Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)
1916-09-03 / 36. szám
SZATMÄRMEGYEI KÖZLÖNY dasági érdekek előmozdítása, illetőleg az őszi szántás-vetési, valamint az egyéb fontos őszi gazdasági és kapcsolatos ipari munkák elvégezhetése céljából a cs. és kir. hadügyminiszter úrral egyetértöleg a honvédelmi miniszter a következőket rendelte el; 1. A járási löszolgabirák (városi hatóságok) ezennel lelhatalmaztatnak, hogy a jelenleg érvényben levő, illetőleg 19lő. évi szept. hó 30-ig még érvénybe lépő, de 1916. évi szept. hó 30-ika után'is bármikor lejáró és meghatározott időre szóló azon felmentéseket, melyeket a m. kir. honvédelmi miniszter ur és a császári és kir. hadügyminiszter ur a., önálló mezőgazdáknak, őket a mezőgazdasági üzemben helyettesítő hozzátartozóiknak, b., mezőgazdasági alkalmazottaknak, vagy egyéb felügyelő közegeknek, c., a mezőgazdasághoz okvetlenül szükséges kovácsoknak, bognároknak és molnárokhak engedélyezett: 1916. nov. 30-ig meghosszabbíthassák. — Számoiócédulák és papirasztaikendök a vendéglőkben és kávéházakban. A m. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatala a háborús jótékonyság általános szervezése során mozgalmat indított az iránt is, hogy a vendéglői és kávéházi közönségnek fizetési alkalmával módot nyújtson filléres adományokat juttatni a hazáért elesett hősök özvegyei és árvái javára. Ezért olyan számolócédulákat hozott íorga lomba, amelyeken az áldozatkész közön ség nemes adományait 2, 4, vagy 10 filléres értékkel hivatalosan elismeri. A Hadsegélyező Hivatal e nemes actiőjával most a szállodások és vendéglősök országos egyesületeinek a vezetősége is inten- sivebben foglalkozik s ezért telhivta az összes magyarországi ipartársulatokat e hivatalos jótékonysági számolócédulák vásárlására és állandó használatára. A Had segélyező Hivatal minden 40 K értékű számolócédula rendelményhez 500 db. hivatalos jelvénnyel ellátott papirasztalken- dőket is mellékel. Minden vendéglőnek és kávéháznak pártolni kell a jótékonyság e közvetítő munkáját, — anagyközön- ség szívesen áldoz számlái fizetésénél 1— 2 elguruló fillért, hiszen ezúton áldozat- készsége csak a legkisebb mértékben vétetik figyelembe, viszont, ha minden vendéglő állandóan használja e számólócédu- lákat, — úgy a befolyó jövedelem igen tekintélyes összeggel fogja növelni a jótékonysági alapot. — A számolócédulák -- mint minden egyébb jótékonysági kiadványok — portómentes levelezőlapon rendelhetők meg a következő címen : A m. kir. Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyezö Hivatala Budapest, V., Akadémia-utca 17. sz., ahonnan a pénz előzetes beküldése esetén portómentesen küldik meg a kiadványokat. — Háborús adótörvények. A képviselőház előtt fekvő háborús adójavaslatok az az adózó közönség legszélesebb rétegeit érintik. Saját érdeke tehát minden adózónak, hogy kellő tájékozódást szerezzen jQgainak megvédésére, tudva azt, hogy a reá kivetett adók a törvénynél nem e magasabbak s végül jogainak megvédésére idejében orvoslást szerezhessen. Ezen szempontok figyelembevételével fognak a szentesítés után megjelenni Dr. Tury Zoltán p. U. tanácsos magyarázataival s a közig, biróság joggyakorlatával a Háborús Adótörvények I. füzet jövedelemadó bolti ára 5 — K, előfizetési ára 4‘— K. II. füzet Nyilvános számad köt. váll. adója bolti ára 3'— K, előfizetési ára 2'40 K. K. III. füzet Hadinyereségadó, vagyonadó a III. oszt. kér. adó életben- tartása bolti ára 3’- K, előfizetési ára 2'40 K. három tüzet együtti bolti ára 9 — K, előfizetési ára 8-— K. Megrendelhető minden hazai könyvkereskedésben s lapunk kiadóhivatala utján. Nagyszerűen bevált a harctéren küzdőknél és tltalAhan mindenkinél mint legjobl fájdalomcsillapító bsdörzsöles meghUéa, rhanma, köszvény, Influenza, tarok , mail- és hátfájás ztb. sasiéiban Dr. RiehtapJUa •npsici compos. Horpny-Liniment. Horgony-Pain-Expeller p«««*«. Üvs*Js K -■*, 1«0, r—. Kephaté gyógyszertárakban vagy kézvetlentil %% „Ar %ny oroezlánhoa1* óim nett Dr. Rich tor-féle gyógybzertári>»n, PrAga I, EliBabet.hstr. 5. l Knponfcúnt} •zötkOftfé.n. Térképek nyomán. A Románia részéről megizent háború ismét a térképekhez szólítja az aggódó és érdeklődő embereket. Azt kell higyjük, hogy akár a nem minden ok nélkül hibáztatott iskolai tan- tervek miatt, aki eddig meg nem tanulta a mi imádott Magyarországunk földrajzát, most ezekben a szomorúan nagy időkben meg kell tanulja. A mi sorsunk úgy látszik az, hogy lépásröl-lépésre kövesse figyelmünk Magyarország északi, keleti és déli határvonalait ebben a háborúban. Szerbia, Európának ez a kis néhaivá vált piszok fészke adta először kezünkbe a térképet. Éber figyelemmel kisértük minden pontját, aggódva lestük a lassan hömpölygő Száva partvidékét a Drina torkolatától Orsováig. Kegyeletes pillantással tekint- gettünk át a határfolyón a volt Ma csői bánságra, Szendrö, Szabács, Nándorfehérvár történelmi emlékezetű váraira, Galam- bóc megpillantása, hogy idézte azonnal emlékünkbe Zsigmond király és jó Roz- gonyink törökverő csatáit és Szentgyörgyi Cicelle kedves balladáját. Még időnk sem volt mélyebben elmerülni a történelmi emlékekbe, már észak leié terelte figyelmünket a.sürü tömegekben határaink leié törtető hatalmas orosz hadsereg, mert a Dnyeszter folyón már keltek át a kozákok, ahonnan valamikor, 1848-ban Lenkey dicső százada sietett segítségére a szabadságáért harcoló Magyar- országnak. Aztán aggodalomteljes, nehéz napok jöttek. Remegve figyeltük, remegve kerestük a hatalmas Kárpátok kapuit, sorra vettük a féltett és megtámadott szorosokat, hágókat. Ugyan ki ne emlékeznék még a duk- lai, lupkovi szorosokra, az uzsoki, vereckei és Tatár hágókra, ahol minden kövén a Kárpátoknak annyi magyar vérrel írott dicsőségteljes esemény van megörökítve. Ki ne emlékeznék a radnai és hörgői hágókra, ahonnan ismételten véres fejjel vertük vissza a többszörös túlerővel támadó orosz hadseregeket. Hányszor álltunk ezekben a kapukban, hányszor dobogott meg a mi szivünk ha ezekről a szentelt helyekről hozott hirt a hivatalos jelentés, vagy egy-egy onnan ide vetődő megsebesült hősünk. Ugyan lesz-e olyan háládatlan fia en nek a hazának, aki valaha képes lesz elfelejteni ezeket a magyar vérrel örök időkre kegyhelyekké avatott harctereket, ahol hősök hamvából zöldül ki az utolsó fűszál is? Es most, mikor már mentve, védve tudtuk ezeket a helyeket, mikor a nemzet filléreiből összegyűlt hatalmas tőkével kezünkben a magyar kultúra váraival akarjuk megörökíteni a hősök emlékét ezeken a helyeken, jön egy uj ellenség, jön egy gvalázatos orvtámadó, hogy elvezessen a Kárpátok többi kapuihoz is, hogy megismerjük, megtanuljuk jól valamennyit, hogy eszünkbe jusson, amit könnyelműen elfelejtettünk. Most felkeressük térképeinken sorra- Erdély égbenyuló havasait, felkutatjuk rajta a tölgyesi, békási, gyimesi, az ojtozi, bodzái, a tömösi, predeáli, tölcsvári, vörös- toronyi, szurduki, vulkáni szorosokat, melyek ismét arra vannak a sors által kiszemelve, hogy hol az egyikért, hol a másikért aggódva harcolva sorban öntözzék meg katonáink honfi vérrel, fáradtságos verejtékkel, hogy megszenteljék és minket megtanítsanak é haza minden talpalatnyi földjének nemcsak ismeretére, hanem sze- retetére, imádására is. Imádságos könyvünk mellé tegyük oda Magyarország térképét és imáink előtt vagy után menjünk végig ezeken a megszentelt földeken, ahol most ismét, mint már annyiszor vért áldozik a magyar. ft jövő legnagyobb problémája. A jövő legnagyobb problémája kétségkívül a jövő ' nemzedék nevelésének kérdése. A mai nemzedék ezt mint álszemérem, vagy rosszindulat nélkül kimondhatjuk, nagyobbrészt elpusztult, más része pedig nyomorék és részben munka- képtelen lett. Az országnak és a nemzetnek tehát gondoskodniok kell arról, hogy legyenek ilyen utódok, akik mindazokat a helyeket betölthetik, ahonnan most a nagy háborúban kidőltek a munkaerők. Bizonyos, hogy nagy nehéz probléma ez. A legutóbbi években például, mint tudjuk nagy volt a tolongás az értelmiségi, különösen a hivatalnoki és ügyvédi pályára. Ezt a krízist az ország akkor, amikor minden munkaerőből volt elég kibírta, hiszen a többi munkaalkalmak, pályák sem voltak teljesen elhagyatottak. Azonban a háború után ez nem lesz igy. Még pedig nem lesz igy igen hosszú ideig. Gondoskodnunk kell arról, hogy a jövőben, a háború utáni időben, egyik pálya sem szenvedjen hiányt munkaerőben, mindenüvé jussanak emberek és ne legyen egyetlen pálya sem túlzsúfolt, mert nem lesz olyan pálya, ahol ne kellene megfeszített munkával helyrepótolni azt, amit e nagy háború alatt egyébb elfoglaltságunk révén elmulasztottunk. Meg.vagyunk győződve róla, például, hogy a háború után a kereskedelmi és mérnöki pályára sokkal nagyobb lesz a tódulás, mint eddig volt. Mindenesetre üdvös'lesz, mert szükség lesz kereskedőkre és mérnökökre, de lesz sok ipari pálya, amely ma munkás nélkül maradt és amelynek szükség lesz munkaerőre. Lehetetlenségnek tartjuk, hogy az illetékes kormányhatóságok ne találnák, vagy legalább is ne keresnének módot arra, hogy elosszák és minden pályára jutassanak a jövő nemzedék most felnövő és most fejlődő tagjaiból. Bizonyos, hogy ez a probléma már foglalkoztatja az illetékes köröket és megvagyunk g}föződve róla, hogy az illetékes körök is nagy meglepetéssel vették tudomásul az ország legelső és legnagyobb megyéjének azt a megállapítását, hogy sokkal helyesebb ha a tanulok napszámba járnak, mintha az iskolát látogatják. Eddig még csak válhatnak egynémelyek ilyen nézetet az iskoláról és a tanulásról, ma azonban már megszűnt ez az idő, mert a legeklatánsabban ez a háború bizonyította be, hogy mennyivel nagyobb loku az ellenálló és harcképessége, intelligens és tanult nemzetnek, mint a csordáknak. Védjegy, HARCTÉREN KÜZDŐ SZERETTEINKNEK KÜLDJÜNK MO Dl AMO-CLUBSPEC IAHTE HÜVELLYEL készített CIGARETTÁKAT, hogy lássák, fyogy nekik ininderjből a LEGDRÁGÁBBAT, (egy doboz 70 fillér) tehát a LEGJOBBAT is, Választjuk!
