Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-02 / 5. szám
S Z A TMÁR M E G \ K I KÖZLÖNY A i póttal eseményei. — A Szatmármegyei Közlöny tudósítójától. — Az elmulthét egyetlen jelentősebb politikai természetű eseménye, hogy a magyarországi szocziáldemokrata párt rendkívüli kongresszust tartott. A kongresszuson határozati javaslatot fogadtak el a tömegsztrájkról, amely megkezdési idejének meghatározását a pártvezetőségre bizták. Szatmármegyét az esetleges sztrájk semmi körülmények között nem érinti, mert a vármegyében a munkásság nagyobb részben szervezetlen. A király Jankovits Bélát, a magyar képviselőház alelnökét közoktatásügyi államtitkárrá nevezte ki. Községi ügyek. A vidéki rendőrség államosítása. A belügyminisztériumban, mint a K. É. jelenti, már befejezték a vidéki városok rendőrségének állami kezelésbe való átvételére vonatkozó tanácskozásokat s megállapodtak az államosítás tervének keresztülvitelére vonatkozólag. A kormány szándéka, hogy e tárgyban még az őszi ülésszakban törvényjavaslatot terjesszen elő a képviselőháznak, hogy lehetőleg már a jövő év elején az államosítás az egész országban megvalósítható legyen. A készülő törvényjavaslat szabályozni fogja a rendőrségnek a közigazgatáshoz való viszonyát, vala mint gondoskodni fog arról is, hogy mindenütt kellő rendőrségi épületek létesüljenek. Városellenes mozgalom A negyvennyol- czas függetlenségi gazdapárt mozgalmat indított az iránt, hogy a kisebb rendezett tanácsú városok alakuljanak vissza nagyközségekké. A párt most felhívást küldött szét Nagykároly, Nagybánya ésFelsőbánya képviselőtestületeihez, amelyben részletesen kifejti, hogy a kisebb rendezett tanácsú városok nem képesek a folyton emelkedő pótadót fizetni, sem a tisztviselők és alkalmazottak részére nyugdíjintézetet létesíteni. A szatmármegyei idei sorozások marásban és áprilisban lesznek. Az idén a még mindig lappangó háborús hirek miatt a hadköteles legények a szokottnál jobban félnek a katonai ujonczozás eshetőségeitől. A sorozás Szatmármegyében már nincs messze. Márczius 1-én kezdődik és április végéig fog tartani. A Szatmármegye alispánja által a cs. és kir. hadkiegészítő kér. és a m. kir. 12-ik sz. honvéd kiegészítő parancsnokságokkal egyet értőleg megállapított sorozási terv a honvédelmi miniszter jóváhagyásával ellátva a napokban érkezett le a vármegyéhez. E szerint a sorozások a következő időkben lesznek: a fehérgyarmati járásban márcz. 1, 3, 4, 5; Nagykároly városban 7, 8; a nagykárolyi járásban 10, 11, 12, 13, 14; a nagysom- kuti járásban 17, 18, 19, 26; az erdődi járásban 31, április 1, 2, 3, 4; a csengeri járásban 7, 8, 9, 10; a szinérváraljai járásban 12, 14, 15; az avasi járásban (Szinérváralja) 16, 17, 18; Felsőbánya városban 21; a nagybányai járásban 23, 24, 25, 26; Nagybánya városban 28, 29; a mátészalkai járásban 17, 18, 19; a szatmárnémeti járásban május 4, 5, 7, 8, 9. «kn« mm Ä jog- és pénzügyi bizottság ülése. Nagykároly rendezett tanácsú város képviselőtestülete ma délelőtt 10 órakor rendes közgyűlést tart. A ma tárgyalásra kerülő ügyek előkészítése végett a jog- és pénzügyi bizottság péntek délután ülésezett és a következő határozatai javaslatokat hozta. A múlt évi városi zárszámadás és a f. évi városi költségvetés törvényhatósági jóváhagyásának bejelentő e tudomásul vétetik. A tanács azon előterjesztéséhez, hogy a magas pótadóra való tekintette], a város a kormánytól rendkívüli segélyt kérjen, a bizottság hozzájárul. Az építési szabályrendelet 12 §-a módo- sittatik ; e szerint a jövőben azon tűzifa kereskedő, aki két vaggon tűzifánál többet nem tart raktáron, telepengedélyt a város belterületén is nyerhet. Károlyi Melindia grófnő a régi pénzügyigazgatósági épületet a városnak ajándékozta. Az erre vonatkozó szerződést a közgyűlés jóváhagyja és a grófnőhez köszönő iratot intéz. A kincstár a pénzügyigazgatóság helyiségének mostani épületét a várostól 1916. év május 1-ig terjedő időre, évi 4000 koronáért bérbe vette. Az erre vonatkozó szerződést a bizottság jóváhagyni javasolja. A létesíteni tervezett Nyírbátor—nagykárolyi helyiérdekű vasút végrehajtó-bizottsága | a várostol 200,000 korona vasútépítési hozzájárulást kér. Tekintve, hogy azon körülmény, hogy a tervezett vasút Nagykároly közgazda- sági viszonyaira kedvező volna-e vagy sem, tnég tisztázva nincsen, a kérelem egyelőre le- vétetett a napirendről. A gazdasági- és pénzügyi bizottságba az üresedésben levő két tagsági helyre Gábor Armánd bankigazgató és Récsey Ede plébános, a jogügyi bizottságba pedig Dr Vetzák Ede ügyvéd beválasztása javasoltatik A községi igazoló választmány kiegészítése, a községi választókat összeíró bizottság, az esküdtképes egyéneket összeíró bizottság és a városi pénztárvizsgáló bizottság megalakítására vonatkozó előterjesztés tudomásul vétetik. Neményi Lipót színigazgatónak a színház I f. évi fűtési diját a közgyűlés, a kedvezőtlen színházi viszonyok miatt, elengedi. A tanács jelentése, melyszerint a Lövölde-kertet a megtartott árverésen évi 505 K haszonbérért özv. Stöttner Nándorné bérelte ki, tudomásul vétetik. Dr. Adler Adolf és társai kérelmét az állandósított rendőrök részére havi 10 korona pótlék megállapítása iránt, a közgyűlés elutasítja, mert a rendőrségi szolgaszemélyzet fizetésének országos állami rendezéséről szóló I törvényjavaslat már a belügyminisztériumban ! készen van és annak a törvényhozáshoz ! való benyújtása a közel jövőben megtörténik. Riportok. A reális tudományok uttorése. — Közgazdasági irányok a középiskolában. — Nagyon sok hive van már annak a felfogásnak, hogy az ország gazdasági megerősödését, ipari és kereskedelmi életének lendüAzlán egy ugrással a földön termett, hogy a recsegés okát kikutassa Nem Kellett soká keresgélnie. Az első kerekek egyike kettétört. A friss törés fehéren, reményleienül villogott ki a kocsi alól. János nehány pillanatig bambán nézte a gúnyosan vigyorgó küllőket. — Hát nem mehetünk tovább ? — kérdeztem, miközben boszusan száltam le a kocsiról János szomorúan bökte ki: — Ezzel már nem ! — Hát csak hozd valahogy rendbe, —- mondottam gyors elhatározással én addig gyalog be sietek a kastélyba. Hiszen alig félórányira van innét. — Az ám — jegyezte meg a kocsis — csak hogy nem nagyon biztonságos ez az erdő ilyenkor, alkonytájba. — Ne félts engem — szóltam mosolyogva — el vagyok látva minden eshetőségre. És a köpenyem zsebéből kivettem a re- vorveremet. Azzal útnak indultam. Az esőviz már kezdett beszikkadni a földbe, nyirkos levegő suhant keresztül a fákon; egyébként mélységes csönd volt. A köpenyemet öszébb fogtam, rátértem a gyalogösvényre, amely a kocsiuttal párhuzamost kígyózott végig az erdőn. Az átázott sárga levelek lépteim nyomán valami | különös siró hangot hallattak. Már vagy egy negyedórája haladtam az j utón, amikor oldalt a sűrűben gyanús nesz támadt. Mintha emberi léptek lettek volna. Megálltam és hallgatóztam Semmi! Eh, gondoltam — bizonyára eey gyik siklott keresztül a cserjéken vagy talán egy nyulat ugrasztottam ki a búvóhelyéből. Ily módon megnyugtatván önmagamat, tovább mentem. Alig haladtam tiz-tizenöt lépést, a zörej a bokrok közt megismétlődött. Senki sem foghatja rám hogy ijedős természetű lettem volna, de amikor olt álltam egyedül, egy ismeretlen erdő kellős közepében, a mind sűrűbbre váló esti szürkületben, önkéntelenül megremegtem. Kezemet zsebembe mélyesztve, ujjaim görcsösen tapadtak oda revolveremhez. Nehány lépést tettem még, amikor a bokrok közül felém ugrott valaki. Kiáltani akartam, de a hang megakadt a torkomon. — A pénzedet! kiáltotta támadóm, s megragadta mellemet. Csak a villogó szemeit láttam. — Odaadom, — szóltam rekedten s a zsebemből kirántva a revolveremet, keresztüllőttem a ficzkót. Megtántorodott. Szemeivel csodálkozó, fájdalmas, szinte megrázó pillantást vetett felém, azután összeesett. Én pedig folytattam az utamat. De az a tekintet, melyet a halálra sebesült ember rám vetett, nem hagyott nyugodni. A legkülönfélébb gondolatok czikkáztak át agyamon. Ki tudja, minő szánalmas sors, minő szomorú balvógzet késztette ezt a szerencsétlen embert, hogy vad módjára az erdőn barangoljon ? Talán a végső kétségbeesés birta őt arra, hogy rabolni menjen ? Intenem, hiszen annyiféle nyomorúság van ezen a földgolyón! Ki ismerné, ki értené meg valamennyit ? Azután meg arra gondoltam, hogy elvégre is orvos vagyok, s bárki legyen is az, aki véres sebével a közelemben fekszik, kötelességem, hogy segítsek rajta, ha tudok. Visszafordultam. A sebesült még ott feküdt a gyalogösvény mentén, mozdulatlanul. Gyors elhatározással feltéptem a ruháját; sebére, amelyből lassan szivárgott a vér, szüksógkötést alkalmaztam, homlokát, esővízbe mártott zsebkendőmmel megdörzsöltem, s a fejét gályákból, levelekből rótt párnára fektettem. Alig készültem el a mentéshez szükséges legsürgősebb teendőkkel, úgy rémlett, mintha Bikszádi vízzel vegyítve az idei termésű savanyu bor kitűnő italt szolgáltat. A „Bikszádi“ természetes gyógyásványviz hurutus bántalmak ellen páratlan. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld a „Bikszádi“ fürdő igazgatósága.
