Szatmármegyei Közlöny, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-28 / 26. szám

SZATMÁR MEGVET KÖZLÖNY mányjavaslat ellen elvből hadakozik. Em­lékezetünkbe kell juttatnunk, hogy a ma­gyar közigazgatás államosi'ásának évtize­dek előtt az első propagálói ellenzéki poli­tikusok voltak. Ne feledjék, hogy ez irány első zászlóbontója Sennyey Pál báró, ki pártot alakított e programul megvalósítá­sára: a konzervatív szellemű jobboldali ellenzéket, melyhez akkor a függetlenségi párt mai illusztris vezéralakja, Apponyi Albert gróf is tartozott. Ne feledjék, hogy az államosító irány pár év múlva nemcsak az ellenzék mérsékelt szárnyán hatalma­sodott el Apponyi és Szilágyi Dezső társ­vezérlete alatt, hanem tért hódított csak­hamar a kormányzó szabadelvű párt is. De az elvi homogeneitás jegyében alakult Szapáry-kabin.et ellen, mely a közigazga­tási reformmal s az államosító tendenciá­val jött, Apponyi Albert és az ellenzéki hívei az obstrukció fegyverét szegeztek következetlenül, sőt politikátlanul. S jus­son eszünkbe, hogy ama szomorú hadjá­rattal rendszerré tették parlamentünkben a kisebbségi erőszak romboló munkáját, megakasztották Magyarországon minden intenzivebb fejlődést s negyedszázaddal visszavetették a közigazgatási reformot. Ha most a reform ellen csatázni jön­nek, helyt kell állniok a vádakért, amiket e kérdésben saját múltjuk emelt — ő el­lenük. Az Óperenciás tengeren túl. A hatóságok védelméről és a becsület védelméről szóló javaslatoknak a letárgyalása után és egyéb sürgős teendőit is elintézvén, ismét, elnapolta magát a Ház. lvét-három na­pos tárgyalásra újabb két hetes szünet kö­vetkezik, ami ellen a parlamenti sztrájkolok innal kérésbe tehetnek kifogást, mivel a ki- választási elmélet alapján álló ellenzék az e heti munkában sem valami túlságosan erőltette meg magát Épen csak a becsület védelméről szóló javaslat tárgyalására jelent meg az el­lenzéknek kb. 25—30- tagja a végből, hogy Bakonyi Samunak hivatalos' jellegű és Polónyi Dezsőnek nem hivatalos- felszólalásához asszisz­táljanak a Házban. Ezt a kivételes vendégszereplést pedig azzal indokolták, hogy a1- hatósági védőiemről szóló javaslat részben már kapcsolatos a köz- igazgatási reformmal, melyet az oppoziefónak teljes erővel kell megostromolni. A képviselőház még a’ nyári szünet előtt megkezdi a közigazgatási javaslatok érdemle­ges tárgyalását A bizottságok már hétfőn hozzáfogtak e munkához és mire lejár a két hetes szünet, a plenum is foglalkozik a kor­szakos reformmal. Az ellenzék előre is hirdeti a rettenetes harcot. Még pedig'nemcsak azért indul harcba az ellenzék, mivel1 elvi ellensége az államosítás eszméjének, hanem nagy az elkeseredése főleg amiatt, hogy a kormány még a nyári szünet előtt akarja: letárgyal tat® is ezeket a nagyfontosságu javaslatokat. Ám ha meggondoljuk hogy a munka­párti többség maga kívánta a parlamenti va­káció lehető kitolását, a végből, hogy a köz- igazgatási reform minél előbb elintézhető le­gyen, annál furcsábbnak kell találnunk az el­lenzéknek a nyári munkától vaíó> huzódozásí,. mivel a parlament eddigi munkájában is csak elvétve vett részt. Ellenben ugyanaz a több­ség, mely nyomatokkal követeli az újabb munkával való rne, ,terhelést, jóformán egy­maga teljesítette a nandátum birtokával kap­csolatos kötelességeket. Károlyi Mihály grófot a közigazgatási ja­vaslatoknak napirendre tűzése még kiüt»; azért is bosszantja, mivel a készülő obstrukció alatt ő az amerikai magyarságot akarná esz­méinek meghódítani. Oly fontosnak és sür­gősnek tekinti Károlyi ezt aa utazást, hogy még a ceglédi mandátum kedvéért sem ,akarta elhalasztani már régebben megállapított útra- kelését. Nos hát ami a ceglédi mandátumot illeti, emiatt a nemes gróf egész bátran útnak in­dulhat. Kossuth Ferencnek minden bizonynyal nemesak a pártvezérségbea,. hanem:: mint a ceglédi mandátum birtokosa is, ő lesz az utódja. Azzal a tudattal kelhet útra, hogy most már csak attól függ minden: az ő di­csősége és pártja jövője is, vájjon skerül-e neki megszerezni Amerikában azt az anyagi támogatást, mely nélkül a függetlenségi párt aligha számíthat jelentősebb- eredményre a jj&vő évi választásokon. Apponyi baráti búcsúztatójának az őszin­teségében nem szabad kételkednünk. Az alt'Mistá Apponyi egyéni érzelmeit ezúttal is alárendelte a pártérdeknek D&- Apponyi is csak addig nézheti1 nyugodtam a Karolyi tak­tikáját, amig a párt többsége feltétlenül meg­bízik annak sikerében. De amely napon a Károlyi amerikai kirándulásához-, fűzött re­ménységek is csalókái délibábnak bizonyulná­nak, vagyis ha Károlyi a magyar Inkák kincse nélkül térni vissza Amerikából, Károlyi Mi­hály gróf dicsősége és vezérsége ia<-Mrtelené- ben véget érne. Az amerikai utazás jelentősége: tehát nem csak aföban jut kifejezésre, hogy a- sikertől függ a függetlenségi párt választási: kasszájá­nak kell®"'megalapozás»,:, hanem : fontos ez az utazás abból a részből: is, hogy Károlyi esetle­ges sikere a függetlenségi hajót egeszen ra­dikális vizekre terein#,.. rniglen Károlyi ame­rikai ku(tárca folytán Ajpponyi és a - konzer­vatív irányzat kerülnének ismét előtérbe. Es egyáltalán nem: bizonyos még, hogy teljesülni- fognak a Károlyi tengerentúli lá­togatásához fűződő vérmes reménységek. A magyarországi szocialisták amerikai, képviselői Szabados Zádor és Tarosai ugyan mindent el­követnek, hogy a munkásság hangulatát pre­parálják, Károlyi gróf érdekében ék állítólag Kun fi,: ai budapesti pánfeve-zetőség oszlopos tagja is Amerikába készül Károlyi akciójának a tá­mogatására, mindazonáltal mi merőbe® túlzót- . taknak tartjuk a függetlenségi ellenzéknek az „ ut anyagi sikeréhez fűződő reménységét, sz. s . Steckenpferd lifíomtejszappaii Bergmann & Cfy cégtől Tét sehen a-tEtie. egye}* nagyobb kedveltséginek és elterjedtségjaek örvend szellői eilen való elismert hatásánál .fogva1 s a bőr és szépség gondozásában való fólünnu)foataífeinságáért. Ezernyi elismerő fenéit Sok leg.ifigyo.bi» kitüntetés! Bevásárlásnál óvatosság! Ügyelje®■,nyomatékosan a Steckenpferd védőj,5jgyre és a cég. helyei nevére ! Da­rabja SÓ fillérért kapható gyóg\ y^ortáraitiiaa, dro„é- riákbafli. illatszerüzle-s.kbei) sitov Hasonlóképpen kitűnő Bergman a; plánéra Kliomkrénv'd (70 fillér egy tub«g>. Kitűnő szer npj, kezek gondozásár». mikor megérezte, hogy ez a hangtalan meló­dia, ami az egész mindent eltölti, ami belési- mul a városba, az ő leikéből, az ő diadalmas és nagy leikéből fakadt. Nehezen kelt föl a hideg lépcsőről és meghajlott háttal, zugó halántékkal és a bol­dogságtól reszkető lélekkel indult haza, hogy megpróbálja hangokba csalni a melódiát, ami már meghódította a várost és amiben benne van az ő lelke, a város lelke és az este lelke ; ­Es ezen az estén szent lett, szűk hónapos szobája a melódiáktól, amiket a zongorájáén csalt hangokba és amelyek Ság Mihály lelké­nek szomorúan szent végtelenjében születtek meg és hangzottak el. Mert szent minden hely, ahol születik valami. És ezen az éjjelen ott aludt Ság Mihály a zongorára hajolva és soha boldogabb éjsza­kája nem volt. Amint másnap lázasan, kapkodva föléb­redt, alig tudta rendbeszedni gondolatait. — Mi is volt ez? Hogyan is? Aztán rátévedt a szeme a zongorán heverő kottapapirosra és amint meglátta az odajegy- zett fekete pontokat, egy futó pillantás alatt átélte újra az egész lázas tegnapi éjszakát, a gondolat diadalmas vajúdását és a lelke újra megtelt azzal a gyönyörű melódiával, ami benne született és benne hangzott el először: a város dalával, az Este himnuszával. Maga elé tette a kottát és eljátszotta újra. Széles és lassú szárnyalás s szárnyaltak körülötte a melódiák, mintha ki akadtak volna törni belőle és Ság Mihály szivébe újra belélopódzott a; fájás. A melódiákkal lopódzott belé' és megki- nozta újra. Majd egy nagyot, hosszat sóhajtott; s hirtelen elszánással zsebre tette- a kottát ment le az utcára. Érezte, tudta^ hogy most- nem jót tesz, hogy bűn a szépséget az embe­rek szemei elé vin&i, hogy a szépségek csak addig szépek, mig rejtve maradnak, de jaj, sohse azt csináljuk mi, amit akarunk és Ság Mihály is vitte a kottáját, hogy megmutassa, hogy elbüszkélkedjen vele: ezt én csináltam. És vitte. Odaért vele barátjához, akinek megakarta mutatni. Az arca kipirult, a szeme lázban égett mig játszott s mikor elvégezte, fáradtan könyökölt a zongorára s kérdő, pil­lantással nézett a barátjára. — Nos? Hogy tetszik? A felelet nagyon adakozva hangzott. — Jó, . . . nagyon jó . . . Ság Mihály pedig megrémült attól, amit a szavak mögött sejtett és nagyon komolyan és nagyon melegen, igy szólt a barátjához: — Nézd Péter, én most érzem, én most tudom, hogy te valamit eltagadsz előttem, hogy nem mondasz meg valamit. Én igen kérlek, Péter, nagyon komolyan, mondd meg. Mondd meg . . . Péter lesütötte a szemét, aztán hirtelen fölemelte a pillantását és kellemetlenül szilárd hangon szólalt meg.- Ismered Föld Is.Tűnt^ Ság Mihály lelkűben ®>zzel a newel egész serege- rajzott fehaz idiegen miftódiák- nak, amik mégis oly rokonok vele és ayint a villám csapott fejébe a, tiszta tudat, hogy a melódiák, a szépségek,, amik a lelkét)*®: fakad­tak nem az övéi, hogy. azokat csuk agy em­ber után érezte meg,, hogy azok, vagy olyan­félék máé hangzottad; el m övéi előlit. Megrémült lélekkel; szaladt le, a lépcső­kön és olyan gyötrő, volt a fájdalom, ami a leikébe- csapott, hogy ordítani szeretett volna tőle, hegy elvesztek, a szépségek,, akik a lel­kében, meg akert&k teremni és hogy elveszett,- az élet is, mindéül, mert hisz mi, az ő élete,, ha nem újszerűén: éli meg és jaj-, mik a szép­ségek, amik az ő lelkében születtek meg vér- télén, de könnyel teli fájdalmak árán, ha azok jaj, nem az övék. És az ajka öntudatlanul hajtogatta a tragikus neve£;. Föld . . . Föld István . . . És kérdezte magától megrémült és fáj­dalmas hangon: — Mi jogon tolakodiott ez az ember az én életembe, amelynek nagy szenvedései kö­zött szépségek fakadtak ? Amint igy rohant zugó és lüktető halán­tékkal az utcán, egyszerre a szemébe ötlött egy könyvesbolt kirakatából egy név: Föld István neve. Nagy, kék füzeten állott vastag Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. Minta után való festés! HaufFel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegytisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utcza 1. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utcza 59. sz. Bármily kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tlsztittatnak Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­tetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents