Szatmármegyei Közlöny, 1916 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-27 / 35. szám

SZATMÄRMEGYEI KÖZLÖNY

nagy súlyt helyez arra, hogy a gyermek különösen tisztelettel viseltessék a kenyér iránt. Ha a gyermek elejt egy darabka kenyeret azt sok helyen nemcsak fel kell vegye azonnal, de meg is kell csókolja. — A világért sem szabad a kenyeret másként tenni az asztalra, mint a fenekére fektetve. — A szakítás, elválás kifejezésére is általános a kenyértörés kifejezése.

Hogy az elősoroltakon kívül csak nálunk is mennyi különböző fogalom jelölésére használatos a kenyérszó, szinte lehetetlen volna felsorolni vidékenkint, más néptajok, vagy vallásfelekezeteknél annyi lehet ez, hogy ugyancsak hatalmas kötetet lehetne írni róla.

A mostani háborús idők feltétlenül nagyban fogják emelni a kenyér kultuszt s bizonyára az unokák is emlegetni fogják a törvényesen kiszabott kenyéradagot, a tengeri és árpalisztből készült hadikenyeret, majd abban a bolgog békés jövőben is, mikor megint szabadon ereszthetjük a kést abba az áldott fehér, ruganyos bélü kenyérbe, amelyet csak az a jó magyar föld tud teremni, melyet bizony igazán érdemes megcsókolni.

Pártoljuk a Yöröskereszt-Egyesületet! Gondozzuk a hősök sirját!

Betegeket gyógyítani irgalmas cselekedet. Teljesiti is ezt béke idején isazember. Háborúban a betegek gyógyítása állami érdekből és harczászati szempontból nagyon fontos. A polgári beteg családi vagy más polgári kezelésben részesül. A katonák, a sebesült és beteg katonák gyógykezelése katonai fegyelem és katonai felügyelet alatt majdnem kizárólag a vöröskereszt-egyesületek kórházaiban történik. Szervezve van itt az ápolás, a sebesült, beteg, lábbadoző katonák gondozása, ápolása, gyógykezelése. Szakszerűen képzett ápolónők teljesitik fáradtságot nem ismerő kitartással, odaadással, buzgóság- gal, önfeláldozással a sebesült, beteg, láb- badozó hősök gondozását, ápolását. Vigaszt öntenek a szomorkodók, búsulók szivébe, reményt a bajaik miatt csügge- dőkbe. Emberfeletti nagy munkát végez itt a gyenge nő! Honleányi szerető szivét megacélozza a fáradtságos munka. Mindenütt ott van a nő, ahol fájdalmat enyhíteni, bánatot vigasztalni, beteget gyógyítani kell.

Szép az élet, de meghalni jó. Az életet a hazáért feláldozni dicsőség. A hősi halál — dicső halál. A haza hősi védelmében megsebesült, beteggé lett vitézek ápolása szép, nehéz, dicső cselekedet. A mikor e nehéz, felelősségteljes munkát a fáradhatatlan orvosokkal együtt a nő kiválasztott, rátermett kiválóbbjai olyan szépen végzik, a drága, kedves haza minden egyes lakosa köszönetét, háláját és elismerését érdemlik ki.

A fiú, a gyermek, a férj, a kedves, a vőlegény, az apa, a nagyapa, a testvér, a rokon az a sebesült, az a beteg, az a láb- badozó katona. Az szorul ápolásra, gondozásra. Nemde mindenünket oda kell adnunk nekiek, ha haza jönnek látogatóba. A vöröskereszt kórház ápoltjai részére ha adunk, akkor is a mi hozzánk tartozóknak adunk, ha máskép nem is, ha közvetlenül nem is, de közvetve igen. Ha a mi hozzánk tartozók idegen helyen vannak a vöröskereszt-egyesület kórházaiban s nálunk más vidékbeliek — az adomány mindenütt a szent célt szolgálja. Távol vidéken segítik a mieinket, mi itthon a messze idegen vidékre valókat és igy van ez jól. A kölcsönös viszont és jó cselekedet az Isten parancsolta felebaráti szeretet nemes érzelméből támad, származik ! Még egyet! Ne feledkezzünk meg az elhunyt, a kedves hazáért a harctéren, vagy itt szerzett betegség miatt hősi halállal kórházakban elhunyt kedves halottaink- ról sem! Ezeket temessük el esetről-esetre a hős katonát megillető pompával szertartással s a lakosság, a nagy közönség tudósítása mellett és részvételével. Az elhunyt katonát a város lakossága saját halottjának kell tekintenünk. A hősük eltemettetésére vallás felekezetek szerint külön megjelölt temető részt beli adnunk, sírjaikat jelző táblával ellátnunk, sirhant- jaikat a szeretet soha el nem hervadó virágaival kell tele ültetnünk s koszorúkkal feldíszítenünk ! Ez is, e gondozás is kölcsönbe megy. Ki tudja a mi szeretetteink messze vidéken levő sirhalmára hol és milyen kegyelettel viselnek gondot. A hős, a vitéz katona fejét babér koszorú illleti, sírja sem lehet jeltelen, virágtalan. Itt is a női gyöngéd kezek munkája" a szép csokor, a kiültetett élő virág, a koszorú, a sírok gondozása!

Az általam mindenkor oly nagyra becsült s nagyon szeretett nők szivéhez szól esdeklésem e jelen sorokban. Gondozók az elhalt hős katonáknak temetőinkben levő sírjait, jeltelen, virágtalan, gondozatlan, koszoruzatlan ne maradjon egy is eme sirhalmok közül! A mit egy nem végezhet, elvégzi száz. — Fogjanak össze — karöltve a női egyesületek s programmjukba vegyék fel a hősök sírjának ápolását. Gondolja kiki, hogy hősi halált halt és távoli vidék csendes temetője sirgödrében, avagy a harctér közös sírjában övéiért, szeretetteirért életét feláldozó hősi halállal elhunyt édes apa, gyermek, férj, testvér, rokon, jó barát sirját gondozza" A szeretet vezesse a kegyelet eme megható, keserű könnyeket facsaró munkáját! E gondoskodással saját magunkat, de egyszersmind a hősök dicső emlékét is megbecseljük. Kötelesség a hősöknek megadni a temetési végtisztességet, a kegyelet sugalja árván domborodó sirhalmaik állandó gondozását ! Olyan megnyugtató, olyan felemelő tudat az. E munka közben szeretetteink- ért bánatos szivünk fájdalma a bus szemekből alá hulló könnyek süni záporában megkönnyebbül.

Szükséges is, hogy a háború miatt reánk zudult óriási nagy teher súlya alatt össze ne roskadjon a gyenge kebel és meg ne szakadjon a fájó szív.

Legyen a jelszó: Pártoljuk a Vöröskereszt-Egyesületet és kegyelettel ápoljuk a hősök sirhantjait I M. J.

Hírek:.

— Személyi hir. Dr. Róth Ferenc kir. táblai tanácselnök ki városunkban töltötte szabadságát — budapestre utazott és hivatalának vezetését megkezdette.

— Eljegyzési hir. Brandt Dezső Csaná- los község rokonszenves jegyzője a napokban tartotta eljegyzését Ludescher Tériké okleveles tanitónövel.

— Előléptetés. Dr. Tóth Imre és Figlár Andor zászlósok az aug. 18 iki előléptetések alkalmával hadnagyokká léptek elő.

— Orosz fogságban. Füzesséry György helybeli kir. járásbiró, ki önként jelentkezett hadi és harctéri szolgálatra, a napokban érkezett értesítések szerint orosz fogságba esett.

— Gyászeset. Ugylátszik, hogy nem- i csak a harctéren, de azon kevesek közül, kik itthon maradtak is szedi áldozatait a kérlelhetetlen halál. A napokban is egy derék, szorgalmas és szép reményekre jogositó fiatalember múlt ki közülünk. Róth Károly szatmári m. kir. posta- és ■ távirda tiszt. A fiatal, alig 30 éves ember igen szorgalmas és kötelességteljesítő volt, kit tiszttársai igen szerettek és becsültek. Halála mély gyászba borította Róth Zsig- mond polgártársunkat és nagyszámú családját s mély részvétet keltett ismerősei körében. Temetése f. hó 24 én ment végbe városunkban nagy részvét mellett, s azon Szatmáron levő tiszttársai közül is számosán megjelentek s a gyászháznál Kósa Lajos szatmári m. kir. posta- és távirda tiszt nagyhatású gyászbeszéddel vett tőle búcsút. A mélyen sulytott család a következő gyászjelentésben tudatta nagy vesztességét :

»Alulírottak a maguk és a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában megnyugodna tudatják, hogy a forrón szeretett nu, legjobb testvér, unoka és rokon Róth Károly m. kir. postatiszt életeiének 31-ik évében folyó évi augusztus 23-án reggel fél 5 órakor hosszú, kínos szenvedés után lelkét visszaadta Teremtőjének. Drága halottunk földi maradványát folyó évi aug. hó 24 én délután 4 órakor fogjuk református egyházi szertartás szerint a Majtény-utca 37. számú gyászháztól a helybeli református sirkertben örök nyugalomra helyezni. Nagykároly, 1916. aug. 23. Áldás és béke legyen hamvai,felett! Róth Zsigmond és neje T. Papp Ágnes szülök. Özv. Kerezsi Lászlóné szül. 1 óth Papp Zsuzsánna nagyanyja. Róth Géza, Róth Margit férj. Tóth Józsefné, Róth László, ifj. Róth Zsigmond, Róth Izabella testvérei. Tóth József sógora. Radó Sámuel és neje nagybátyja és nagynénje. Radó Gyula, Radó Imre unokatestvérei. T. Papp Zsigmond nagybátyja.« Koporsóját a kegyelet számos koszorúval borította el, melyek közül sikerült feljegyeznünk a következő feliratuakat: Felejthetetlen jó gyermekünknek — Bánatos szülei és nagyanyja.

Isten veled a viszontlátásig édes testvérünk — Géza, Laczi, Zsiga és Bellus. Forrón szeretett Károlyunknak — Margit és Jóska.

Szeretett öcsénknek — Radó Sámuel és családja.

Szerető emlékezéssel — Kollegáid.

Őszinte részvéte jeléül — Czégényi Ká- roly és családja.

Őszinte részvéttel — Orosz Károly és családja.

Károlynak — Fekete János és neje. Tiszteletük és részvétük jeléül — a szatmári m. kir. posta- és távirda altisztek és szolgák.

És ezenkívül számos feliratnélküli csokor és élővirágkoszoru.

— Vármegyei hadiárvák ügye. A vármegye területén illetőséggel biró vagyontalan hadiárvák gondozási költségének fedezésére a vm. árvaszéki elnök által létesített és a vm. árvaszék kezelése alatt álló alap gyarapítására újabban a következő adományok folytak be: Kende Zsigmond (második adománya) 1000 K, Durkó János urad. intéző (bírságpénz) 13 K, Sepsy Károly 72 K 77 f, Czégénydányád községből 24 K 10 f, Mátészalkai izr. hitközség 50 K, a szamosdobi jegyzőtől 25 K, Szatmárpál- falváról 20 K 40 1, a csengerujfalusi nyári gyermek menhelytől 10 K 50 f, Pettyén községből 25 K.

— Járásbíróságunk köréből. Csics Lajos kir. járásbiró szabadsága idejének kitöltése után az elmúlt héten hazaérkezett és ismét elfoglalta hivatalát. — Dr. Serly Jenő kir. járásbiró a múlt héten háromheti szabadságra városunkból elutazott. Helyettese Dr. Vámos Adolf albiró.

— Halálozás. Özv. péchujfalusi Péchy Antalné szül. szentkátolnai Cseh Apollónia f. hó 25 én életének 88-adik évében elhunyt, földi maradványait f. hó 26-án d. u. fél 5 órakor helyezték örök nyugalomra. —- Az elhunyt szép időt élt uriasszony elhunytá- val Péchy László műszaki tanácsos édesanyját gyászolja.

— Kereskedők figyelmébe. Beiratások a kereskedő tanonciskolába. Értesítjük a tanoncokat tartó főnök urakat, hogy tanulóikat szept. hó 5-én, 6-án és 7 én d. u. 4—6 óra között a polgári fiúiskola épületében késedelem nélkül írassák be. A tanszerződésben álló összes kereskedőta- noncok tartoznak a fent jelzett időben beiratkozni, tehát azon tanoncok is, akik az előző tanévben az iskolalátogatás alól egészben, vagy részben felmentést kaptak. Az 1916—17. tanévben is ad felmentést az iskola vezetősége különösen méltánylást érdemlő esetekben. Aki tanulóját fel akarja mentetni, a beiratások alkalmával tartozik az iskola igazgatójánál ezt írásban kérelmezni. Tudomásunk van arról, hogy egyes főnökök tanulóikat a múlt tanévben egyáltalán be sem íratták a tanonciskolába. Minden kellemetlenségnek eleje veendő, felhívjuk a főnök