Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-28 / 52. szám

S Z A T M A R M E G ' KI KÖZLŐN Y földje jövedelmével is adózik a földosztó banknak. Jön egymás után két-három rossz esztendő s dobra kerül az összes ingatlan. A parcellás embert kilicitál­ják régi házából és birtokából is. Ilyen módon nemhogy megállítjuk, hanem még elősegítjük a kivándorlást. A föld népét valósággal földönfutóvá tesszük. De hát nem akar földmives lenni honfiaink nagy része, azok sem, akik föld­mives családból származnak. Ez a durva munka, keserves kenyér, nehéz kenyér, azonban nem kell nekik. Segíteni akarnak magukon. Nem aratni, szántani, vetni mennek Amerikába sem, hanem gyári munkába és bányákba. Gyári mun­kával és bányamunkával kell tehát meg­akadályozni a kivándorlás;! Ezelőtt 30—40 évvel kezdődött ez a magyar társadalmi, szociális processzus, hogy a földmivesek kezdtek gyárakba, bányákba járni. Apró földjeik megművelését hagyták az asszo­nyokra, az öregekre és gyerekekre vagy eladogatták. Hazánk népességét tehát többé nem lehet földművesekkel, hanem csak gyári és bányamunkásokkal szaporí­tani. A falu úgy sem tűri a népszaporu­latot. A család szaporodásával annyira elaprózódik a telek, a családi föld, hogy az már nem képes egy családot fenntar­tani. A falu természetszerűleg szüli a ki­vándorlókat, kik otthon nem tudnak meg­élni, hacsak nem akadályozzák meg a természetes szaporulatot az „Egyke“ rendszerrel. A természetes népszaporulattal áll szoros kapcsolatban a kivándorlás nemzet­gazdasági oldala. És a természetes nép- szaporulatot véve folyton szemügyre, ipar­kodjunk azon, hogy minél több kereseti forrást nyissunk. Nyissunk azáltal, hogy ahol a földművelést szereti a nép, cél­szerű parcellázással, telepítésekkel neveljük a mezei kisgazdák számát. De leginkább ipari foglalkozást nyújtsunk. Mert a ki­vándorlás főleg kenyérkérdés. Adjunk a népnek kenyeret és kevesebben fognak ki­vándorolni. A pénzügyminiszter programmja. —Teleszky nyilatkozata aMagyarpénzügynek— A Magyar Pénzüg3r szerkesztősége azzal a kéréssel fordult Teleszky János pénzügymi­niszterhez, hogy a jövő évi prograrnmjáról némi felvilágosításokat adjon az országnak. A miniszter ur kérésünkre a következő kijelen­téseket volt szives megtenni. Nemrég tartott expozémban kifejtettem nézetemet és álláspontomat úgy a gazdasági, mint a pénzügyi helyzetről, szóltam a jövő te­endőit illetőleg is, ha bár csak nagyvonások­ban. Annak ellenére, hogy az expozé elmon­dása óta csak nagyon rövid idő telt el és voltaképen az ott elmondottakhoz hozzátenni vagy elvenni valóm nincs, mégis kijelenteni kívánom azt a reményemet, hogy a jövő év a pénzügyi és gazdasági konszolidáció jegyében fog lefolyni. A magam és a minisztérium ré­széről minden esetre mindent el fogunk követni hogy ez a konszolidáció gyorsittassék és minél teljesebbé tétessék. A pénzpiacon némi javulásnak a jelei máris mutatkoznak, de ezeket nem szabad csöppet sem túlbecsülni, különösen nem azért, mert világszerte igen nagyok a hiteligények, és ezért a hiteligényeknek kielégítése jövőre sem fog olyan könnyen menni, amint az kívá­natos lenne. Különösen fontosnak tartom e körülmény szem előtt tartását városaink gaz­dálkodásában. Ennek dacára mégis remélem, hogy a helyzet légenyesen javulni fog- a múlthoz képest és a kormány éppen úgy, mint a vezetésem alatti pénzügyminisztérium, a városok hiteligényeinek kielégítésére és elő­mozdítására, amint azt a viszonyok megenge dik, a megfelelő intézkedéseket meg fogja tenni. Ezekről az intézkedésekről ma még beszélni nem lehet, mert azokat mindenkor az adott helyzet teremti meg és azoknak rész­letei minden esetben a viszonyok mikénti ala­kulásától függnek. Az adóztatás terén éppen azért mert a jövő évet a konszolidáció esztendejének tekin­tem, egyelőre semmi újabb intézkedés nincs kilátásban. Nem akarunk uj intézkedésekkel nehézségeket okozni semilyen téren és azt akarjuk, hogy az annyira óhajtott és várt nyugalom és fejlődés minden nehézség nélkül következzék be. A betétekkel foglalkozó pénzintézetek reformjának előkészítését tartom a jövő egyik legfontosabb feladatának. Ennek a feladatnak megvalósításával a gazdasági és pénzügyi kon­szolidáció bekövetkezéséig szintén várni kell, de a kérdés alapos előkészítése a jövő esz­tendőnek legnagyobb feladatát fogja képezni. Az expozémban elmondottakon kívül ennyit mondhatok most arra a kérdésre: hogy mely kérdések azok, amelyek a pénzügymi­nisztériumot a legközelebbi jövőben foglalkoz­tatni fogják. Nem vagyok barátja a nyilatko­zásnak, inkább cselekedni és tenni szeretek, azt azonban mégis szükségesnek tartottam kijelenteni, hogy a jövő évben semmiféle uj adóreform nem lesz, a helyzet lényeges meg- javulása sok minden más kérdést felszínre vethet, ezekről azonban csak akkor lehet beszélni, ha már a várt konszolidáció tényleg be is következett. SZÍNHÁZ. Az elmúlt hét a siker jegyében folyt le és ez a siker kölcsönös volt. Meg lehet elé­gedve a direktor is, a közönség is. És ez igy van jól. Mert igy egyik félnek sincs mit a másik szemére vetni. Úgy látszik, a színház falai még csak most melegedtek annyira át, hogy a közönség is, no meg a szereplő művé­szeink is megérzik ezt és ez a melegség — úgy érzem — sokkal közelebb hoz bennünket egymáshoz, mint azt az első napokban hit­tem. Szándékosan tettük, hogy nem siettünk előre alaposabb véleményünket nyilvánítani, mert első pillanatra szembeötlő volt azon körülmény, hogy Nemónyi hasonlíthatatlanul jobb gárdával vonult be az idei szezonra, a színház falai közzé, mint az előbbi társulat volt. A közönség jól tudja ezt. Tudja, hogy a mostani küzdelmes világban mivel tartozik ezért Neményinek és éppen az elmúlt hét volt az, amelyen megmutatta, hogy tudja méltá­nyolni a törekvést, hogy nem sajnálja az anyagi támogatást egy művészi nívón álló társulattól. Most pedig, miután már megismertük egymást, föl a függönnyel és lássuk már most a színészek egyes alakításait. Bródy írén driszkét, finom, művészi nívón álló játékával megnyerte már magának a nagykárolyi közönséget Örömmel konsta­táljuk, hogy végre nekünk is sikerült egy kiváló elsőrendű szubretténekesnőt látni ezen a színpadon. Neményi igazgatása alatt, meg pláne volt részünk még egy igazán oly tiszta csengésű, kellemes, csillogó hanggal rendel­kező színésznő előadásában, mint Bródy Irén. Megerősítette ezt a következő, előadásokban: Buksi, Limonádé ezredes. Ártatlan Zsuzsi, Cigányszerelem, Cigányprímás és az Arany­esőben Tombor Olga. Játéka kedves, behízelgő és táncai is elég ügyesek. Játékát kiemelik gyönyörű toálettjei. Vécsei Ilona. Alaposabb véleményt csak a jövő héten lesz módunkban mondani. Na­gyobb, önálló szerepe ugyanis csak az Otthon­ban, Sudermann Hermann kiváló drámájában lesz. Meg kell említenünk azonban, hogy a Villámhárítóban a Roland Derise szerep nem neki való volt. Játéka kissé erőltetett volt. Neményi Liliké. Igazságtalanságot követnénk el, ha Neményi Lilikét kritikánk­ból mellőznők. A c-odás gyermeknek eminens a tehetsége és meglepő játéka. Reméljük, hogy e kis leánnyal még találkozunk és még sok élvezetben fogja részesíteni a publikumot. Marossv Géza. Majdnem minden előa­dásban gyönyörködhetünk igazán művészi játé­kában. A darabok gondos és sikeres rendezése körül intelligenciát és nagy talentumot látunk benne, ami különben a játékában is nyilatko­zik. Kár, hogy ilyen nagy tehetségű színész kiváló játéka gyönyörködtetésében csak egy színi évad alatt lehet részünk. A jó színészt elviszik tőlünk, a rosszat pedig itthagyják. Várady ízsó. A legnehezebb kritikát Írni Vátady Izsóról, mert — ha rosszat Írnánk, azt a közönség úgy sem acceptálná, ha pedig a kiváló oldalait akarnók elsorolni, az nagyon sokáig tartana, hogy a még nagy reményekre jogosult színész rutinirozoit, elsőrangú játéká­ról őt méltóan megillető dicshimnuszokat zeng­hessünk. Övé a közönség, övé a színház. A közönség akkor érzi magát legjobban a szín­házban, ha a szinpadon már a megjelenésével is humort keltő és az állandóan vigkedólyü Várady Izsó alakja tűnik fel. Gáspár Jenő napról-napia jobban ját­szik. Kitűnő rendező és kiválló színész. Elő­adásaiban látni, hogy szerepét gondosan és intenziven áttanulmányozza. Szerepébe gyorsan és kellő asszimilálódással beleéli magát. Németh Nándor. Fiatal ambiciózus szí­nész. Tehetsége azonban még nagyon gyenge. Konstatáljuk, hogy szigorú kritikánk csak hasznára válik. Ambícióját majd csak akkor fogja érvényre juttathatni, ha szerepeit nagyobb gonddal fogja áttanulmányozni, hogy ezáltal játéka biztosabb, a fellépése pedig nyugodt legyen. Szép Gyula. Egy jó megjelenésű és a jövőben meglehetős jó színészt látunk benne. Csak azon csodálkozunk, hogy a direktor jobb szerepekben nem részesíti. Horváth József. Kiváló tehetségű apa- szinész, aki minden előadásban beválik. Játéka közvetlen, minden pózolástól mentes. A kö­zönség tetszését már tavaly megnyerte. Z fí. Esne-E fiáit: Weisz Antal női divatáruháza o Nagykároly, Deák Ferencz-tér. o Occasion A legújabb divatkelmék, angol és kamgarn minőségekben, kosztüm alj és ruhára. A legdivatosabb selymek, bársonyok simák és mintásak. Francia grenadin.liberty-batiszt gyapjú- delének és az összes női divatcikkek Ü mélyen ieszaliitott árban. g­Modern ruhafesíés bár­mily divatszinre Háj táj er Pál A Modern és tartós plissézés és powlérozás NAGYKÁROLY, Széchenyi-utcza 43. szára, a rám. kath. elemi fiúiskola melleit.

Next

/
Thumbnails
Contents