Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-03 / 36. szám

SZ AT MARMEGYEI KÖZLŐ

ság és tanítóknak Románia hadüzenetével és a román harctér legújabb eseményeivel szemben való felfogására nézve, mint szatmárvármegyei gk. tőesperes, eltekintve attól, hogy a szatmárvármegyei románságot is villámcsapásként lepte meg Románia hadüzenete; újabb dolgokat nem mondhatok, minthogy ismételjem mindazon kijelentéseket, miket az olasz hadüzenet alkalmával vármegyénk főispánja előtt az elmúlt évben kifejezett hűségnyilatkozatunkból kifolyólag az összes szatmárvármegyei román intelligencia nevében és megbízásából tettem.

Hogy hazánk ellenségeinek száma, most már annyi véres küzdelem után a rettenetes világháború harmadik esztendejében, egy újabbal megszaporodott, mit sem változtat a szatmárvármegyei románság felfogásán, hagyományos tántoríthatatlan királyhüségén, önzetlen igaz hazaszeretetén.

Bárki legyen az, ki szeretett hazánknak ellensége, nekünk is ellenségünk, mert mi hazánk összes hü fiaival felekezeti kü- lömbség és pártpolitikai diferencia nélkül a hazánkat fenyegető veszedelemben együtt vérzünk el hazánk drága szent földjének védelmében.

Ugyanazért a szatmárvármegyei románság, különösen a papság és tanítók részéről a román harctéri események hatása alatt is a magyarság és hatóságainkkal szemben más viselkedés nem várható, mint a legöszintébb, legigazabb hűséges ragaszkodás és lelkes hazafias együttműködés.

A szatmárvármegyei román papság és tanítóság hazafias hivatásának magaslatán egy pillanatra sem fog megszűnni a nép között ezen eszméket hirdetni és táplálni s a népet oktatni, buzdítani és lelkesíteni, hogy : »a nagyvilágon e kívül nincsen számunkra hely, áldjon vagy verjen a sors keze itt élnünk, meghalnunk kell.«

Nagykároly, 1916. szeptember 2.

Marchls Romulus,

szatmárvármegyei gör. kath. főesperes.“

MipeM.

Srdély meneüüítjeineü.

A menekülők vonata még ott robogott a sorskimélte rónaságokon, amikor szerte az országban megindultak azok is, kik minden szomorúság alkalmával az első sorokban láthatók, hogy letöröljék a könnyeket, megvigasztalják a bánatgyötörte sziveket.

föld, valami kevés mező és egy kis kiszárított mocsár nagy tisztást képeztek az erdőben. Itt azonban elgyengültek az erők. A nyir- faerdőt kivágta és az égerfák helyén szántóföldet teremtett. De mögöttük falként állott egy nagy sötét fenyőerdő.

A telep első tagja betöltötte hivatását; az a férfi tovább nem tud dolgozni. Szemeinek tüze kihunyt és egykori önbizalma elhagyta.

Utána valószínűleg más jön és átveszi a szerepét. Talán több szerencséje lesz. Neki könnyebb lesz a kezdet, mert a vadon már nem áll előtte érintetlenül. Kész házba költözik és olyan földbo vet magot, amelyet már ő előtte is megkapáltak. A telepből talán nagy jómódú majorság lesz és idővel falu nő belőle.

Ha mindketten a papiakban maradtak volna, az egyik mint kocsis, a másik mint szolgáló, akkor életük kisebb keserűségek között folyt volna le, de a vadont nem művelte volna senki és a fejlődést senki sem készítette volna elő.

Ha a mag földjeinken kalászba szökken, a telepek első áldozatainak köszönhetjük.

Síremlékeket és szobrokat nem állíthatunk nekik, mert számuk ezrekre megy és nevüket nem is ismerjük.

Az államhatalom megteszi a maga kötelességét az erdélyi menekültekkel szemben. De tud)uk jól. hogy a társadalom segítségét semmiféle mozgalom nem nélkülözheti. Elsősorban a társadalom feladata az, hogy akik tulajdonképpen mi helyettünk tűrik a számkivetés szomorúságát, ne érezzék azt, hogy ők idegenek, hogy ők menekültek, hanem érezzék azt, hogy itt e hazában testvérek vannak, kik egyek az örömben, egyek a balsors viselésében is.

Szerte az országban megindult a

g

yűjtés az erdélyi menekültek részére.

zázezrek gyűlnek össze rövid perczek alatt, mert mindenki érzi, tudja, hogy most a visszavonulás, az elzárkózás, az önzés nemcsak bűn, de hazaárulás. Tegyük meg mi is a magunkét, mutassa meg Nagykároly város közönsége is, hogy bár ide nem utalt senki erdélyi menekülőt, de önként áll be azok seregébe, kik a távolból nyújtják oda segítő, gyámolitó kezüket a sorssujtotta testvér felé és kész szívvel, lélekkel áll be azok sorába, kik e nagy és jelentöségceljes napokban tudják és "ismerik kötelességüket.

Kérjük Nagykároly város közönségét járuljon filléreivel a nemes cél szolgálatába és keresse tel adományaival lapunk szerkesztőségét, hol átvesszük, rendeltetési helyére juttatjuk és hirlapilag nyugtázzuk a beérkezett adományokat.

D3- ANTAL ISTVÁN.

— Törvényhatósági közgyűlés. Szatmár- vármegye törvényhatósága szeptember második felében közgyűlést tart.

Helyettesítés. A főispán ur a vármegyénél elhalálozás folytán megüresedett alügyészi' állásra Papp Béla ügyvédet helyettesítette.

— Városi közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete 1916. évi szeptember hó 3-án d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. A gyűlés tárgysorozata a következő: A gazdasági és pénzügyi bizottság, az építési bizottság, a mezőgazdasági bizottság kiegészítése. A villamosfelügyelő bizottság tagjainak megválasztása. A gyermekvédő telep bizottság tagjainak megválasztása. A nyugdijügyi bizottság tagjainak megválasztása. Jelentés arról, hogy az 1917. évi költségvetési előirányzat elkészíthető nem volt. A városi hatóság kezelése alatt álló pénzkészlet gyümölcsöző kezelése tárgyában határozat hozatal. A városi gyámpénztár pénzkészletének gyümöl csözó kezelése tárgyában határozat hozatal. Jelentés arról, hogy a villamosmü elhasznált két gépjének eladása eddig nem sikerült. Szakáll Sándorné városi állatorvos neje kérelme férje illetményeinek egészben leendő folyósítása iránt. A rendőrkapitány előterjesztése a polgárőri szolgálatról alkotott szabályrendelet módosítása iránt.

— Előléptetés. Szolnoki és eperjesi fármy Andor, cs. és kir. őrnagy, a vasko- Yonarend és Signum Laudis tulajdonosa f. évi aug. l-jével alezredessé neveztetett ki.

— A vármegyei állandó választmány t. évi szept. 2 án ülést tartott, melynek tárgya az 1917. évi háztartási költségelőirányzat megállapítása volt.

— Városi pénztárvizsgálat. Debreczeni István polgármester a városi hatóságok kezelése alatt álló pénztárakat megvizs- dálta s azok kezelését rendben találta.

— Emlékeztetósül. Szatmárvármegye közig, bizottsága szept. hó 9-én szombaton a szokott időben ülést tart.

— Iskolai hir. A nagykárolyi áll. polg. fiúiskolában az 1916—17. tanévre szóló beiratások szeptember 11, 12, 13, és 14 napjain délelőttönkint fognak eszközöltetni. A javitóvizsgálatok ugyanezen napokon d. u. tartatnak meg. A magántanulók javitó- vizsgálata szept. 14-én d. u. tartatik meg.

— Az érdem méltánylása. Eperjes város képviselőtestülete Faragó Jószet polgármesternek — a város érdekében kifejtett buzgó és közhasznú tevékenysége jutalmazásául évi 5000 K személyi pótlékot szavazott meg.

N Y.

— Kinevezés. Vanyek József számvizsgálót, városunk fiát, számtanácsossá és az egri pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főkökévé nevezték ki.

— Kitüntetés. A német császár dr. Resefszky Emilné miskolci lakosnak, a Nagykároly és Vidéke főszerkesztője uno- kahugának önkéntes ápolónői minőségben a sebesült és beteg német katonák gondozása körül szerzett érdemei elismeréséül a porosz Vöröskereszt érem 3-ik osztályát adományozta.

— Signum laudis Károlyi József gróf képviselőnek. A király elrendelte, hogy Károlyi József gróf a~ nagy károlyi kerület országgyűlési képviselőnek egy honvédlo- vashadosztályhoz beosztott népfelkelő hadnagynak, az ellensgg előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék.

— A szatmári főkapitányt ismét felmentették. Tankóci Gyula szatmári főkapitány bűnügyeinek negyedik csoportját tárgyalta a napokban a szatmári törvényszék. Az ítélet — úgy, mint az első három csoportnál — felmentő.

— Szatmármegyei huszárok előléptetése. Az augusztusi előléptetések során a cs. és kir. 14-ik huszárezredben Csaba István, Jékel Ferenc, Madarassy Béla, dr. Madarassy Géza és gróf Teleki István hadnagyokká, Dienes Sándor és ifj. Jékey Sándor pedig zászlósokká léptek elő.

— A „Nagykárolyi Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet“ tagjai sorába belépni óhajtók üzletrészt jegyezhetnek : dr. Falussy Alajos, Filep Imre, Lukovics Endre, Oláh József, Szolomájer Gusztáv és Tóth Ferenc szövetkezeti tagoknál.

— A malomtulajdonosok figyelmébe. A Haditermény rt. kirendeltsége ezúton is felhívja az összes vámmalom tulajdonosokat, hogy készleteiket minden második hét szombatján az erre a hatóság által kiadott űrlapon bejelentsék, úgyszintén az aug. 31 ig bezárólag összegyűlt őrlési-tanúsítványokat haladéktalanul a kirendeltségnek Nagykárolyba beküldjék.

— Tüzek. F. hó 25-én éjjel háromnegyed 10 órakor tűz ütött ki a gróf Károlyi István-utcában levő Kaufmann Ignác örökösei tulajdonát képező ház hátsó udvarában, a szeméttartóban már nagy lánggal égett a tűz, mikor a kert felöl lakók a tüzet észrevették és az űrállomáson levő rendőrrel és szomszédokkal még a tűzoltóság beavatkozása előtt a keletkezésben levő tüzet eloltották. — F. hó

27-én esteli 9 órakor Matolcsi Sándor Fény-utcai telkén a hátulsó épület színjében egy gyufa szikrájától a kapura szeg- zett pokróc meggyulladt s attól a hátsó kapu és az igy keletkezett lángtól, a padláson elhelyezett széna és szarufák. Azonban a tűzoltóság gyors beavatkozása folytán és azon körülménynél fogva, hogy az épület bádogtetőzetü és igy a tűz a levegő elzárása miatt nem nyerhetett tápot, sikerült a tüzet másfélórai munka után teljesen eloltani. Dicséretet érdemel a kevésszámú tűzoltóság, valamint a polgári őrség létszámából alakított tűzoltók is, mert csakis az ő sikeres munkájoknak köszönhető, hogy a tűz nagyobb mérveket nem öltött. Az oltási munkálatot Demi - dor tűzoltó parancsnok személyesen vezette.

— Nem marad meg a nyári időszámítás. A

német kormány tudvalevőleg azzal a tervvel foglalkozott, hogy a nyári időszámítást a többi évszakra is kiterjeszti, mivel a reform eddig nagy gazdasági hasznot eredményezett. Ebben az ügyben legutóbb a magyar és osztrák illetékes tényezők bevonásával Berlinben ankét volt, mely a kiterjesztés ellen foglalt állást. Eszerint tehát október elsejével a régi időjelzés lép életbe. Az órákat azonban nem szeptember

30-án éjfélkor, hanem éjfélutáni 1 órakor fogják megigazitani. A reform első napján mindenki örülni fog, mert a nevezetes éjszakán egy órával tovább lehet szórakozni a kávéházban és egy órával tovább lehet aludni.

— Katonai felmentések rendje. A debreceni kereskedelmi és iparkamara értesíti kerülete érdekeltségét, hogy a mezőgaz-