Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-19 / Rendkívüli kiadás
S Z A T M A R M E G V F I KÖ Z L Ö N Y — Polgárőrség. A m. kir. belügyminiszter Nagybánya város és Nagysomkut községben a polgárőrség szervezését engedélyezte. — A bor ára. Szüretünk folyik sőt nagy részben már befejezést is nyert. Kevés, de elsőrendű must vár vevőre. Ilyen azonban egyáltalán nem mutatkozik sehol. Alkalmunk volt látni egy nálunk rég ismert nagykereskedő komoly (?) távirati ajánlatát, mely szerint hajlandó jó mustért 14 koronát adni. — jó ár! A szü- retelési költség ki telik belőle! — Újabb behívás. A magyar és osztrák kormány egyetértve a közös hadügyminiszterrel, elhatározta, hogy a népfelkelési törvény alapján az 1890—1878. évben született, tehát 24—36. éves, katonailag ki nem képzett népfelkelőket szükség esetére már most összeiratja. Az összeírás e hó 29-ig fog megtörténni. Az igy összeirott népfelkelésre kötelezettek közül nov. 16-tól dec. 31-ig tartandó bemutató szemléken lesznek kijelölve a szolgálatra alkalmas népfelkelők, akik aztán tényleges szolgálatra, vagyis katonai kiképzésre fognak egy később meghatározandó időpontban behívatni, még pedig elsősorban a fiatalabb évfolyamunk.- A francia ipari termékek ellen. Az a min den kritikán aluli magatartás, melyet a franciák kedves orosz szövetségesük kedvé ért a védtelen magyarok, osztrákok és németek irányában tanúsítottak, immár mind a három nemzetben megteremtette a visszatorlás gondolatát. Magyarországon, de főképpen Budapesten minden ellen ir tóháborut indítottak, ami francia. A különféle francia elnevezésű mulatók hamarosan megváltoztatták a fővárosban neveiket, a francia pezsgő, a francia olaj, a francia konzerv, de végül a hölgyek jóvoltából a francia divat is elvesztette azt a varázsát, amellyel eddig lenyűgözve tar tóttá a lelkeket. Egy dolgot azonban szinte mindnyájan elfelejtettek boykott alá venni s ez — a francia cognac, holott talán ez lenne a legkönnyebb dolog. A borból párolt italt a technika vívmányai következtében^ ma már Magyarországon és különösen Fiúméban sokkal jobb minőségben készítik, mint akár a legelső francia gyárakban. Az „Adriatica“ Cognac Lepá roló Részvény-társaság Fiume forgalomba hozott borpárlata „Fiume Cognac Medicinal“ név alatt minden jobb csemegeáru és italmérö üzletben kapható. Az „Adriatica“ fiumei gyógykonyakja azonfelül, hogy jobb a francia gyártmányoknál, tetemesen olcsóbb is. Talán eddig az is volt a legnagyobb hibája, hogy olcsóbb volt a franciánál. Végre megtört a varázs és a magyarok csak fiumei cognacot fognak fogyasztani. 4—4. Mis és Kragujevác. Mig északon Varsó a legelső célpontja a monarchia seregeinek, addig Szerbiában Nis és Kragujevác az a két város, amelynek megszerzését epedve várja már a közönség. Hogy Belgrád nagyon könnyen bevehető, azt a szerbek is tudják, és ők maguk is lóerejüket Nisbe és Kraguje- vácba összpontosították. Kragujevác lesz a legelső etappéja a szerb hadsereg visz szavonulási utjának, mig Nistet a szerb hadvezetöség — miután jól megvan erősítve — másodsorban fogja védelmezni. Az, hogy a kormányt rögtön a háború elején Nisbe helyezték át, egyáltalában nem volt meglepetés, mert már az 1908— 1909. évi válság alkalmával Szerbia megtett minden előkészületet arra, hogy a kormány székhelyét háború esetén Belg- rádból Nisbe vigye, különösen tekintetbe véve azt, hogy ma Szerbiának a Balkán háborúban szerzett uj területei folytán Nis tekinthető az ország centrumának. Úgy Nisnek, mint Kragujevácnak igen nagy szerepe volt Szerbia történetében és számos jelentékeny történelmi emlék kapcsolódik hozzájuk. Kragujevácot ugyan a régebbi szerb történelem nem ismeri, Szerbia uj történetében azonban igen sokszor történik róla megemlékezés, ameny- nyiben Kragujevác volt a török járom alól felszabadult Szerbia első fővárosa. 1813-ban ide hívták egybe az első szerb skupstinát, a szerb országgyűlést. Kragu- jevácban választották meg" 1817. nov. 6-án Obrenovits Milost a két évvel ezelőtt függetlenné vált Szerbia fejedelmévé és itt állította fel legelőször trónját is. Huszonegy évig volt Kragujevác Szerbia fejedelmének székvárosa és 1839-ben költözött ki falai közül a fejedelem. A nép hagyományai azonban még ma is tisztelik Kragujevácot. A keleti vasutaknak, amelyek Szerbiát Belgrád-Nis-Pirot vonalon szelik át, egy mellékvonalán fekszik Kragujevác a gyönyörű szép Sumadia fensikon, a hegyek koszorújának közepén. Már messziről látni, amint a lombok közül kivillognak vörös háztetői. A városba való belépésnél azonban itt is eléri az utazót az a csalódás, amelyet majdnem minden Balkán város előidéz; a piszok és a keleti nemtörődömség a viszonyok változása mellett is a régi maradt. És ha Kragujevác az újabb időben kissé modernebb, mert vett is fel, a város alaptermészete korántsem változott. A piacon van Szerbia Kapitóluma, amely a nép zarándokhelye és nemzeti tulajdona : ez a szkupstina részére épített faépület, melyet Milos készittetett és amelyben 1861-ben Mihály fejedelem azt a hires beszédet tartotta, mely a szerb hadsereget megalapitotta. Ez épület mellett emelkedik a konak, amelyet Péter király átalakíttatott. A konak előtt állnak azok az ágyuk, amelyet Milos fejedelem hódított el 1845-ben a törököktől, mert mikor a háborút megkezdte, egyetlenegy ágyúja sem volt, tehát tüzérséget kellett szerveznie. Halálakor azonban már 200 ágyúja volt a szerb hadseregnek. Kragujevácban van ezenkívül Szerbia arzenálja, amelyből a szerajevói merénylet bombái is kikerültek. Kragujevác rövid múltjával szemben viszont Nis igen nagy történelmi múltra tekint vissza. Nis, amely az ókor történetében mint Nsus, Naissus, Nissa szerepel, szülőhelye volt Nagy Konstantinnak. De már akkor, mikor Konstantin e város falai közt megpillantotta a napvilágot, tehát 140 évvel Krisztus után, nagy és tekintélyes város volt Nis. Ezt a tekintélyt indokolja az, hogy a város a Belgrádból Bulgáriába, Kelet-Ruméliába és Macedóniába vezető utak csomópontja. Mindazok a törzsek, amelyek a népvándorlás korában ezen a vidéken átvonultak, mind igyekeztek ebben a városban megtelepedni, miért is ezen a vidéken igen sok véres csata folyt le. A mai Nis nem áll teljesen a régi Nissus helyén, de fekvése révén Szerbia legszebb városa. A régi várakat lerombolták és ma nagy és erős várak védik a várost. Ha Beigrád első kapuja keletnek úgy Nis a második kapu. „Mmiel Bf a háborús híreket minden újságnál nappal előbb közli!! ,A Szatmármegyei Közlöny“ kiadóhivatala. Szstmúrvárxnegye és a vtcSék fegnsgyohb cc CL JjV3 CQ CD-O >-cd in r^. o Ni CL> NI < mn 888 Tiefes KOKTYNYOMBAJ vilamos erőre berendezve NAGYKÁROLYBAN, Jókai-uteza 2 szám. Készít díszes báli és lakodalmi meghívókat, eljegyzési kártyákat, pénzintézeti, ügyvédi, egyházi és iskolai nyomtatványokat, Országos nyomtatványrakfár az összes községi közigazgatási nyomtatványokból. Elvállal mindennemű könyvkötészeti munkákat, ima- és emlékkönyvek, albumok és díszdobozok készítését, ízléses munka! Jutányos árak! Vidéki megrendeléseket a legrövidebb idő alatt teljesítünk. Bm 888 ■ - |$ > a H > co SSL >■ o N S3. o=r <’ a> em4* su ÉT" KSt Hm Szatroarvarmegye Hivatalos Lapja kiadóhivatala. Nyomatott Rátb kocyvcyoirdaruban Nagykárolyba» Laptiilajdonos : ROTH KÁROLY.
