Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-03 / 36. szám

SZATMÄRMEGYEI KÖZLÖNY dasági érdekek előmozdítása, illetőleg az őszi szántás-vetési, valamint az egyéb fon­tos őszi gazdasági és kapcsolatos ipari munkák elvégezhetése céljából a cs. és kir. hadügyminiszter úrral egyetértöleg a honvédelmi miniszter a következőket ren­delte el; 1. A járási löszolgabirák (városi hatóságok) ezennel lelhatalmaztatnak, hogy a jelenleg érvényben levő, illetőleg 19lő. évi szept. hó 30-ig még érvénybe lépő, de 1916. évi szept. hó 30-ika után'is bármikor lejáró és meghatározott időre szóló azon felmentéseket, melyeket a m. kir. honvé­delmi miniszter ur és a császári és kir. hadügyminiszter ur a., önálló mezőgazdák­nak, őket a mezőgazdasági üzemben he­lyettesítő hozzátartozóiknak, b., mezőgaz­dasági alkalmazottaknak, vagy egyéb fel­ügyelő közegeknek, c., a mezőgazdasághoz okvetlenül szükséges kovácsoknak, bogná­roknak és molnárokhak engedélyezett: 1916. nov. 30-ig meghosszabbíthassák. — Számoiócédulák és papirasztaikendök a vendéglőkben és kávéházakban. A m. kir. hon­védelmi minisztérium Hadsegélyző Hiva­tala a háborús jótékonyság általános szer­vezése során mozgalmat indított az iránt is, hogy a vendéglői és kávéházi közön­ségnek fizetési alkalmával módot nyújtson filléres adományokat juttatni a hazáért elesett hősök özvegyei és árvái javára. Ezért olyan számolócédulákat hozott íorga lomba, amelyeken az áldozatkész közön ­ség nemes adományait 2, 4, vagy 10 fillé­res értékkel hivatalosan elismeri. A Had­segélyező Hivatal e nemes actiőjával most a szállodások és vendéglősök orszá­gos egyesületeinek a vezetősége is inten- sivebben foglalkozik s ezért telhivta az összes magyarországi ipartársulatokat e hivatalos jótékonysági számolócédulák vá­sárlására és állandó használatára. A Had segélyező Hivatal minden 40 K értékű számolócédula rendelményhez 500 db. hi­vatalos jelvénnyel ellátott papirasztalken- dőket is mellékel. Minden vendéglőnek és kávéháznak pártolni kell a jótékony­ság e közvetítő munkáját, — anagyközön- ség szívesen áldoz számlái fizetésénél 1— 2 elguruló fillért, hiszen ezúton áldozat- készsége csak a legkisebb mértékben vé­tetik figyelembe, viszont, ha minden ven­déglő állandóan használja e számólócédu- lákat, — úgy a befolyó jövedelem igen te­kintélyes összeggel fogja növelni a jóté­konysági alapot. — A számolócédulák -- mint minden egyébb jótékonysági kiadvá­nyok — portómentes levelezőlapon rendel­hetők meg a következő címen : A m. kir. Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyezö Hivatala Budapest, V., Akadémia-utca 17. sz., ahonnan a pénz előzetes beküldése esetén portómentesen küldik meg a kiad­ványokat. — Háborús adótörvények. A képviselő­ház előtt fekvő háborús adójavaslatok az az adózó közönség legszélesebb rétegeit érintik. Saját érdeke tehát minden adózó­nak, hogy kellő tájékozódást szerezzen jQgainak megvédésére, tudva azt, hogy a reá kivetett adók a törvénynél nem e ma­gasabbak s végül jogainak megvédésére idejében orvoslást szerezhessen. Ezen szempontok figyelembevételével fognak a szentesítés után megjelenni Dr. Tury Zoltán p. U. tanácsos magyarázataival s a közig, biróság joggyakorlatával a Hábo­rús Adótörvények I. füzet jövedelemadó bolti ára 5 — K, előfizetési ára 4‘— K. II. füzet Nyilvános számad köt. váll. adója bolti ára 3'— K, előfizetési ára 2'40 K. K. III. füzet Hadinyereségadó, vagyonadó a III. oszt. kér. adó életben- tartása bolti ára 3’- K, előfizetési ára 2'40 K. három tüzet együtti bolti ára 9 — K, előfizetési ára 8-— K. Megrendelhető minden hazai könyvkereskedésben s la­punk kiadóhivatala utján. Nagyszerűen bevált a harctéren küzdőknél és tltalAhan mindenkinél mint legjobl fájdalomcsillapító bsdörzsöles meghUéa, rhanma, köszvény, Influenza, tarok , mail- és hátfájás ztb. sasiéiban Dr. RiehtapJUa •npsici compos. Horpny-Liniment. Horgony-Pain-Expeller p«««*«. Üvs*Js K -■*, 1«0, r—. Kephaté gyógyszertárakban vagy kézvet­lentil %% „Ar %ny oroezlánhoa1* óim nett Dr. Rich tor-féle gyógybzertári>»n, PrAga I, EliBabet.hstr. 5. l Knponfcúnt} •zötkOftfé.n. Térképek nyomán. A Románia részéről megizent háború ismét a térképekhez szólítja az aggódó és érdeklődő embereket. Azt kell higyjük, hogy akár a nem minden ok nélkül hibáztatott iskolai tan- tervek miatt, aki eddig meg nem tanulta a mi imádott Magyarországunk földrajzát, most ezekben a szomorúan nagy időkben meg kell tanulja. A mi sorsunk úgy látszik az, hogy lépásröl-lépésre kövesse figyelmünk Ma­gyarország északi, keleti és déli határvo­nalait ebben a háborúban. Szerbia, Európának ez a kis néhaivá vált piszok fészke adta először kezünkbe a térképet. Éber figyelemmel kisértük minden pontját, aggódva lestük a lassan hömpölygő Száva partvidékét a Drina torkolatától Orsováig. Kegyeletes pillantással tekint- gettünk át a határfolyón a volt Ma csői bánságra, Szendrö, Szabács, Nándorfehér­vár történelmi emlékezetű váraira, Galam- bóc megpillantása, hogy idézte azonnal emlékünkbe Zsigmond király és jó Roz- gonyink törökverő csatáit és Szentgyörgyi Cicelle kedves balladáját. Még időnk sem volt mélyebben elme­rülni a történelmi emlékekbe, már észak leié terelte figyelmünket a.sürü tömegek­ben határaink leié törtető hatalmas orosz hadsereg, mert a Dnyeszter folyón már keltek át a kozákok, ahonnan valamikor, 1848-ban Lenkey dicső százada sietett se­gítségére a szabadságáért harcoló Magyar- országnak. Aztán aggodalomteljes, nehéz napok jöttek. Remegve figyeltük, remegve keres­tük a hatalmas Kárpátok kapuit, sorra vettük a féltett és megtámadott szoroso­kat, hágókat. Ugyan ki ne emlékeznék még a duk- lai, lupkovi szorosokra, az uzsoki, vereckei és Tatár hágókra, ahol minden kövén a Kárpátoknak annyi magyar vérrel írott dicsőségteljes esemény van megörökítve. Ki ne emlékeznék a radnai és hörgői há­gókra, ahonnan ismételten véres fejjel ver­tük vissza a többszörös túlerővel támadó orosz hadseregeket. Hányszor álltunk ezekben a kapuk­ban, hányszor dobogott meg a mi szivünk ha ezekről a szentelt helyekről hozott hirt a hivatalos jelentés, vagy egy-egy onnan ide vetődő megsebesült hősünk. Ugyan lesz-e olyan háládatlan fia en nek a hazának, aki valaha képes lesz el­felejteni ezeket a magyar vérrel örök időkre kegyhelyekké avatott harctereket, ahol hősök hamvából zöldül ki az utolsó fűszál is? Es most, mikor már mentve, védve tudtuk ezeket a helyeket, mikor a nemzet filléreiből összegyűlt hatalmas tőkével ke­zünkben a magyar kultúra váraival akar­juk megörökíteni a hősök emlékét ezeken a helyeken, jön egy uj ellenség, jön egy gvalázatos orvtámadó, hogy elvezessen a Kárpátok többi kapuihoz is, hogy megis­merjük, megtanuljuk jól valamennyit, hogy eszünkbe jusson, amit könnyelműen elfelej­tettünk. Most felkeressük térképeinken sorra- Erdély égbenyuló havasait, felkutatjuk rajta a tölgyesi, békási, gyimesi, az ojtozi, bodzái, a tömösi, predeáli, tölcsvári, vörös- toronyi, szurduki, vulkáni szorosokat, me­lyek ismét arra vannak a sors által ki­szemelve, hogy hol az egyikért, hol a má­sikért aggódva harcolva sorban öntözzék meg katonáink honfi vérrel, fáradtságos verejtékkel, hogy megszenteljék és minket megtanítsanak é haza minden talpalatnyi földjének nemcsak ismeretére, hanem sze- retetére, imádására is. Imádságos könyvünk mellé tegyük oda Magyarország térképét és imáink előtt vagy után menjünk végig ezeken a meg­szentelt földeken, ahol most ismét, mint már annyiszor vért áldozik a magyar. ft jövő legnagyobb problémája. A jövő legnagyobb problémája két­ségkívül a jövő ' nemzedék nevelésének kérdése. A mai nemzedék ezt mint álsze­mérem, vagy rosszindulat nélkül kimond­hatjuk, nagyobbrészt elpusztult, más ré­sze pedig nyomorék és részben munka- képtelen lett. Az országnak és a nemzet­nek tehát gondoskodniok kell arról, hogy legyenek ilyen utódok, akik mindazokat a helyeket betölthetik, ahonnan most a nagy háborúban kidőltek a munkaerők. Bizonyos, hogy nagy nehéz probléma ez. A legutóbbi években például, mint tudjuk nagy volt a tolongás az értelmi­ségi, különösen a hivatalnoki és ügyvédi pályára. Ezt a krízist az ország akkor, amikor minden munkaerőből volt elég kibírta, hiszen a többi munkaalkalmak, pályák sem voltak teljesen elhagyatottak. Azonban a háború után ez nem lesz igy. Még pedig nem lesz igy igen hosszú ideig. Gondoskodnunk kell arról, hogy a jövő­ben, a háború utáni időben, egyik pálya sem szenvedjen hiányt munkaerőben, min­denüvé jussanak emberek és ne legyen egyetlen pálya sem túlzsúfolt, mert nem lesz olyan pálya, ahol ne kellene megfe­szített munkával helyrepótolni azt, amit e nagy háború alatt egyébb elfoglaltságunk révén elmulasztottunk. Meg.vagyunk győ­ződve róla, például, hogy a háború után a kereskedelmi és mérnöki pályára sokkal nagyobb lesz a tódulás, mint eddig volt. Mindenesetre üdvös'lesz, mert szük­ség lesz kereskedőkre és mérnökökre, de lesz sok ipari pálya, amely ma munkás nélkül maradt és amelynek szükség lesz munkaerőre. Lehetetlenségnek tartjuk, hogy az illetékes kormányhatóságok ne találnák, vagy legalább is ne keresnének módot arra, hogy elosszák és minden pályára jutassanak a jövő nemzedék most felnövő és most fejlődő tagjaiból. Bizonyos, hogy ez a probléma már foglalkoztatja az illetékes köröket és megvagyunk g}föződve róla, hogy az ille­tékes körök is nagy meglepetéssel vették tudomásul az ország legelső és legna­gyobb megyéjének azt a megállapítását, hogy sokkal helyesebb ha a tanulok nap­számba járnak, mintha az iskolát látogat­ják. Eddig még csak válhatnak egynéme­lyek ilyen nézetet az iskoláról és a tanu­lásról, ma azonban már megszűnt ez az idő, mert a legeklatánsabban ez a háború bizonyította be, hogy mennyivel nagyobb loku az ellenálló és harcképessége, in­telligens és tanult nemzetnek, mint a csor­dáknak. Védjegy, HARCTÉREN KÜZDŐ SZERETTEINKNEK KÜLDJÜNK MO Dl AMO-CLUBSPEC IAHTE HÜVELLYEL készített CIGARETTÁKAT, hogy lássák, fyogy nekik ininderjből a LEGDRÁGÁBBAT, (egy doboz 70 fillér) tehát a LEGJOBBAT is, Választjuk!

Next

/
Thumbnails
Contents