Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-24 / 34. szám
Rfagyk ái’oíy.. (313. augusztus 24. 34. szám. fii yjK XXXIX évfolyam. SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: ííÁGTKÁROLYBAíí Jókai-utcza 2. sz. Telephon 56 szám« Felelős szerkesztő: DR. MERTS LÁSZLÓ____—: IVlegjetenik minden vasárnap. . ELŐF IZETÉSI ÁRAK: Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 8 koron Megyei községek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 koron Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 60 fillér I Mü Mm. Előkelő dámák és ifjú mágnásoknak nyughatatlan vérü csoportja nem engedi lélegzethez jutni az ezer sebből vérző országot komoly gondolatok, megváltó eszmék, melyek alkalmasak lehetnének csak egy lépéssel is előbbre vinni a nemzeti ügyet, nem születnek a politizáló, par- fümillatos boudoirokban, de annál szaporábban szövik ott a cselszövenyek szálait meg azok is, akiket tradiczió és jó- izlés egyaránt távol kellene, hogy tartson az ilyen1 áldatlan munkától. Nagynevű előkelő hölgyek megint túlságosán sokat foglalatoskodnak politikával s talán a női befolyásnak eme tul- tengése a magyarázója annak, hogy az ellenzéki küzdelemben csak elvétve csil- lámlik meg egy-egy férfiasabb vonás, ellenben a szalonokban előkészített csel- szövények, a kulissza mögötti akcziók határozottan a gyengébb nem irányitó erejét dokumentálják. A hétnek fontosabb, illetőleg érdekes eseményei közül íölemlften'dők a tartalékosoknak várva-várt leszerelése s a so- mogyi diszszónok meglepetésszerü visszakozása. Derék katonáinknak a családi tmí^telyűkhöz való visszatérése országszerte rfagy,'örömet keltett, ellenben Pallaviczini wgrof kimagyarázó nyilatkozata csak a nemzeti kaszinó egyik fülkéjében, meg a Népszava szerkesztőségében okozott nagyobb izgalmat. S hiába próbálta az ellenzéki sajtó szépitgetni és kiczifrázni az őrgróf nem éppen világos kommentárjait, a nagyközönség teljességgel megállapíthatta a pro és contra elhangzott nyilatkozatokból, hogy a kaszinó mende-mon- dáira alapított politika nem valami czél- irányos. Egyébként pedig helytelen dolog is kiczifrázott pletykákkal a Nemzeti Kaszinót a Dob-utczai kávémérések színvonalára juttatni. Úgy látszik, hogy Károlyi Imre gróf ur is megunta mar a koronatanú kétes dicsőségét s nem kíván másodszor is személyes érdekeket szolgáló szenzácziók mesterséges feltalálásánál eszközül szolgálni. Tisza István gróf újabb, ezúttal a támadói kívánságához képest, teljes neve- aláirásával is autorizált nyilatkozata semmi kétséget sem hagy fenn azon czélzatosság tekintetéből, mellyel .az ellenzék újabb botrányok színhelyévé szeretné tenni ezt az országot, melynek az utóbbi belpolitikai küzdelmei es a világkonjunkturából eredő gazdasági, pénzügyi nehézségek miatt épp oly szüksége van a belső konszolidálásra, mint akár a csatatéren elgyöngült Bulgáriának. A legújabb pletyka tehát mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy az ellenzék ve- zérférfiaiban hiányzik a kellő érzék az ország gazdasági szükségletei iránt. Igaza volt Andrássynak, amikor a Justh által feszegetett bankproblémával járó felelősség alól szabadulni kívánván, nagy bölcsen azt mondotta, hogy a bankkérdéshez nem ért, végezzék csak azt el helyette Széli és Wekerle, de bizonyos az is, hogy végtelen nagy felelősséget vállal az az államférfi, aki a modern korban is minden komolyabb pénzügyi képzettség nélkül és a közgazdasági érzék teljes hiányával az ország legsúlyosabb helyzetében kívánja politikai botrányokkal lekötni a közvélemény figyelmét. És nem sok jó várható az olyan pártalakitási mozgalomtól, amely az ilyen intrikákra rászorult. Mivel pedig a nemzeti erők konczen- traczióját, a 67-es elemek egyesülése kell, hogy szükségképpen megelőzze, joggal azt hihettük, hogy bizonyos főúri körökben is végre a józanabb belátás íog felülkerekedni s hogy az ország komolyabb §,ÜVOÍŰÓl . . * Kékszemü, fehér haboeskák Ringatódznak csendesen, Én mind sorba állitgatom, Tudakolom, kérdezem : Melyik látott, melyik hozza Én velem a levelet? Egyik sem hoz hirt felőled, Nem beszéltek te veled. Az előtt még sokszor láttak Kert alatt a kőpadon, Vadvirággal kis kezedben, S vig nótával ajkadon. Azelőtt még minden este Jött tőled az üzenet, Minden este hoztak tőled Egy virágot, levelet. Most kerülnek a haboeskák, És osonnak, ha lehet. Nem akarják elbeszélni Ami bántná szivemet: Hogy más legényt láttak egyszer, Künn a kertben teveled. És azóta nem hoznak már Sem rózsát, sem levelet. (Budapest) Szentgyörgyi Hromkovits V. Győző. A katonai becsület. Irta : Korfíz Holm. Teljes fölszereléssel állott a hatodik szá- j zad a kaszárnyaudvaron és várta a százados urat. Ma volt a századgyakorlat első napja és 1 az ujonezok szorongó várakozással állottak. A | régi bakák már előkészítették őket, hogy cso- j dálatos dolgokat fognak most átélni: a század- j gyakorlat a legrosszabb, minden, ami azután j következik, még a hadgyakorlat is, csak olyan | ehhez képest, mint egy séta. A front előtt állott lovag Alsdorf főhad- ( nagy, aki az első szakaszt vezette és a földet j döfködte kardjával és egészen másfelé járt ! az esze. — Főhadnagy ur, a százados ur jön! | szólt a második szakasz vezetője: Breennhu- ! bér őrmester. A fiatal tiszt rendbeszedte tagjait és a kaszárnya kapuja felé nézett, amelyen éppen akkor lovagolt be gróf Bohlen százados sötét j pejlován. — Habt acht! A százados ni’ kegyesen fogadta a tisztelgést s mikor az első szakasz első sorához ért, köszönt. Jó reggelt, legények! — Jó reggelt — kiáltott a század. — Nem tudtok kiabálni, lusta dögök ? ! Még egyszer! Jó reggelt, legények! — Jó reggelt! Az ordítás megtört a kaszárnya falain és töredékeit lassan vitte magával a reggeli szellő. — Jaj — mormogta a mindig fecsegő Ringler kürtös — ma nincs jókedve az öregnek. Örülhettek neki, ujonezok. És valóban, egy teljes félóráig vizsgálódott a százados és kifogásokat tett a födözés, az igazodás miatt és soü apróságért; itt egy sisak ferdén állott, ott egy gomb volt nyitva vagy egy fegyverzár volt piszkos. Végül vezényelt : — Jobbra át! Indulj ! De a következő pillanatban már újra szólt: — Állj! Az istenfaját! — kiáltotta a százados a harmadik szakasz vezetőjének, Bartsch káplárnak, — ki az az átkozott alak ott az első sorban? Az öt . . . hat . . . tizenegyedik legény? Hogy hívják azt a nagyfejü hülyét ? Kardjával egy kövér ujonezra mutatott, akinek durván előreálió álla fölött gyönyörű fogsorral telt széles száj húzódott, féiig butául, félig zavarodottan, mosolyogva, az alacsony, előrerugo homlok alatt az apró szemek nem mosolyogtak. Nyugodtan és kifejezéstelenül néztek, azonban volt valami fényük, amely az arcznak rosszakaratot kölcsönzött; önkéntlenül is egy buldogra kellett gondolni. Mig Bartsch káplár a számolgatás segitModern ruhafestés bár- ]£äfm í itm í Ap T®*|]j A lodern és tartós plissézés mily divatszinre wr JZE.ÄJ MZ äi tpfp és guowlérozás NAGYKÁROLY, Széchenyi-uic.za 43. szám, a rám. kaih. elemi fiúiskola mellet*.
