél szere­pét és különösen szomorúnak akkor, mikor arra gondolunk, hogy ebből a legkisebb összegből jut s csak egy kis rész jut há­borús, illetve hazafias célra. Hát ezek a nagy idők, ennek a hazá­nak mai nehéz helyzete, azok a felperzselt falvak, a hadi árvák, a bénák és rokkan­tak ezrei, a vak hősök és Isten tudja hány áldozati oltár nem jutott eszébe a mérleg csináló bankoknak, csak az a buta parag­rafus, melyet bizonyára nem a mai időkre alkottak meg a nevezetes 1 százalékról! ? Telt volna nagyobb, volt honnan venni, nem akadályozta ebben senki, vagy ha valaki tiltakozni merészelt volna, legalább megismertük, lesajnáltuk volna azt a sze­rencsétlent Hát ki áldozzon, ha egy pénzintézet a nyereségből nem áldoz még ma sem ? Reméljük a közgyűlések változtatni fognak az iditványokon, a részvényesek között akadni fognak felszólalók és nem engedik határozat erőre jutni ezeket a meggondolatlanul szűkkeblű felosztási tér veket! Tavasszal. Rövid egy pár hét és márciust írunk. Akár honnan vette nevét ez a hónap, akár mit jelent ez a szó az ókori kultur- nép nyelvén, nekünk tavaszt jelent. Tavaszt, megkönnyebbülést, munkát, reményt jelent. Miko,r elérkezik első napja, nagyot lélekzünk, mint aki egy súlyos terhet tétt le vállairól, vagy mint aki nehéz fáradal­mak után elérkezett céljához, vagy bevég- zett valami nagy feladatot. így volt ez minden márciusban, igy van de százszorosán igy van most. Legjobbjaink munkája ; nemzeti erőnk és a nagy Isten végtelen segedelme foly­tán a legvége felé járunk a második há­borús télnek. . Kibírtuk a második telet is ; minden baj és aggodalom nélkül jutottunk el idáig. Megkönnyebbülve veszünk lélekzetet, összeszedjük minden erőnket és munká­hoz látunk. Arany János után a nép nyelvén szólva most igazán elmondhatjuk/ most van, most lesz a dandárja a munkának. Soha ilyen és ennyi nehéz munka előtt még nem állottunk. A lét és nem lét nagy problémája előtt állunk. Majdnem két éve kezdtünk bele, folytattuk kitatartással, fáradhatat­lanul és most: végezni akarunk. Végeznünk kell, mert különben kifo­gyunk időből, erőből. Ezzel az átkozott véres munkával vé­gezni akarunk, a pusztítást, rombolást be kell fejeznünk, mert sietteti azt az építés teremtés áldott munkája. Készüljünk erre a nagy munkára te­hát, rövid az idő s végezni kell. Erre a munkára nincs, mert nem sza­bad legyen ebben az országban, alkal­matlan vagy felmentett, ezek a szavak ta­lán még a katonai szótárban meglehetnek, de a polgárok szótárából most már hi­ányzanak. A katonák nehéz és véres veszedel­mekkel telt munkájához behívták az ősz fejeket is, fegyveres sorba állnak a nagy­apák, akik pedig még itthon maradtak a TMÁRMEGYEI KÖZLÖNY. csöndes, békés munkához álljanak sorba, férfi, asszony öreg és a gyermekek, mind. Sorba, munkába, a dolgos és áldozó polgárok sorába nem sopánkodással, nem reménnyel most már, hanem buzdítva egy­mást rendületlen hittel állva egymás mellé. Sorba mindenki; mindenkinek meg­van a helye és megvan magához illő fel­adata. Nincs többé egyén, nincs személy, csak a köz, a haza van meg és ezt vé­deni, megmenteni az egyetlen kötelesség, melyet közreműködésével mindenkinek szent kötelessége teljesíteni. Csak ez a munka van most és átok legyen minden más célú fárazozáson. H'tváby nyomorult aki nem ennek áll szolgálatában, hazűáruló, aki hiányozni fog ebből a sorból. A polgári társadalom szemlét fog tartani az itthon levők felett kérlelhetet­len szigorral, mikor aztán jaj lesz annak, aki nem áll a sorba és nem végzi kellően munkáját. Pellengérre fogja állítani, csúffá fogja tenni a világ előtt nyilvánosan és büntetni fogja hetediziglen Most még van idő ; nem sok, de még elég, hogy vagy álljon sorba, vagy pusz­tuljon. A lét és nemlét nagy problémája előtt állunk, most már nincs magyarázat, mentség, kifogás, most már csak egy szót ismerünk: haza ! Jön a március I munkára polgárok I Közigazgatási bizottsági ülés. A vm. közigazgatási bizottsága Csaba Adorján főispán elnöklete alatt í 1-én tar­totta februári ülését. Vm alispán bejelenti, hogy az üresedésben levő al­jegyzői állásra Dr. Mangu Gyula közig, gyakornok, vm. tb. aljegyző, egy ürese­désben levő szolgabirói állásra pedig, ál­lomáshelyén, Nagysomkuton való mégha gyása mellett Lázin Tivadar közig, gya­kornok, tb. szolgabiró helyettesittettek be. A tengeri requirálás eredménye a várme­gyében 97.000 mm. tengeri volt. Az , alis páni jelentés kapcsán Dr. Falussy Árpád bizottsági tag szólalt fel s kérte a közig bizottságot, hogy fordulóm felirattal a kor-' mányhoz aziránt, hogy az 50 —55 éves gazdasági cselédek, akik hadimunkára való kirendelés céljából csakúgy összeirattak, mint a mezőgazdasági munkával nem fog­lalkozó személyek, a mezőgazdaság érde­kében hadimunkára ne rendeltessenek ki. Indítványát a bizottság elfogadta s elha­tározta, hogy ez ügyben a kormányhoz feliratot intéz. A kereskedelmi miniszter­nek a Nagykároly—csapi, Nagykároly—zi­lahi, Szatmárnémeti—fehérgyarmati és a szatmárnémeti—felsőbányái vasútvonala - kon a háború előtti menetrend visszaálli tása tárgyában kelt leirata értesíti a köz- igazgatási bizottságot, hogy a menetrend visszaállítása iránti kérelmét a kereskede­lemügyi miniszter ezidö szerint nem telje - sitheti. A nagyváradi posta és távirda- föigazgafó a vm. távbeszélő hálózat bőví­tése tárgyában értesiti a közig, bizottsá­got, hogy a távbeszélő hálózat bővítését a kereskedelemügyi miniszter a háború alatt nem engedélyezi. Dr. Schönpflug Béla vm. tiszti főorvos jelenti, hogy az elmúlt hónapban a vármegye közegészségi álla­pota minden tekintetben kielégítő volt, jár­ványok nem léptek fel, sőt az addigiak is csaknem teljesen megszűntek. Jelenti, hogy Dr. Vaszkó fehérgyarmati körorvos, aki a háború óta hat tiszti orvosi állás teendőit látta el, Máramarosmegyében járásorvossá neveztetvén ki, Fehérgyarmatról eltávozik s ezért kéri, hogy a közig, bizottság az en­nek folytán Fehérgyarmaton előálló tart­hatatlan orvos hiány enyhítése végett kérje Ascher járásorvosnak, aki a honvédelmi minisztériumban teljesít katonai szolgála­tot, a népfelkelői szolgálat alól való fel­mentését A bizottság elhatározza, hogy Ascher járásorvos felmentése iránt a m. kir. honvédelmi miniszterhez feliratot intéz. Dr. Falussy Árpád j bizottsági tag kérdése folytán Bodnár | György kir. tanfelügyelő ismerteti a val­lás és közoktatásügyi miniszter rendeletét, mely a nagyobb iskolás gyermekeknek mezőgazdasági munkára való felhasznál- hatása érdekében az elemi iskolákban a tanévnek áprilisban leendő befejezését reü- deli el. Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató jelentésének legérde­kesebb része, hogy a f. év január havában a megyében egyenes adóban 127.484 K 18 f, hadmentességi díjban 742 K26 f bélyeg- és közvetlen illetékekben 15527 K 53 fillér, fogyasztási és italadóban 179.697 K 43 f folyt be. Kacsó Karoly műszaki főtanácsos a varmegye utairól és építkezéseiről tesz jelentést. Útadóban a vármegyében január havában 84.216 K 68 í folyt be. Hírek:. Nagykárolyfalva. Az ország vármegyei, városai, egye­sületei és közintézményei ideális versengés közepette juttatják koronáikat a legneme­sebb aktuális feladatok elsőjének teljesíté­séhez, az oroszok által elpusztított hárpáti falvak felépítésére. Szatmárvármegyében is megindult a gyűjtés egy Szatmárfalva felépítése céljá­ból, nekünk Nagykárolyiaknak azonban egy Szatmárfalva felépítése csak abból a szem pontból kedves és jóleső, hogy eggyel több tűzhely készül az elpusztultak pótlátára, de azt a célt, hogy e város hazafias áldozat- készségét örök időkre, a kérő utódok előtt is bizonyítsa, el nem érjük. Tudjuk jől, hogy e nemes cselekedet sem jutalmat, sem más külső megnyilvá­nulást nem kíván és mégis szükségét érez­zük annak hogy valahol, ott a messze kár­pátok alján, gyűljön ki egy házban egy tűzhely, melynek majdan lobogó lángja mellett egy sokat szenvedett család hálás szívvel, áldó ajakkal emlékezzék meg Nagykároly városáról és annak áldozat­kész polgárairól. Tudjuk jól, hogy ma, amikor a kö­nyörületes szivek helyzetüket felülmúló bőkezűséggel adakoznak a kifogyhatatla­nul újabb és újabb célokra is áldoznak, a jótékonyság szinte óráról órára felállított újabb és ujubb indokoltabb és nemesebb oltárain, egy ujabbi gyűjtés javaslása nem volna a leghálásabb feladat. De van más mód is rendelkezésünkre különösen a mostani hetekben, amikor a nagyközönség nem zárkóznék cl az önkén­tes megadóztatás elől. Hiszen talán még emlékezünk a békés időkre is amikor egy-egy falusi templom tornyára óra csak úgy kerülhetett, ha a fiatalság és a rezes banda estétöl-reggelig táncolt és fújt 6 reggelre a nagy munka után együtt volt a toronyóra ára, mit ad­dig összegyűjteni nem lehetett. Most itt van a színtársulat, kedvező alkalom arra, hogy a könyörületes szivek­nek alkalmuk legyen egy kis onámitás I Nagyszerűen káváit a harctéren küzdőknél és általában mindenkinél legjobb || fájdalomcsillapító r,'dörzsölés 1 m neghüéa, rheuma, köszvC 'T, influenza, torok-, ■tall- in hátfájás u eseteiben m Dr. Richter ' I Horgony-Liniment, ä 1 Horgony-Pain-Expeíler pótlék». 1 ÜvegJ« X -’HO, 1 40, f*—. H Kapliaté gyígyszertkrakban vagy közvet- q l^nul a* ..Arany oroszlánhoz“ címzett Hf“ to gr L)r Ru-.bter íéle gyógyszertárban, a J i || Tr&gfc 1, Elisabei hstr. 6. Tppk fí :ponlréntl szétk Idea. ^ yfófíjj

Next

/
Thumbnails
Contents