Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-22 / 12. szám

f ar»]fkároly, !9:4. március 22. 12. 5?.' m. XL évfolyam SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : oooo NAGYKÁROLYBAN, Széchenyi-utca 4. szám oooo Telefon 59. szám FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. ANTAL ISTVÁN FÖMUNKAT*RS: ZOLTÁN iEKŐ----------------------------------------------- — - "xT* Z.7M ' oo oo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ooo^' ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek, o „Nyilttér“ sora 60 fillér. Az lázi lonüs. Bizony nem a pánoskodó politikus urak szóö/.öne, gyűlölködő indulataik bot- rányhajhászó ar idata. örököd személyi tá­madásaik szilaj fektelenkedése tartja fenn ezt az államot és tartja el benne a népe­ket, hanem a messzitekintő, céltudatos, összeforrasztó, belső rendet tartó erős kor- , Hiányzás keretében főképen egy okos, bölc-, reális birtokpolitika meg gazdasági fellendülés. Végtére is az édes magyar anyaföld táplál mindnyájunkat, akik ebben a hazá ban élünk, legyünk bár nyelvre nézve magyar vagy nem magyar ajkúak. Ez a hűséges, becsületes, jó magyar föld nem csal meg bennünket, ha hűek maradunk mi is ő hozzá. Ezért jó olykor, ha a po­litikus urak a talpunk alatt való föld dol­gával is foglalkoznak, nemcsak a levegőt szántják merész vagdalkozásaikkal. S a földnek, ennek a legősibb táp­láló édesanyának dolgaival foglalkozott szerdán Ghillány Imre báró földmivelés- ügyi miniszter a képvis lőház ülésén. Ghillány egészen gyakorlati ember, maga is gazda, ismeri az ország minden vidé­két, azt is, ahol nem magyar ajkú lakos- ! ság van többségben, évtizedek óta ott la- j kik a nép között, közvetlen közelből látja I bajaikat, tehát nem elméletből, hanem ta- j pasztalatból ismeri a nemzetiségi kérdést is. Nemcsak ismeri, hanem tudja is annak I orvosszereit, Ghillány szét int az egész nemzeti­ségi kérdés valójában nem egyéb, mint gazdasági kérdés. Legalább a falusi la­kosságra nézve nem más. A nagy népré­tegek vágyakozását, még pedig nemzeti­ségi különbség nélkül jóformán egyes- egyedül a gazdasági jólét képezi. E jólét birtokában — mondja Ghillány nagyon ta­lálóan — bizonyos nyugvópontra helyez­kednek a kedélyek s az egyáltalában el­ét hető megelégedés érzete tölti el a lelke­ket. Már pedig a megelégedett néprétege­ket sokkal nehezebb az agitátoroknak, ámitóknak felizgatni, félrevezetni, meg nem­zetiségi jelszavakkal is. mint azokat, melyek a gazdasági fejlődés tekintetében i hátramaradottság'oan vannak s Így anyagi jólétük is fogyatékosabb. Tehát — hang­súlyozza tovább Ghillány — nemcsak a jó, olcsó és párlatom igazságszolgáltatás s a lakossággal wá-; jóindulattal vi­selkedő közigazgatás az egyedüli orvos- j szere a nemzetiségi kérdésnek, hanem ez­zel karöltve éppen olyan fontos a gaz­dasági fejlődés és haladás is. Ghidany fejtegetései még ellenzéki oldalon is az igazság meggyőző erejével hatottak és elismerő élénk helyeslést kel­tettek. Csak már most az a kérdés, hogy a helyeslő ellenzéki képviselő urak követ­kezetesek tudnak e maradni önmagukhoz abban, hogyha valóban jónak és helyes­nek tartják még a nemzetiségi kérdések megoldásául is az okos birtokpolitikát és az ország egyes vidékeinek gazdaságilag való fejlesztő?ét. Tehit hozzájarulnak-e ; ehhez a fejlesztéshez ? A kormány már eddig is sokat tett, ezentúl még többet hajlandó tenni abban az irányban, hogy a magyar földnek és a magyar föld népének érdekeit gondozva, helyes birtokpolitikával s a gazdasági ha­ladás minden eszközeivel konszolidált ál­lapotok it teremtsen áz országban s ezzel egyúttal a nemzetiségi bajok ellen is leg­biztosabb orvosszert nyújtson. Iilő volna, ha ebből az igazán honmentő munkából pártkülönbség nélkül mindenki, tehát az ellenzék is kivenné a maga részét. fiz első fogoly. Irta; HAROLD THOMSON. Barmingtonnak a nyugatkanadai város­kának elkészült a fogháza, de lakója sokáig nein jelentkezett. Barmingtonnak voltakép nem is volt szüksége fogházra. Lakói a legjámborabb, tör­vénytisztelő polgárok voltak a földön. A ha­tóságok azonban hajthatatlanok lévén, a fog­ház fölépült. Méltóságteljes kis palota volt, tiszta, szép zárkákkal és egy rendőrt is tettek bele, hogy szükség esetén a város békéjét megvédeltnezze. Két év leforgása alatt a fogház még mindig nem jutott ahhoz a ponthoz, hogy céljának szolgálni kezdjen. Nagyon természe­tes tehát, hogy Barmington lakói békétlen- kedni kezdtek. Fogházuk volt, mely üresen állott. Tartottak drága pénzen egy fogházőrt, aki nem csinált egyebet csak sétált, pipázott, evett és a kertjét gondozta. A helyzet már komikus lett. Ekkor jelent meg Clarke Andy és min­den meg volt. mentve. Jóhurnoru, kedves fickó volt. Pénze nem volt, de kitünően tudott verekedni. Nos, Andy egy forró nyári délután beállított Barmingtonba és „fölidézte az ördögöt.“ Pom­pás görbeestét rendezett, melynek végeztével Ford Martint, a kiváló szabómestert és hely­beli kapacitást a saját ablakán át hajította ki lakásából. Félszáz ember volt tanúja a jelenetnek és kétszer annyian voltunk tanúi annak, ami­kor Mac Rae, a rendőr, büszke lépésekkel ki­sérte a fogházba. — Hurráit 1 — kiáltotta Andy és lelke- j sedéssel visszhangzott a szó a tömeg fiatalabb tagjainak ajkáról. Még az idősebbek sem tud­ták megállani hogy örömmel ne rázzák meg egymás kezét . . . Az éjszakák éjszakája volt: históriai pil­lanatok történtek Barmingtonban. Végre sze­reztek egy foglyot, egy tüzes, harcias foglyot még hozzá, aki százszorta többet ér, mint egy közönséges csavargó vagy tolvaj! Mac Rae betuszkolta Andyt az egyik szellős cellába, aki nagyszerű kedvében volt. Nemcsak, hogy kitűnő tréfát csinált, de — ha minden jól megy —- a közvetlen jövőjéről sem kell gondoskodnia. Szépen fog lakni, lesz el­látása és nem kuli dolgozni. — Menjen be — dörögte Mac Rae. — Feküdjék le és csendben maradjon ! Andy nevetett. — Isten vele, édesem: Fáradt és álmos vagyok, én is azt hiszem, legjobb, ha ma­gamra hagy . . . Másnap óriási izgalmak közben tartották meg a tárgyalást. Az Ítélet: gyorsan elkészült. Kihirdették. — Két hónap! — csapta össze Andy meglepetten a kezét. — Ez az egész? Gon­dolják meg, uraim, hogy Mr. Ford kitörhette volna a nyakát! És csak két hónap? — Mac Rae — szólt az elnök, — ve­zesse ki az elitéltet. A hallgatóság megelégedetten oszlott szét. Barmingtornak meg van a nagy szen­zációja ! Andy nagyszerűen érezte magát uj ott­honában. Oly kitűnő kosztot kapott, oly pom­pás ágyat, hogy az emberi méltóságon esett csorbáról teljesen meg is feledkezett. Szeretetreméltó egyéni kedvességével egy hét múlva már a legjobb barátságba került Mac Raeval, a fogházőrrel, a második héten már segített neki a kerti munkának Lassan- kint pedig Mac Rae felesége és két kis gyer­meke úgy megszerették, hogy minden este behívták szobájukba, karosszékbe ültették, pipát dugtak a szájába, hallgatták a szép me­séit vagy Mac Rae hegedűjén játszott, dalait: A hatóság pedig nemcsak szemet hunyt efölött, hanem nyíltan helyeselte is, Andy a város jónevét mentette meg, ezért csak mél­tányos; volt, hogy a legudvariasabban bánja nak vele. Egyik-másik ember meg is látogatta, be­szélgetett vele s minthogy a legutolsó dolog volt, hogy szökni akarjon, udvarias formában azt is közölték vele, hogy az utcára i's: ki­mehet. Modern ruhafestés Bármilyen divatszinre áj táj er KELMEFESTŐ, VEGYTISZTÍTÓ ÉS GOJJIOSÓ GYÁRÁBAN mr Felvételi üzlet: NAGYKÁROLY, Szécheny i-uteza 43. szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents