Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-17 / 33. szám
SZATMÁRMEG S' P I K 0 0 kedvéért a koalíció idején teljesíteni kellett Bécsnek annyi túlzott követelését. Reméljük, hogy az ellenzéknek legalább az a része, mely Andrássyt togja követni, vezérével együtt reá íog helyezkedni a reálpolitikai alapra. Andrássy-párt alakulása talán még e hó folyamán fog végbe menni. Nem tudjuk, minő eredménnyel jártak az eddigi szervezkedési munkálatok, de bennünket nem lepne meg, ha a hosszas készülődés ellenére a mutatkozó eredmény — különösen gróf Károlyi Mihály ellenactiója folytán — nem felelne meg Andrássyék várakozásának. Egyetemes Vadász Lipót állatitkár máramarosszigeti programmbeszéde mintaképül szolgálhat arra, hogy egy igazi államférfiu, a napi politikai használatra produkálni szokott apró szenzá- cziókkal és konyhába való meg malom alatti fecsegésekkel mitsem törődve, miképpen tud egy magasabb, általánosabb egyetemes álláspontra helyezkedni. Vadász Lipót minden politikai kérdést az egyetemességnek ebből a magasságából Ítél meg és állít be azokba a távlatokba, , amelyeket a kérdés komolysága igényel. És mert igy cselekszik, előtte s beszéde nyomán hallgatósága előtt is, merőben kicsinyességgé, aprólékossággá és gyermekessé válik mindaz, ami nálunk pártoskodás, pártszenvedély, gyűlölet és torzsalkodás. Vadász azt kívánja, hogy „legyen úgy, mint régen volt“, mint volt a nyolczvanas években, amikor belpolitikai és külpolitikai kérdésekben egyaránt a parlament volt a nemzetnek az a legfőbb és leghivatottabb fóruma, ahol ezekről a kérdésekről komoly és nagyjelentőségű nyilatkozatok hangzottak el, még pedig nemcsak a kormány és pártja, hanem az ellenzéki padok oldaláról is. Hol van ma az ellenzék? Parlament helyett füstös kávéházakban. Tehát vissza a parlamentbe, mert ezt kívánja az ország egyetemes érdeke. Körülöttünk uj helyzet támadt. Ez a helyzet ma még a kialakulás stádiumában van, de az már előre látható, hogy hiába köttetett meg Bukarestben a béke, a béke nem lesz állandó és kétségtelen, boa'}' a déli határainkon történt államalakulások kétszeressé teszik ránk nézve a kötelességet, hogy legmesszebbmenő figyelemmel ott legyen a szemünk a Balkánon és lássuk, hogy ott mi történik. Honnét lássunk, meg honnét ellenőrizzünk mindent? Talán Tiszadobról, vagy az utczáról, vagy az Országházkávéházból ? Minden alkotmányos nemzetnek legmagasabb őrtálló helye a parlament. Aki figyelni, figyelmeztetni akar, odasiessen, ahonnan a legmesszebbre lát és ahonnan a legmesszebbre hallik a szava. Vissza a parlamentbe ! Belső ügyeink is ezt sürgetik. Nemcsak egyes pártokat kell szervezni, hanem szervezni kell az egész országot. Mert nagy feladatok előtt állunk. Itt kopogtat már a kapunkon az 1917-ben megkötendő egyessé" dolga Ausztriával. Nehogy megint úgy járjunk, mint a koaliczió idején, hogy áfrikai vadak módjára néhány czifra gyöngyért eltékozoljuk legdrágább kincseinket. Aztán a külkereskedelmi szerződések megkötésének ideje is mihamar lejár, az uj Balkán államokkal is uj szerződéseket kell kötnünk. Mindezeknél a kérdéseknél nyitott és tisztán látó szemekkel kell őrködnünk az ország egyetemes érdekeire. Vájjon ez az őrködés nem kötelessége-e az ellenzéknek is ? Szervezni kell az egész országot. Ebhez a szervezéshez hozzátartozik a nemzetiségi kérdés megoldása és a közigazgatás államosítása. Mindez úgy, ahogy azokat nem egy máról holnapra alakuló párt kicsinyes érdeke, hanem ahogyan az egész ország egyetemes érdeke megkívánja. Az erősekre kell bizni az ország kormányzatát. De a kormányzást az ellenzéknek kötelessége ellenőriznie. Honnét? a legmagas- sabb őrtálló helyről, a parlamentből. Ez a veleje a Vadász Lipót programm- beszédének . . . mely minden kicsinyes napi tülekedést mellőzve, tisztán az ország egyetemes érdekeinek tárgyias hangoztatása s amelyet, magunkba szállva, még az ellenzékiek is megszívlelhetnek. Mert Kereh, most elárulta saját testvéreit, ellenük esküdött, amikor azok tulajdonképpen nem is vétettek neki és nagy mészárszékre vitt egy csendes, megnyugodt népet, akiknek csak annyi közük volt nagy katasztrófájukhoz, hogy Kereh szerette Ivát és akarja Ivát. Több semmi. Igen, Kereh szerette Ivát és akarja Ivát, most már akarta, most amikor még kevésbbé volt tiszta, mint, amikor eldobta, most, amikor már egészen Gámoné volt, talán a lelke is, most már akarta. Talán nem is a szerelmét, nem is a tisztaságát, hanem azt, amit megutált a kerei leányokban: a testét. Azt akarta. Csak a szép fehér testét, semmi mást. Kereh el volt határozva mindenre, arra is, hogy leölesse az egész Tipperah népet, feláldozza' az Oraon harczosokat, csak hogy megszerezze magának Ivát, aki tulajdonképpen az övé vojt. Minden gondolatát most Iva töltötte be. És az utánna való vágyakozás. A nagy esemény közepén tehát Iva állott, anélkül, hogy erről tudott volna. És sok-sok vér fog folyni, sok ember vér fog folyni, üszők fogja jelölni a tündérligetek helyét parázs és zsarátnok, ahol boldog és megelégedett emberek sátrai voltak és mindez csak azért, mert Kereh nászt akart ülni menyasszonyával, Ivával, aki most Gámoné volt. Amikor a felgyújtott nagy máglya körül ültek, még egy utolsót lobbant, apró máglyák gyultak a szivekben. A legnagyobb máglya Kereh szivében gyuladt ki. fiz Qioimzi tin nemzet ezen áldozatkészségével szemben azonban annál inkább fokozódik a hadvezetőség és a politikai vezetőség felelőssége, hogy nem hiába kéri a 3000 ágyúhoz az újabb létszám- emelést; nem hiába kéri főként a huszárság, a lovasság emelését, mert a honvédségre jutó ujonezlétszámemeléssel a honvéd tüzérség és a honvéd lovasság számát szaporítják. A közös hadseregnél is hasonlóképen a tüzérségi és lovassági keretek kibővítését czélozzák az ujonezlétszámemeléssel. Sajnos, hogy ezt az áldozatot a legrosszabb termelési és gazdasági években kell meghoznunk, mikor a rossz időjárás folytán évi termésünk jóval a középen alul maradt. Vajha jövőnk biztosítása ezéljából véget érne már az a nagy megpróbáltatás, melyet a nemzetközi konstelláczió okából nemzetünknek ki kell állani Tiszti értekezlet A földművelésügyi m. kir. miniszter meg- 1 bízásából a debreczeni m. kir. kultúrmérnöki hivatal képviseletében Jármv Tamás kir. főmérnök, hivatalfőnök tájékozódást óhajtván szerezni arról, hogy az idei árvizek alkalmával mely községek szenvedtek kárt s mely vízfolyások azok, melyek szabályozása elkerülhetetlenül, sürgősen szükséges s melyek azok a módozatok, melyek mellett az egyes községek belvizeiktől is mentesittetnének ; felkérte a vármegyei alispánt, hogy az egyes járások főszolgabiráit egy közösjn tartandó értekezletre hívja össze. Ilosvay Aladár alispán a járási főszolgabírók s a debreczeni m. kir. kultúrmérnöki hivatal közbejöttével f. hó 14-én Nagykárolyban az értekezletet megtartotta, melyen Csaba Adorján főispán is megjelent. Ez alkalommal a vármegye árvizjárta vidékeinek összes vizi bajai s azok mikénti orvoslása megbeszélés tárgyát képezte. Az értekezleten jelen vollak Mangu Béla főjegyző, Jékev Sándor, Péchy László, gróf Teleky Jenő, Bay Miklós, Madarassy István, Dr. Galgóczy Árpád, Dr. Képessy László fő- szolgabirák, Jékey István tb. főszolgabíró, Madarassy László szolgabiró, Dienes Sándor tb. szolgabiró, Jármv Tamás kultúrmérnöki hivatali főnök, Pintér József mérnök, Nagy Bálint utbiztos. Az összes európai államok a legszélesebb ! körű intézkedéseket teszik meg a haderejük növeléséi’e és ezen általános fegyverkezés kö- j zepett mi sem maradhatunk hátrább, ha j csak nem akarjuk koczkára tenni nemzetünk uralmi biztonságát és a monarchia nagyhatalmi állását. A mi monarchiánk* folyton háborús veszedelemnek van kitéve azon államhatalmi evolueziók és háborúskodások folytán, amelyek itt ami szomszédunkban, a Balkán-félszigeten lejátszódnak és mindig szélesebb medret ásnak. Nem tudni, hogy mikor kell nekünk is beavatkoznunk a Balkán dolgaiba és mikor kell összemérnünk erőnket Oroszországgal s esetleg másokkal is A fegyverkezésnél minket a legbékósebb szándék vezet. Nekünk még területhóditási, sőt stratégiai pontszerzési vágyaink sincsenek idegen területen. A mi czélunk állami területünk integritásának a védelme. Amink van, azt akarjuk megvédeni. Ha a magyar katona harezba megy, akkor tudja, hogy nem idegen népeket fog leigázni, idegen országok területét megcsonkítani, hanem azért ragad fegyvert, hogy a hazából egyetlen talpalatnyi földet sem enged elvenni. Éz a tudat is elviselhetőbbé fogja tenni azokat a súlyos ember- és pénzáldozatokat, amelyeket ismét követel tőlünk a haza védelme. Nem is hiányzik belőlünk sem a lelkesedés sem az áldozatkészség. Szivesen adnánk többet is, ha tudnánk. A Kőbor czigányok terjesztik a hólyagos himlői Beoltják a karavánokat A vármegyénkben is szép számmal található vándor karavánok nemcsak élet- és vagyonra veszélyes nácziók, hanem tisztáta- lanságuknál fogva a különböző ragályos be tegségek lerakodó helyei s valóságos és ve szedelmes terjesztői is. Vármegyénk területén több és több községből érkezett a hólyagos himlő felléptéről jelentés. A helyszínére kiszállott vm. főorvos a betegek között karaván czigányokat is talált. A karavánok Ugocsavármegyéből menekültek vármegyénk területére, nyilván valamely elkövetett bűn félelmében a letartóztatás elől. Ugocsavármegye alispánja, kinek vármegyéje területén szintén kóbor czigányok között találtak hólyagos himlő betegeket, fel- terjesztésben kérte a belügyminisztert, hogy a fertőző betegség elhurezolásának meggátlása ezéljából rendeljed az ugocsamegyei és szomszédos vármegyékben található összes kóbor czigányok kényszer beoltását. A napokban érkezett le vármegyénk alispánjához is a miniszter rendelete, mellyel a Szatmármegyében található összes vándorló czigánvoknak beol- | tását elrendelte. A csendőröknek sok bajuk í lesz a fél vadrablóban dák össz’efogdosásával. Modern ruhafestés bár- ]!“¥JÉ í t JÉ 1 ép*W IP®fii &Ék ^0fn 0S tart0S P^ssézés mily divatszinre fgffp és fMUSYKAFwOLY, Széchenyi-utcza 43. szára, a rőm. kath. elemi fiúiskola mellett.
