Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-16 / 11. szám

SZAT MARMEGYEI KÖZLÖNY I) hét pslililai mm. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — Hivatalos kommüniké jelenti: Őfelsége hétfőn a kultuszminiszter eskütétele után Lukács László miniszterelnököt csaknem há­romnegyedórás kihallgatáson fogadta, melynek folyamán a miniszterelnök beható jelentést tett a parlamenti eseményekről és a politikai helyzetről. Őfelsége a jelentést legkegyelme­sebben tudomásul vette és az eredmények fö­lött legteljesebb megelégedését fejezte ki. A képviselőház szerdán ülést tartott. Az j ülésen elfogadták a kisajátilási törvény kié- j gészitéséről és a gazdasági cselédek és gép- j munkások baleset biztosításáról szoló törvény- javaslatokat Az utolsó napok nyugtalanító táviratai nyomán már attól kellett félni, hogy krályunk hiába irta meg levelét a czárnak. Különösen a párisi lapok gondoskodtak a helyzet sötét kiszinezéséről, talán azért is, hogy a három­éves katonai szolgálat visszaállításának kilá­tásait erősítsék a parlamentben. Annál na­gyobb örömet kelt nálunk és bizonyára egész Európában hivatalos kijelentése annak, hogy Oroszország megértette monarkiánk külpoliti­kájának békés törekvéseit és a két szomszéd­hatalom elhatározta, hogy az orosz-galicziai határon normális mértékre szállítja le csapat­állományát. Az „ellenzékhez“ czimzett politikai züllöt­tek bandája csütörtökön újból botrányt csinált a magyar országgyűlés képviselőházában. Mi- ; korára az előhívott rendőrök a duhaj kodásnak i véget akartak vetni : a hős honmentők kám­forrá váltak. A levegő megtisztulása után a Ház áttért a házszabályrevizió tárgyalására. Darvay Fiilöp előadó ismertette a javaslatot és hivatkozott arra. hogy az uj házszabály- reform a Ház rendjének és csendjének bizto­sítását tartja szem előtt. A tervezet lelkiisme­retes és beható munkálkodás eredménye és ajánlja azt elfogadásra. Az uj házszabály ál­talánosságban és részleteiben is elfogadtatott. Tegnap, szombaton a Ház a főrendiház ; üzeneteinek átvétele végett ülést tartott és a | munkapárt ezzel letette e cziklusbeli parlamenti munkálkodásának zárókörét. E munkálkodás ! eredményét a „Szatmármegyei Közlöny“ mai számának vezető helyén méltatjuk. lufi ülés. Rövid lélegzetű rendkívüli közgyűlést tartott csütörtökön Szatmárvármegye közön­sége. De azért nem volt minden érdekesség nél­küli. Szatmárnémeti város, mely eddig mindig a vármegye szimpátiájával kérkedett, egy erős fricskát kapott csütörtökön a vármegyétől. Szatmárnémeti város átiratát az ott felállítandó kereskedelmi és iparkamara tárgyában a köz­gyűlés irattárba helyezte. Ezzel hallgatag me- allapitotta, hogy a mozgalom nem szolgál gyakorlati czélt és amennyiben szükség volna, úgy ez az intézmény elsősorban a vármegye székhelyét: Nagykárolyt illetné meg. A közgyűlésen tárgyalás alá került ügyek nagyban a következők : Gróf Csákv Albinné megköszöni a vár­megye részvétiratát férje elhunyta alkalmából. Szaniszló község képviselőtestületének határo­zata iskolaépitési kölcsön felvétele tárgyában jóháhagyatik. Apahegy pusztának kisközséggé alakulása s a község nevének megállapítása tárgyában hozott határozata jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetik. Mosonvár- megyének átirata építési szabályrendeletminta kiadása tárgyában tekintette] arra, hogy a vár­megyének megfelelő szabályrendelete már van irattárba tétetik. Elhatározta a közgyűlés, hogy Borsod- vármegyének és Miskolcz városnak oly szellemű feliratát, hogy az állami vasmüvek lépjenek ki a vaskartellből, hasonló irányú felirattal támogatja a kereskedelmi miniszternél. Szatmár város átiratát az ott felállítandó kereskedelmi és iparkamara tárgyában, vala­mint Hevesvármegye átiratát a megyei székhe­lyeken kereskedelmi és iparkamarák felállí­tása tárgyában, a közgyűlés irattárba tétette. Zemplénvármegye azon átiratára, hogy a vármegyei tisztviselők családtagjai arczképes vasúti igazolvánnyal látassanak el, a vármegye hasonló szellemű felirattal fordul a kereske­delmi miniszterhea. Hunyad várai egye átiratát az adókat és illetékeket tévesen kiszabó pénzügyi tisztvi­selők vagyoni ielelősségének törvényhatósági- lag leendő megállapítása tárgyában pártoló felirattal támogatja a vármegye a pénzügymi­niszternél. Mikola és Egri községek képviselőtes­tületének kérelme a megyebizottsági tagvá­lasztás áthelyezése tárgyában elutasittatott. A polgári törvénykönyvek megalkotása és a gyámi törvények azzal kapcsolatos mó­dosítása tárgyában intézett átiratot a várme­gye pártoló felirattal támogatja. Vármegyei alispán jelenti, hogy az ökö- ritói tüzkatasztrófa földterületének megvéte­lére s azon egy emlékoszlop állítására eddig közadakozásból 846 korona 68 fillér gyűlt össze, mely gyümölcsözőleg van elhelyezve. A vármegye ezen összeghez a maga részéről 2000 koronával járul. Ezen határozat jóváhagyás I végett a belügyminiszterhez terjesztik fel. i Községi ügyek. I Nagybánya város iisztujitása. Nagybánya város tisztujitását az alispán márczius 31 ikére tűzte ki. Választás alá kerül a polgármester, a tanácsnokok, pénztáros, ellenőr, tiszti ügyész, közgyám, mérnök. Az újonnan szervezendő állások később fognak választás alá kerülni. Gyógyszertár Vallajon Fitos Ferencz a nagy­károlyi ..Fekete sas“ gyógyszertár volt tulaj- j donosa Vállajon felállítandó gyógyszertárra kért engedélyt. Palyazat jegyzői állásra. Szamosborhidon a körjegyzői állás megüresedett. Kérvények már­czius 29-ig a szinérváraljai főszolgabíróhoz adhatók be. Nagykároly város parlamentje. Ä jog- és pénzügyi bizottság illése. A városi képviselőtestület ma délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében Debre- czeni István kir. tanácsos polgármester elnök­lete alatt rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyik fontos közérdeket képező tárgva a piacz czéljára szolgáló terület és vásárvámjog meg­váltására vonatkozó tanácsi előterjesztés. oh siralmak-siralma, látom magamat, amint levelére válaszolok. Előbb büszkén, haragosan. És várom daczosan, fenséggel, hogy mint bo­rul megint lábaimhoz. Aztán, mikor a harag, a büszkeség nem ér semmit, jön a fájdalom, a bánat, a panasz . . . Majd hirtelen megpró­bálom a kaczérság fegyvereit, hátha félté­kennyé tudom tenni . . . Ostoba vagyok és azt hiszem, hogy az ilyesmit lehet csak úgy ötletszerüleg csinálni. Mintha nem kellene az ilyen alávaló mesterkedéshez gyakorlat, ta­pasztalat, szivbeli aljasság és lelki romlottság. Óh de ügyetlen vagyok, Istenem milyen gyá­szosan, milyen siralmasan ügyetlen! Maga gúnyosan felkaczag és kaczagásában már ott cseng az ideges harag is. Mikor lesz vége a komédiának ? Meddig fog még alkalmatlan­kodni ez az asszony ? És én — bár tudom, hogy nincs mentség, bár érzem, hogy egyre jobban sülyedek, — megfosztom magamat még a bánat szépségétől, a szenvedés méltó­ságától is, — én — én nem birom abba­hagyni a rettenetes harczot, melyet a biztos vereség tudatával folytatok. Most jön a re­gény csúf, gyalázatos vége. Most jönnek a kérő, könyörgő, kétségbeesett levelek. Levelek, melyekre már választ sem kapok. Aztán még egy-két kierőszakolt, kizsarolt találkozás, melyben már nyiltan szemembe vágja, hogy terhére vagyok, hogy menekülni kíván tőlem. Mit mondhatna nekem az én biztos, po­zitív tudásommal szemben? Azzal a tudással, hogy minden szerelemért vétkező asszony éle­tében eljön az idő, mikor rettenetes árt kell fizetnie a boldog órákért. Vannak bátor lelkek, kik azt mondják, hogy történjék bármi és merészen nyúlnak a sors kerekébe. Én — én gyönge lélek vagyok és nem birom el a ve- zeklést, a szégyent, a megaláztatást, az ostort . . . Pedig mindez oly kérlelhetetlen bizton­sággal jön el, mint a ragyogó napra a sötét éjszaka. Ha nem tudnék, ha nem látnék oly világosan. Ha nem tudnám, hogy a nő szen­vedélye ott kezd forrni, ahol a férfié már ki­égett. Ha nem tudnám, hogy nincs kegyetle­nebb, szívtelenebb hóhér, mint a kiábrándult férfi, aki szabadulni akarna az ölelő karok közül. Szabadulni akar a nőtől, kiért nemré­gen még a világot akarta rombadönteni. Édes barátom, ha fántáziám nem látná tisztán a meggyalázó vesztőhelyre vezető utat., melyet minden szerelméért megtántorodott asszony megjár, mikor elkövetkezik a bün- hödés órája! . . . Gyáva vagyok, félek ! . . . Én nem akarom megizlelni a csókot, mely után ütés jár és nem akarom a mámortól ra­gyog ó szemeket látni, amint az unalom szürke köde reájuk ereszkedett. _________ Am it Ön édes barátom ezek után mond­hatna nekem, én már elmondtam magamnak. Az ilyen levelet nem könnyű megírni. Sok­sok átvirrasztott éjszaka és átsirt, nappal után ültem le Íróasztalomhoz, hogy.megírjam. Isten vele, édes, drága, jó barátom! . . . így aka­rom megőrizni képét, amit utoljára láttam . . . Szerelemtől lángolva, gyöngéd szavakkal kö­nyörögve, boldogságért esdve. A beteljesülés órája nem fog elkövetkezni, mert nem elég nagy és bátor a lelkem arra, hogy a szegény, szerelmes, bűnös asszonyok váltságdíját fizes­sem érte. Választ e hosszú levélre nem várok. Hiába is ,irna, nem bontanám fel, nem olvas­nám el. Én akarom elmondani az utolsó szót, én akarom a regény utolsó sora után oda­írni : vége. Amit eddig átélünk, az bus volt. szomorú volt, de tiszta, szép és ragyogó ma­radt. Ami ezután jönne: . . . Hiszen ez elől szöktem meg, ez elől riadtam vissza. S maga sokkal okosabb ember, semhogy erőszakolná a lehetetlent Minden ember mást érez s mást tud, lehetetlennek. Én a megaláztatást nem birom elviselni senkitől, de legkevésbbé attól, akit oly mélyen és igazán szeretek, mint magát. A ,Bifcszádi‘ természetes Gyógy-ásványviz vegyi alkatrészeinél fogva a legjelesebb. Gyógyhatása felülmúlja a hasonösszetételü külföldi ásványvizeket. Hurutos bántalmaknál páratlan. Az idei termésű sa­vanyú borral vegyítve kellemes ital. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra küld a „BIKSZÁD1“ GYÓGYFÜRDŐ IGAZGATÓSÁGA. C3aKE3^MX3«aC3imtX3raiC3irafcAiröMiE3iM!fcaian£X3^Caa«E3™i:!KC3aiC3aEEX3BKr3ireK3áiiigX3aBÍSájBEifc3P3l:fflEABBtíCKIT:g f.T.']-» VT g:*rg:*::r,xg»i:g ».rg:.*-.*.E^

Next

/
Thumbnails
Contents