Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-30 / 35. szám
POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: oooo NAGYKÁROLYBAN, Széchenyi-utca 4. szám oooo Telefon 59. szám SZERKESZTŐ: DR. ANTAL ISTVÁN A SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS: Dr. RATKOVSZKY VINCZE oooo MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP oooo ELŐFIZETÉSI ÁRAK: tgy évre helyben házhoz hordva 5 K, vidékre postán küldve 8 K. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek, o „Nyilttér“ sora 60 fillér. M Isii igazolása. Irta : DR. RATKOVSZKY VINCZE. NTcm akaiunk politizálni. Nem keresünk pártszempontokat. Nem akarunk vitatkozást kelteni. Sokkal nehezebb időket élünk, semhogy ilyesmikre gondolni is szabad lenne. Nem a pártok álláspontjait latoig ttjuk. Idő sincs most erre. Egy szempont van előttünk és ez az egyetlen szempont kell legyen minden magyar állampolgár előtt: A nemzet, az ország egyetemes közérdeke. Nem akarunk még figyelmeztetéseket sem tenni, hogy ime Károlyi Mihály és az ellenzéki partok kikkel akartak szövetkezni. Az oroszokkal és franciákkal, akik most teljes egészében kimutatták, hogy megvetnek és gyűlölnek bennünket, hogy a mi országunk Romániával egyetemben csak útjában állott nagyhatalmi törekvéseik cs mohó kapzsiságuknak. Hogy az ő részükről felénk való közeledés csak taktika, cselfogás volt, hogy majdan mi is elcsigázott,kancsukázott rabszolgák Jegyünk a szent atyuska pohos birodalmában a finn és lengyel testvérek mintájára. Nem akaiunk lámu'atni, hogy hasonló rövidlátás vezette az ellenzéki pártok majdnem minden ténykedését. Nem akarunk felhozakodni azzal és hasonlókkal, hogy például élet-halál harc jeligéjévé tűzték a magyar vezényleti nyelv kérdését, amely most — mint katonák bizonyítják — nem quadrál a szükséges coo- peracrok létrehozása közben. S nem akarjuk fejtegetni, hogy az előretolt ellenzéki célkérdések legnagyobbrészt olyanok voltak, amelyek fontossága égé-zen másodrendű, s amelyek elérése' egy ország gazdasági jólétevei, ipari és kereskedelmi előrehaladásával majdan önként adódik. Nem politizálni akarunk. De egyre rá kell mutatnunk. Ra kell mutatnunk arra, hogy az idők, a történelmi rettenetes órák igazolják Tisza Istvánt s a benne bízókat ; igazolnak minket. Vájjon, hogy állanánk most, ha nincs I Tisza István, de oroszok és franciák felé nézdegélő koalíciós kormányt talált | volna uralmon a háború kitörése ? Vájjon j lenne-c elég képzett és megfelelő had- j erőnk, ha nincs a junius 4e? Vájjon, I nem lenne-e belső lázongás most, ha Tisza István be nem Iá ja, hogy a nern- i zetLégi kérdést rendezni kell, s tehát j meg kell kezdeni velők a tárgyalásokat? ! Vájjon, hogy állanánk, ha a háborút | nem rend, — hanem absolut tobbseg- 1 gél nem biró, egymáson keresztül-kasul J kavargó, obstruálo, s tehát komoly mun- j kát végezni nem tudó pártok marakodása j előzi meg, mint ahogy a római birodalom összeomlását is ilyen zavaros széthúzás tette tönkre. — Nem akarunk politizálni. De egy bizonyos. Tisz i Istvánt igazolták az idők. S főleg igazolták abban, hogy nemcsak a magyar nemzet főiám.tsza a dinasztiának, de fordítva is all a tetc!, a magyar nemzet is a többi ellenséges óriási kolosszusokkal szemben a m iga kicsinységével csak úgy élhet é< fejlődhetik tovább, ha teljes hüségg.l és loyal itással alia királyi család mellett. Bízunk benne, hogy majdan, a dicsőséges háború után, meg fogja lelni a nemzet egész egyeteme az okokat és levonja belőle a konzekvenciákat. fígör. kath magyar püspök főpász'ori szózata. % Miklóssy István bajdudorogi gör. kath. püspök a bábom alkalmából főpásztori szózatot intézett egyházmegyéje papságához. A püspök rá matatott a háború okaira, majd a kővetkezőin : mondja : Igazságosörw 1 ümi harcot folytatunk nemzeti létünk ádáz ellenségeivel szemben. Őfelsége hazánk fennállását, békés, nyugodt fejlődéséi: akarja biztosítani, amikor fiainkat csatasorba' állítja. Már pedig a szenti rá ; szavai szerint «az igazság fölemeli a nemzetet > (Péld. 14 , 34 ); oz igazságért kezdett küzdelemben döntő győzelmet fognak avatni, ha a mindeneket bölcsen Ferenc Jóska azt izente. Ki hitte volna még csak pár hónap előtt is, hogy a Kossuth-nóta udvarképes lesz Magyarországon s a Kossuth Lajos toborzójának dallamára a mi jó öreg királyunk hívja hadba magyarjait! Ki hitte volna akkor, hogy alig pár hét múlva hirtelen, mint varázsütésre felenged a pártos magyar közélet rettenetes gyűlölködése s kormány és ellenzék megértő testvérek módjáia kéz-kézben vonulnak fel a királygyilkosok és támogatóik ellen ! A csoda megtörtént s az elmúlt hét eseményei bebizonyították, hogy ez az engeszte- lődés és egybeforradás nemcsak fönn, az ország szivében történt meg, hanem lenn, a magyar nép legszélesebb rétegeiben is. Ma már csak egy pártja van ez országnak : Ferenc József pártja és a főurtól az utolsó pórig mindenki mámoros lelkesedéssel siet sorakozni Ferenc József zászlaja alá A városi utcákon tábornokok és tisztek járnak a tüntető polgárság élén s a királya hivó szavára fegyverbe állott tartalékos-népfölkelő sereg évtizedek terhes Üdércetől felszabadult lelkesedéssel énekli a Kossuth-nótát, de ezzel a variációval : „Ferenc József azt izente . . . . “ meg igy : „Ferenc Jóska, édös apám . . . “ A katonai körök is habozás nélkül elismerik, hogy a magyar nép nem is remélt kö- lelességszeretettel tett eleget a behívó parancsnak. Aki épkéz-láb ember van ez országban negyvenkét éves korig, egy se kérette magát kétszer s a mozgósítási parancs kihirdetése után a negyvennyolc órát se várva be, sietett jelentkezni az illetékes hatóságoknál. Pedig a legtöbbje nagy családot hagyott otthon szívfacsaró bizonytalanságban. Kissé nehéz szívvel búcsúztak az asszonytól, meg a gyermekektől, de mire testükön volt a mondur, a barakkok, meg az iskolák rögtönzött szalmaágyain már mighiggadt, bizó lélekkel mondogatták: „A magyarok Istene majd csak visszasegit élve a cselédeimhez. Ha meg ott hagyom a fogam a rácnál, vagy a muszkánál, majd gondol családomra az öreg király." A szomszédja hozzáteszi : „No, de ha meg is kell halni, ingyen nem adjuk az életünket. Tiz besta szerb jár ki minden magyar életéi’!“ A mozgósítási hirdetmények eltiltották a siró-rivó asszonynépet, hogy ne tegyék a bc>- vonulóknak nehezebbé a válást. De aki a közelben lakott, azért csak felszedelődzködött, némelyik az ölbeii csecsemőjével jött be a városba, hogy még egyszer megcsókolja cs megsimogassa szerelő tekintetével a „kedves embörit“. Itt már ők voltak az erősebbek Visszafojtották fájdalmukat, elnyomták a felcsukló sírást s még ők biztatták, vigasztalták a férfiakat. Igaz, hogy azok se kérették magokat: szidták a szerbet; mint a bokrot, s a mikor megtudták, hogy az orosz is mozgósított, nemes haragtól kipirult arccal erösköd- j tek, hogy „Hát akkó’ majd leszámolunk a muszkával is, úgy is ott van a bőgyünkbe, negyvennyóc óta !“ Még nem estek át az első tűzkeresztségen, de a rettenthetetlen harckészsóg tűzrózsái már ott égnek az arcokon. Az utolsó évek tapasztalásai megedzotték nejünket erre a háborúra. Evek óta szinte megszakítás nélkül állandóan fegyverbe kellett, állnunk a nyughatatlan vérü Szerbia miatt. A katonáink nem kaphatták meg a beouiieitel leszolgált három esztendejük után a szabadságos levelüket s a Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. Minta után való festés! 'f&Q HaufFel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestö és vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petőd utcza 59. se. ámue Bármily kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tiszlittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöl- 1 tenek. jj ____________________Ü
