Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-31 / 35. szám
^agykárofjf, FS53. augusztus 3L 35. szám. XXXGX évfolyam. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁROLYBAN Jókai-utcza 2. sz. Telephon 56 szám. POLiTtKA! LAP Felelős szerkesztő: DR. MERTS LÁSZLÓ Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: v *1 Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 koron Megyei községek, egyházak és iskolák részére egyévre5 koron Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 60 fillér A mumus. Valahányszor a kormányelnök hivatalos ügyekben Bécsbe utazik, az ellenzéki lapok ezt az utazást rendszerint felhasz- ják arra, hogy olvasóik ijedősebb részét egy közismert mumussal rémitgessék. Farizeusi szem forgatással szörnyüködnek, hogy „ime itt a létszámemelés! Tisza csak azért járt Bécsben, hogy szolgai meghunyászkodással újabb vér és pénzadót szállítson“ az osztrák szoldateszka átkos molochjának falánk torkaiba. Hát nézzünk a szeme közzé ennek a mumusnak. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a létszámemelés kérdése nem uj dolog. Tisztában van vele minden újságolvasó ember, hogy ennek el kell következnie. Hogy mikor és milyen'arányban, arról legíöllebb csak kombinácziók lehetnek, de végleges megállapodások még nincsennek, hiszen éppen ezért íolynak még mindig a tárgyalások a monarchia két államának minisztériumai és a hadvezetőség között, hogy a létszámemelés ne legyen nagyobb, mint amennyit a Lajthán innen és túl az országok népei a jelen viszonyok között nagyobb megterheltetés nélkül elbírnak. Mert azt talán meg a legnaivabb olvasópublikummal se képesek' az ellenzéki lapok elhitetni, hogy a létszámemelés kizárólag csak Magyarországot terhelné. Kijut abból a maga arányos része Ausztriának is, viszont a fölemelt létszámból nemcsak a közös hadsereg kap majd uj- jonczokat, hanem a magyar honvédség is. Ez igy lesz, ha majd az ideje elkövetkezik. Hogy mikor következik el, azt ma még talán a legbeavatottabbak sem tudhatják egész biztosan, legkevésbbé tehát az ellenzéki lapok, amelyek ebben a kérdésben oly fennen szimulálják jól ér- tesültségüket. Egyet azonban tudunk és ezt ismételhetjük, hogy az ellenzéki oldalról un- talan és már megint mumusként előrángatni szokott létszámemelés kérdése nem uj keletű. Gróf Tisza István miniszterelnök egész nyíltan bejelentette ezt székfoglaló beszédében, sőt ezt megelőzőleg megajánlották azt már maguk az ellenzéki vezérek is, akkor csak vissza kell rá emlékezni, amikor még Khuen-Héder- váry miniszterelnöksége idején folytatták az obstrukcziót a véderőreform ellen és azzal kínálkoztak fel a hatalomra, hogy ne legyen végleges véderőreform, csak három éves provisorium, melynek keretében az ujonczlétszám emelésének kérdése is kedvezően elintézhető. Csak épen az kellett volna hozzá, hogy ők jussanak a hatalomra akár Khuen-Héderváryval, vagy Lukácscsal együtt paktum alapján, akár ők maguk egy újabb koaliczióban. Hát igy fest ez a mumus a valóságban és akik ismerik az ellenzéki vezérek lélektanának természetrajzát, aligha csalódnak, mikor azt hiszik, hogy a provizórikus létszámemelés sokkalta nagyobb terhet hozott volna a nemzet vállára, mint amennyit estleg a Tisza-kormány jól megfontoltan majd megengedhetőnek tart. És különben sem egyedül a kormánytól függ az ujonczlétszám megajánlása. Ezt a hadvezetőségnek alkotmányos formában kérnie kell a törvényhozástól. Hogy tehát szükség van-e a létszámemelésre különösen a megváltozott világpolitikai viszonyok között, mikor körülöttünk uj allamalaku- lások történtek, a Balkán népeinek talaja megnőtt és más országok is folyton fegyverkeznek és igy nekünk is állandóan szárazon kell tartanunk a puskaport: azt a maga idején döntse el a törvényhozás. Egy okkal ezzel is több tehát, hogy az ellenzék vonuljon be a parlamentbe és ilyen fontos kérdésekben ott teljesítse komoly ellenőrző hivatását, ahelyett, hogy gyerekes módon csak mumusokat mutogasson. Apróságok. Keszler Józsefnek mondja valaki, akinek nevét kíméletből elhallgatjuk. — Keszikém, te okos ember vagy, mondj hát egy olyan magyar mondatot, melyben benn van a Titanic ? — Ti tán ikrek vagytok ? — Hallatlan! — És most mondj egy olyan magyar szót, melyben benn van a Titanic. — ?? ! — Tenger. * Nehány ifjú óriási ül a „Magyar Király“ kávéházban. — Fiuk,— szól az egyik, — nincs valami jó riport-témátok, amit érdemes volna feldolgozni ? — Nekem van, — szól valaki. — Egy hatalmas katonai botránynak jöttem a nyomára. Egy korrupt élelmiszerszállítás! Adataim vannak arra, hogy a hadsereg tízezer pár virsliit vásárolt és mind a vízbe kellett dobni ! •— Hogy — hogy? — Másképp hogyan főzhették volna meg őket! * A tőzsde tájékán állnak a világ legedzettebb lelkű emberei, akik a legrosszabb pénzügyi viszonyokat és viczczeket is kibírják. A múltkor két ilyen ember találkozik. — Édes barátom — kezdi az egyik, — hallottam, hogy sokat vesztettél. Fogadd részvényemet. Ha nem mégy ei, — feleli a másik — ezekkel a rósz viczczekkel, tüstént kupán váglak. * Egy fiatal színész panaszkodik, hogy az igazgatóság hallatlanul bánik vele De igy-ugy, majd megmutatja ő. . . — A múltkor a te esetedhez hasonlót hallottam — szól egy idősebb kolléga. Az öreg Mózsi Jakab fia keserves leveleket irt haza katonáéktól, melyekben panaszkodik, hogy a káplár rém goromba. Visszaír az öreg Mózsi: Szeretett liam: talán az volna a legjobb, ha vennék neked egy ut és önállósítanád megadat? . . . * Az üreg Feld a napokban beteg volt és orvoshoz ment. — Nem érez valami kinzó ürességet ? kérdi az orvos.-- De igen. ~ — A gyomrában ugye ? — Nem: én azt a színházamban érzem. Ezután a keserű viczcz után sem érezte magát jobban az öreg, annyira-, hogy már végső akaratát is kinyilvánította : — Ha meghalok, a sziuházi zenekar az ős Feld-indulót játsza: Feld, Feld-vitézek a csatára! a síremlékemre pedig — mivel a koporsóban is elégedetlenül fogok morogni -— ezt a régi mondást véssétek : És mégis morog a Feld! Kürthy Jóska újabban nagyon vigkedélyü. Van rá oka, hiszen az Odipus óta nem volt olyan nagy sikere, mint amilyent most, mint „Nagy Ur“ arat. A múltkor a kávéházban azt mondja Kürthy egy jó barátjának: hozassunk együtt egy nagy imbiszt. Az imbisz megérkezett, de a barát még hozzá sem fogott, Kürthy már el is fogyasztotta. — Ne hozassunk még egyet mutyiban? — kérdi szeretetreméltóan Kürthy? — Nem, fiam — hangzik savanyúan a válasz — „Nagy Ur“-akkal nem jó egy tálból enni. Egy kis szininövendék. fellátogat egy befolyásos színházi emberhez. — Uram egy kéréssel jöttem volna. — Rendben van. Teljesítem. De egyet Modern ruhafestés bármily diYatszinre É Háj táj ep Pál i Modern és tartós plissézés és guowlérozás NAGYKÁROLY, Széchenyi-utcza 43. szára, a rom. kath. elemi fiúiskola mellett.
