Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-16 / 7. szám
•y A T V! A R M E t Y El K Ö 7 r. Ö Y amelyek a vita során elhangzottak. A miniszterelnök kimutatta, hogy az ellenzék távolié- tónek nem a kormány az oka és az abszen- cziáórt való felelősség kizárólag az ellenzéket terheli, majd azt hangoztatta, hogy a szavazatjognak a magyar irás, olvasástudáshoz való kötése a nemzetiségekkel szemben igazságtalanságra vezetne, hogy az uj választójoggal kapcsolatosan csak a községi- és körjegyzőségek államosítását tervezi és hogy a harmincz éves korhatár leszállításához semmi szin alatt sem járul hozzá, mert a választójog politikai jogosultság, melynek az érettség a főkelléke; végül kilátásba helyezte, hogy ha a többség a szavazás titkosságát még abban a mértékben fogadja el, amelyben a javaslat tervezi, a kormány a többség mellé áll s készsé’ggel mellőzi a titkos szavazást. Szaluié parlamentje. — Az uj gör. kath. magyar püspökségért. — A közigazgatás államosítása. — Részleges telefon-hálózat Szatmármegyében. — — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától — Nagykároly, 1913. február 13. Szatmármegyében ez idő szerint minden csendes. A gyászos emlékű koalieziós rezsim nagy szájú kevés, dohányu, üres jelszavas, frázisos politikai szélhámosságát a csendes, zajtalan népjóléti munka váltotta fel. Az általános érdekű politikai kérdések között a köz- érdeklődés homlokterében természetesen nálunk is a kormány választójogi javaslata áll. Azonban a közvélemény megnyugvással várja ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedését, mert az adott viszonyokat figyelembe véve, a javaslat demokratikus irányú és a széleskörű jogkiterjesztés alapelvén épült fel. Megyei jellegű politika ezúttal nem izgatja a kedélyeket. Ellenzéki szólamok és az elégületlenség kifejezése csak egyes bukott pünkösdi királyok leibzsurnáljaiban találhatók, de a letörlött, oktalan remények sirámai nem keltenek sehol visszhangot és legfelebb mosolygó szánakozást váltanak ki néha-néha az emberekből. Szatmárvármegye mai vezetősége az áldatlan és ma teljesen meddő politikai viszályok helyett czéltudatos kulturmunkán fáradozik és egyik legfőbb törekvése, hogy a megye kulturális fejlődése mellett a lakosság anyagi jóléte is emelkedjék. Ennek a munkának egyik érdekes mozzanata volt az a törvény- hatósági közgyűlés is, amelyet Csaba Adorján főispán, a mai napra Nagykárolyba összehívott. A mai közgyűlés egyhangúlag és imponáló lelkesedéssel foglalt állást Nagykároly városnak az újonnan létesített gör. kath. magyar püspökség székhelye iránt indított ak- 1 cziója mellett és kimondotta, hogy a nagyfon- to:ságu ügyet minden tekintetben magáévá téve, az uj püspökség nagykárolyi székhelye érdekében felir a kormányhoz és a feliratot küldöttséggel juttatja rendeltetési helyére. : Jelentős pontja volt még a mai közgyűlésnek | a vármegyei telefon-ügy is, amely egy hatal- ! más lépéssel vitte előbbre ezt a régen vajúdó j és a koalieziós rezsim alatt teljesen elposvá- i nyosodott dolgot. A közgyűlésről tudósításunk a következő : Szatmárvármegye közönsége e hó 13-án Nagykárolyban, a vármegyei székház nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen Csaba Adorján főispán elnökölt. Csaba Adorján elnök: Mielőtt a napirendre térne, kéri a törvényhatósági bizottságot, hogy a közgyűlés idejét egy pár pillanatra a kegyelet kifejezésére használhassa fel. Megemlékszik Reiner kir. herczeg elhunytéról, ki az uralkodónak kortársa és közeli rokona volt. Az alattvalói hűség és hagyományos kötelesség parancsolja, hogy a magyar nemzet együttérzésének és részvétének kifejezést adjon az uralkodó előtt, az őt ért gyászeset alkalmából. Indítványozza, hogy a törvényhatóság részvéte a kormány utján fel- iratilag terjesztessék Őfelsége elé.Bejelenti továbbá elnöklő főispán, hogy Dr. Gózner Elek ; nagykárolyi ügyvéd a törvényhatósági bizottság agilis, tevékeny tagja a napokban meghalt. Indítványozza, hogy a szép reményekre jogosító, munkás életű bizottsági tag korai elhunyta felett érzett részvét jegyzőkönyvileg örökittessék meg.. Mindkét indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Nagykároly városnak az újonnan létesi- | tett gör. kath. magyar püspökség székhelyéminden retorikai szépitgetes nélkül kidobtam az utczára. Nem tudom, de a társadalom bevett jogrendjének e korcsmái kiegyenlítése nem hozott lelkemre enyhítést. Azóta egy emlék kínoz, egy megfagyott ökle, mintha fenyegetne, hogy leüt. Hallom az asszony jajveszékelését, a didergő porontyokat, látom azt a kegyetlen képet, a temetést. És én futok, mig kimerülök, összeroska- dok. Be akarom fedni a szememet és én látok. Szomorú halottat, szomorú családot látok. Pedig talán oka sem vagyok, hogy megfagyott a hóban. . . Ű akarta az életemet, kést rántott rám és igy dadog bennen a védelem : a magam életét féltettem. Szivemet mardosó kin facsarja. A megrugdalt asszony sírása, azé az asszonyé, aki igy siratja a korhely urát : — Édes drága uram 1 . . . Asszony! Mily talányos, különös lelked van neked! Minden keservedet feledni tudod zsarnokodnak egy- két pillantására. Őrjöngtél, amig élt, mert kegyetlen volt, most azért őrjöngsz, mert a hideg halott csöndes, immár nem bestia. A magam vád alá helyezése, védekezése, a királyi kegyelemig menő pör izgalma, ideg- sejteimnek roncs volta nem foglalt el oly benső j lélek megindulással, mint mikor láttam azt a I feketeruhást asszonyt, veresre kisirt szemekkel ! sápadt arczán a démoni boszuállás vádjával, I mikor a bíróság előtt találkoztunk. Én, a megtiprott jogrend hivatott őre igyekeztem jóvátenni hibámat és a kenyérkereső nélküli nőnek havi segélyre kötelezem magamat, amire az asszonynak egy kijelentése volt: — Vérdij nem kell. Férjem gyilkosának aranya sem kellene, ha az üdvösségemet váltanám is meg vele. Sohasem felejtem el, midőn a harmad- birósági ítélet kihirdetése után elém borult az őrület fájdalmával és igy szorította össze a szivemet: — Az uramat add elő nekem, az uramat, akit felednem nem lehet. És én kitántorogva mentem, futottam, csak feledni nem voltam képes. Még évek múlva is, eszembe van az asszony és Hugó Viktorral mondom: az égnél is van nagyobb látomány: az emberi lélek. nek Nagykárolyban leendő elhelyezése érdekében hozott azon határozatát, hogy ezen czélra 200,000 korona készpénzt és telekkeli hozzájárulást ajánlott fel, — a közgyűlés jóváhagyta. Elhatározta a közgyűlés, hogy Nagykároly város képviselőtestületének a gör. kath. magyar püspökség székhelyének Nagykárolyban leendő elhelyezése tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett feliratát Szatmárvármegye közönsége mindenekben a magáévá teszi és támogatja. Az uj püspökség területének geográfiai elhelyezésénél fogva nemzetiségi és népjóléti szempontok egyaránt fontossá és kívánatossá teszik, hogy az uj püspökség székhelye Nagykároly legyen és ezért a vármegye közönsége elsőrendű vármegyei érdeknek tekinti a kérdést és Nagykároly városnak székhelyül való kijelölését külön feliratban fogja kérni. Dr. Fahissv Árpád: Indítványozza, hogy I a feliratot a vármegye küldöttsége nyújtsa át ' a kormánynak. Rónai István az uj püspökség misszióját vázolta hosszúra nyújtott unalmas beszédében, amely után a közgyűlés Dr. Falussy indítványát elfogadta és a küldöttség vezetésére Csaba Adorján főispánt kérte fel. A küldöttségben való részvételre szóló felhívást a | főispán fogja kibocsájtani. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület indítványát az uj adótörvények revíziója tárgyában az állandó választmány hiánypótlás vigett visszaadatni javasolja. Dr. Böszörményi Emil: Kéri, hogy az indítvány már most fogadtassák el. Az indítvány azt javasolja, hogy a revíziónál a gazdatársadalom országos képviselete is hallgattassák meg. Kívánja, hogy a gazdasági érdekek védelmeztessenek meg, szemben az erős merkantil érdekekkel. Csaba Adorján elnök: Az indítvány nem sorol fel konkrét sérelmeket. A közgyűlés szegénységi bizonyítványt állítana ki magáról, ha akadékoskodna, gáncsoskodna, hogy az adótörvények nem jók, de nem mondja, hogy miért nem jók és milyen konkrét változtatást óhajt e törvényekben. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el. A vármegyei gazd. egyesület indítványát a Balkán államokkal 1917. évig fenálló kereskedelmi szerződések változatlan fentartása tárgyában a közgyűlés elfogadta, eziránt külön feliratot is intéz a kormányhoz és ezt az összes törvényhatóságokhoz hasonló állásfoglalás miatt megküldi. Pozsonyvármegye közönségének átiratára a megyei és községi közigazgatás államosítása illetőleg államilag kinevezett tisztviselőkkel való ellátása tárgyában a kormányhoz intézett felirat támogatása iránt, a közgyűlés a következő határozatot hozta: A törvényhatósági bizottság az állandó választmány véleményével egyetértőleg a vármegyék jelenlegi szervezetében alkotmányunk egyik legerősebb bizonyítékát látván, a vármegyei közigazgatás államosítását nemcsak, hogy szükségesnek nem tartja, de azt nemzeti törekvéseinkre halálos csapásnak tekinti, miért is az átiratot tudomásul veszi és irattárba tenni rendeli. Elhatározta a közgyűlés, hogy a megyei telefonalap czimén rendelkezésre álló 20,000 koronából Nagykároly—Fehérgyarmat, Szatmár- Szinérváralja között megyei jellegű telefon- hálózatot létesít és annak fentartási költségeit viselni fogja. Az uj telefon-hálózat a jövő évben lesz átadva a közforgalomnak. Az alispán azon jelentését, hogy a nagyfontosságu CIRKVENICA Nagy gyógyhatás görvely és angolkórnál, az idegrendszer betegségeinél. vérszegénységnél, sápkórnál, női betegségnél, elhájasodásnál és idült reumatismusnál. Mint klimatikus gyógyhely páratlan maláriánál, influenzánál és minden huru- tus betegségnél. —-------------------------------------------------------------fjg^* Modern fürdőit nap-, homok- és szabad tengeri fürdőre. tengeri fürdő és klimatikus gyógyhely, az Adria partján (Fiume mellett) Egyedüli belföldi tengeri fürdő. Mesés homokplázs. A partot körülbelül 300 méternyire finom homok borítja és oly sekély, hogy gyermekek minden felügyelet nélkül is fürödhetnek. Kimerítő prospektust küld : a FÜRDÖBiZOTTSAG.
